2023. december 6., 16:07

A helyi gazdaságot pörgeti a Komáromi Kosár

Miért együnk Spanyolországból behozott paprikát, ha az a régiónkban is megterem, megvehetjük egy helyi termelőtől is, vagy, ha van valamekkora földdarabunk, akkor megtermeszthetjük magunknak. Szlovákiában a koronavírus-világjárvány idején, az ellátási láncban keletkezett fennakadások irányították még inkább a figyelmet az őstermelői eredetű élelmiszerek felé, amikor az embereknek újból rá kellett döbbeni, hogy az élelmiszer nem a boltok polcain terem.

Vásárlók sorakoznak a jó minőségű, termelői élelmiszerért – átadási nap a Komáromi Kosárnál

Fotó: Komáromi Kosár

Dél-Szlovákiában a múlt rendszerben komoly hagyománya volt a zöldség- és gyümölcstermesztésnek, szeretjük azt mondani, hogy a Csallóköz látta el zöldséggel az országot, még ha ez nem is teljesen volt így.

A rendszerváltást követően az addig működő, állami felvásárlási rendszer az addig ismert formájában összeomlott, a nyugati, EU-s forrásokból már akkor is bőkezűen dotált dömpingáru pedig megjelent az útját kereső, kifosztott, privatizált egykori béketábor polcain.

Az alacsony árakkal a helyi kistermelők nem tudtak versenyezni. Illetve azok közül, akik saját részre "háztájiztak", sokan az alacsony árak örökké tartó igézetében felhagytak ezzel. Nem éri meg – mondták. Három évtized elegendő volt arra, hogy a társadalom túlnyomó részét leszoktassa az önellátásról. A fene fog kapálni, ha a "bótba" minden van, nem igaz? A friss, vagy annak mondott élelmiszerek azonban nem ritkán az ország vagy a világ másik részéről kerülnek a bevásárlóközpontok polcaira. Tessék csak megnézni a termékek eredetét jelző címkét, melynek elhelyezése az uniós előírásoknak köszönhetően kötelező.

Van azonban az embereknek egy csoportja, akik nem akarnak kínai mézet, lengyel csirkét, spanyol sárgarépát fogyasztani, ha van helyi is. Észak-Komáromban, ahol ezeket a sorokat írom, szerencsére évtizedek óta komoly, életérzésszerű piackultúra virágzik, aki nem akarja vagy tudja megtermelni az alapvető élelmiszereket, heti két alkalommal termelőktől vásárolhatja meg.

Igaz, itt is megjelentek a nagybanis trükközők, de némi rutinnal ők kiszűrhetők.

Kevesen tudják, hogy a Duna másik oldalán, Dél-Komáromban nincs piac. Maroknyi lelkes önkéntes azonban néhány hónapja elhatározta, hogy összekötik a helyi termelőket a helyi vásárlókkal. Elhatározásukat tett követte, öt hete működik az online és a fizikai térben a Komáromi Kosár. A szervezőknek nem kellett a csőben a lyukat felfedezni, országszerte több hasonló vásárlói közösség működik már, csak a jó tapasztalatokat kellett elhozni Komáromba. És persze működtetni. Gucsi-Végh Ivettel, a Komáromi Kosár egyik alapítójával beszélgettünk az indulás körülményeiről, és az elérendő célokról.

Honnan jött a Komáromi Kosár ötlete?

Az alapötlet Dr. Gyulai Iván ökológustól származik, az ő egyik képzésén vett rész testvérem, Gucsi-Végh Tímea. Az ott tanultak inspiráltak bennünket egy nagyobb kert megművelésére, saját célra termelésre. Nyíregyházán már jó egy évtizede működik hasonló közösség, így elkezdtük tanulmányozni modelljüket, illetőleg más példákat is megnéztünk, mert van több is. Amikor beleástuk magunkat, döbbenettel vettük észre, milyen sok kosárközösség működik már az országban, és itt most csak azokra gondolok, akik a nyíregyháziak által fejlesztett webshopmotort használják, azt, amire lehet velük lehet szerződni a működtetésére.

Tehát akkor mondhatjuk úgy is, hogy ez egyfajta franchise?

A webshop kétségkívül az. Tehát ha valaki ilyet szeretne, akkor nem kell komoly összegért lefejlesztenie egy webáruházat specifikusan erre a célra. A működésben különböző modellek vannak. Nálunk egyelőre az átvételi napon csak a megrendelt termékeket lehet átvenni. Van, ahol az átvételi nap piaccal egybekötött, ott a vevő a megrendelt árun túl egyebet is vásárolhat.

Mikor alakult a Komáromi Kosár?

