Gazdasági iskola alapítója és magyar kultúra támogatója.
A léggömbbel végzett kísérletei egyébként dicsőítő versekre ihlettek nemegy poétát.
Mikszáth Kálmán (1847–1910) húsz éven át volt a legfontosabb munkatársa az 1879 januárjában indult Pesti Hírlapnak, amelyet Légrády Károly (főszerkesztőként) és testvére, Légrády Tivadar adott ki.
Humoráért és jó kedélyéért Deák Ferenc is kedvelte őt.
Habsburg-pártiként nem rokonszenvezett a magyar forradalom és szabadságharc ügyével, gúnyolódva írt az eseményekről és jó néhány vezetőjéről.
Réthy Mihály az 1860–1870-es években ismert színész volt Pesten, a Nemzeti Színház oszlopos tagja, aki mozgalmas élete során sok mindennel megpróbálkozott.
Az alábbi, meglehetősen szövevényes történet egy levélváltás nyomán jutott a tudomásomra. A levél küldője Puskás István volt, aki a Telefonhírmondó megálmodójának, Puskás Tivadarnak a távoli rokona.
A Lengyelország függetlenségéért harcoló lengyel hadsereg győzelme a Tuhacsevszkij vezette orosz seregek felett a magyarok támogatásának is köszönhető.
A múlt század nyolcvanas éveiben láttam a Jókai Mór Névtelen vár című regényéből készült tévéfilmsorozatot, és ebben felbukkant a Fertő tó körüli lápvilágból „kifogott” torzszülött fiú, Hany Istók alakja is.
A magyarországi csillagászat a 19. század második felében több évtizedes kihagyást követően újjászületett.
Kövesligethy Radó csillagász és geofizikus nevét elsősorban a tudománytörténészek ismerik.
Karácsony a jég hátán, avagy sarkkutató expedíción a Monarchia.
A Szent Korona hányattatásairól.
Az európai orvostudomány történetének egyik fontos alakja volt Jeszenszky János (1566–1621), akit Jan Jesseniusként, illetve a cseh és a szlovák szakirodalomban Ján Jesenskýként is emlegetnek.
A császárnénak volt egy Szentgyörgyi nevű udvari bolondja, aki egyszer arra kérte az uralkodót, hogy tisztségéhez „méltó” ruhát csináltathasson magának.
Lenhossék József (1818–1888) orvosprofesszor, a magyarországi anatómia egyik úttörő képviselője, aki mikroszkópos szövettani vizsgálataival iskolát teremtett.
Rendszerint a budai vár lépcsőin is lóval közlekedett, sőt lóháton látogatóba is ment – egyenesen a vendégszobába.
Bay Zoltán egyike volt azoknak a magyar tudósoknak, akiről a Nobel-bizottság valamiért megfeledkezett.
A magyar forradalom és szabadságharc bukása után Kossuth Lajossal az élen számos magasabb és alacsonyabb rangú honvédtiszt, valamint közhonvéd menekült el Magyarországról és a Török Birodalomban keresett oltalmat.
Ő fejtette ki elsőként azt az elképzelést, hogy ha bizonyos atomokat neutronokkal bombáznának, megfelelő körülmények között láncreakciót lehetne beindítani.
"Sohase fuss az ellenség elől, mert kimelegedel, tüdőgyulladást kapsz, és ebbe halsz bele."
A krónikásról ma sem tudunk sokat.
Apponyi Albert fogalmazta meg Grünwald sírkövének a szövegét: „Itt nyugszik Grünwald Béla, a magyar állameszme törhetetlen apostola.” A francia kőfaragó azonban tévedésből – afféle freudi elszólásként – az „álomeszme” szót véste oda.