Áprilisban kezdtünk el intenzíven foglalkozni a megvalósítással, ami egy Facebook-oldal létrehozásával kezdődött, majd igényfelmérést indítottunk termelői és vásárlói oldalról is. Kérdéseinkre válaszolva gyorsan kiderült, hogy igencsak nagy az igény mindkét oldalról.

Örömmel vettük, hogy a június- júliusi személyes találkozóinkra érdeklődőink szép számmal meg is jelentek, és kiderült, hogy mindannyian a közösség megalakulását szeretnénk. Elsőként egy egyesület létrehozására volt szükségünk, amely a működés adminisztratív hátterét biztosítja. A Vidék kosara Egyesület bejegyzéséig előadásokat, workshopokat szerveztünk, majd elindítottuk a webshopot, és sor kerülhetett az első átadási napra.

Öt hete működnek teljes gőzzel, tehát a projekt még bevezető fázisban van. Milyenek az elsődleges visszajelzések?

Nagyon jók. Rögtön az első héten olyan kosárszámot értünk el, amit sok, nagyobb településen működő kosárközösségnek csak hónapok alatt sikerült. Ebben az is közrejátszhatott, hogy Dél-Komáromban nincs piac. Vannak visszatérő és új vásárlóink is, tehát van alapunk azt gondolni, hogy ez a közösség működőképes lesz.

Az átadási napokon lelkes önkénteseink segítenek, az ő feladatuk a termékek begyűjtése a termelőktől, azok osztályozása, és átadása a vásárlóknak. Nagy szerencsénk van ebben, és óriási segítség ez mindannyiunk számára, hisz sok közösség küzd önkéntesek hiányával. Célunk, hogy a helyi termelőket segítsük, illetve az élelmiszerek, különösen a szezonális gyümölcs, zöldség esetében kiváltsuk a multinál való vásárlást. Így az emberek a helyit veszik, nem az iparilag előállított termékeket, amiket fél Európán, vagy a fél világon át utaztattak. Minél több komáromi, vagy Komárom környéki ember érdeklődését szeretnénk felkelteni, hogy próbálja ki a vásárlásnak ezt a formáját. Nagyon fontosnak tartjuk a helyi pénz visszaáramoltatását a helyi gazdaságba, ezért is lehet kizárólag készpénzzel fizetni az átadáskor.

Honnan szerzik a termelőket, milyen bekerülési kritériumok vannak?

Voltunk több termelői piacon, kézműves vásáron. Nézelődtünk. De voltak, akik maguktól jelentkeztek. Arra törekszünk, hogy a termelő komáromi, vagy környékbeli legyen, hogy az árut ne kelljen sokat utaztatni, ahogy mi mondjuk, minél rövidebb legyen az élelmiszerlánc. A környékbelieken túl vannak termelőink az évek óta jól működő győri Kisalföldi Kosár közösségből is, és van egy észak-komáromi termelőnk is. Termékminősítő rendszer is működik, amivel azt figyeljük, hogy az alapanyagok szintén helyiek legyenek.

Várnak felvidéki termelőket is a csapatba?

Igen, természetesen. Ez adminisztratív szempontból egy kicsit bonyolultabb, de mivel az Európai Unió területén vagyunk, az áru szabadon áramolhat. A zöldség és a gyümölcs komoly hiánycikk. Ezek termesztésével, sajnos, egyre kevesebben foglalkoznak. Tudjuk, hogy Észak-Komárom vonzáskörzetében ennek sokkal komolyabb hagyományai vannak, sokkal jobban működik a piac.

Jelenleg hány vásárlójuk van?

Jelenleg 220 körüli a regisztrált vásárlók száma, és 50-55 rendelésünk van egy héten. De ez még csak az első öt átadási nap statisztikája, tehát ebben még van növekedési potenciál. Bízunk benne, hogy az ünnepi időszak újabb lendületet ad a vásárlásoknak.

Hogy néz ki a vásárlási folyamat?

Szombat 0 órától nyílik a webáruház. Onnantól kezdve tehetik a kosarukba a megrendelni kívánt termékeket a vevők, szerda éjfélig. Csütörtökön a termelők összekészítik az árut, és pénteken a szőnyi Petőfi Sándor Művelődési Ház udvarán felállított sátorban van az átadási nap, 16-18 óra között vehetik át a csomagokat.

Az eddig rendelkezésükre álló adatok alapján mi az, amit a vásárlók a leginkább keresnek?

Népszerű a kovászos kenyér és egyéb pékáru, a lekvárok, tartós élelmiszerek, fermentált zöldségkészítmények, mézek, mézkészítmények és a sajtok.

Ezek azok a termékek, amelyek így a téli időszakban is nagy százalékban elérhetők. Van egy termelő, aki füstöltárut forgalmaz, illetve egy gazda, aki baromfit tenyészt, tőle is sokan vásárolnak. Az ünnepek miatt megnőtt a kereslet a kézműves termékek iránt is.

Az őstermelői és a kézműves termékek esetében gyakori probléma a vevők számára, hogy ezek a termékek az ipari körülmények közt előállítottnál lényegesen magasabb áron érhetők el. Lehet, hogy valaki szeretné ezeket vásárolni a bolti helyett, de anyagilag nem engedheti meg magának. Erre ennek a rendszernek van valamilyen válasza?

Alapvető célunk az volt, hogy megmutassuk, lehetünk kicsit önellátóbbak, hogy érdemes energiát fektetni a termékek háztáji előállításába. Rá szeretnénk mutatni, hogy az embereknek érdemes a konyhakerttel, háztáji baromfival foglalkozni. Nyilván a legjobb az lenne, ha meg sem kellene ezeket a dolgokat vásárolni, hanem mindenki meg tudná termelni magának. A vásárlók több csoportba oszthatók.

Az egyik csoportba azok tartoznak, akiknek lenne valamekkora területe arra, hogy termesszen, de úgy gondolja, hogy a munkája mellett nincs ideje, motivációja, esetleg úgy véli, nincs meg a szaktudása stb. Ők maguknak is elő tudnák állítani ezeket a termékeket, ebben a Vidék Kosara Egyesület nyújt támogatást egyelőre edukációval, a későbbiekben közösségi kert kialakításával.

Jelenleg a háztáji termékeknek azért magasabb az ára, mert kevés van belőle. Az ár akkor lehet alacsonyabb, ha megnövekszik a kínálat. A kínálat pedig akkor tud megnövekedni, ha többen fognak termelni. Ez lehetőség az árak konszolidációjára. Akik lakásban laknak, és nincs lehetőségük termelni, azoknak azt tudom javasolni, hogy szánják rá magukat, hogy legalább a vásárlói kosaruk egy bizonyos mennyiségét termelőtől szerezzék be. Inkább vásároljanak kevesebbet, de jobb minőségűt. Bizonyos termékek esetében, például a sajtoknál nem annyira jelentős az árkülönbség. Ha többen élnének az élelmiszer beszerzésének ezen módjával, akkor több termelőt bírna el a piac, ez az árakon is éreztetné a hatását.

Az elkövetkező időszakban hova szeretnének a Komáromi Kosárral eljutni?

Kaptunk a művelődési háztól egy sátrat, ahol az átadási pontunk működik. Nagyon örültünk ennek a felajánlásnak. Itt nem kell fizetnünk a bérletért, viszont nincs fűtés, ezt adományból tudtuk beüzemelni. Az egyik áruházból szerezzük a dobozokat az áru osztályozására. Jelenlegi működési formánknak megvannak a korlátai, keressük a módját, hogyan tudnánk kicsit komfortosabban működni. Nagyon örülünk, hogy vannak jó példák előttünk.

A Nyíregyházi Kosár, mint már említettem, tíz éve működik, most jutottak el oda, hogy egy boltot tudtak nyitni, ahol rendes nyitva tartási időben lehet vásárolni. Ez is lehet egy perspektíva. Mi azért tudtuk viszonylag gyorsan elindítani ezt a projektet, mert voltak már jó példák az országban, nem nulláról kellett kezdenünk, nem nekünk kellett elültetni az emberek fejében a gondolatot.

A bolt mindenképp jó lenne. Magasabb rendű célunk viszont az, hogy Komárom környékén minden kert legyen megművelve, és élelmiszer tekintetében legyen minél önellátóbb Komárom és környéke, amihez termelőként is szeretnénk hozzájárulni a közösségi kertek létrehozásával.

Mivel készülnek most a karácsonyra?

A vásárlói létszám növelésére és a termelőktől való vásárlás koncepciójának népszerűsítésére két dologgal is készültünk. Az egyik, hogy ajándékutalvány vásárolható, azaz a már meglevő vásárlók továbbadhatják a bevásárlásnak ezt a módját szeretteiknek.

Az utalványokat május 31-ig lehet beváltani. Illetve ajándékcsomagot is összeállítottunk termelőink kínálatából, többféle méretben és értékben, tartós élelmiszerekből és kézműves termékekből. Így, aki csak bele szeretne kóstolni ebbe az életérzésbe, vagy szeretné megismertetni a rokonaival ezt a termékkört, azt ebben a formában megteheti.