Háztáji tojást árulna? Ezekre a papírokra lesz szüksége!
Nagymamám sosem vásárolt tojást, mert mindig voltak tyúkjai, ahogy akkoriban faluhelyen mindenkinek. Ha élne, bizonyosan rácsodálkozna, hogy a legegyszerűbb, leggyorsabban elkészíthető reggelifélék alapanyagát ma aranyárban mérik.
A tojás árának emelkedésével a ma7 hasábjain is sokat foglalkoztunk. Ma a boltok pultjaira kerülő tojás nagy része nagyüzemi gazdaságokból származik, melyet a szerencsésebb tyúkok nem kalitkás tenyészetben tojnak. Ezek az állatok általában úgy élik le az életüket, hogy nem látják a Napot, de most ne menjünk el ebbe az irányba, mert az eltávolítana eredeti szándékunktól.
A tojás árképzése látszólag nem kíván magasabb szintű matematikai ismereteket, a tyúk megtojja, a gazda eladja, oszt' jónapot. A helyzet azonban ennél némiképp bonyolultabb. A magas energiaárak miatt drágult a műtrágya előállítása. A drágább műtrágya és a magasabb üzemanyagárak miatt a takarmány ára is magasabb lett. A nagyüzemi csarnokokban pedig fűteni és világítani kell, valamint szellőztetőberendezést működtetni, ami mind áramra megy, itt tehát az energiaköltség még egyszer visszaköszön, a kamion pedig drágább üzemanyaggal viszi el abba a boltba, ahol vásárolni szokott. Mindez együtt jelenik meg az ön reggelire elfogyasztott szalonnás rántottájának árában (a sertéstenyésztés hátulütőivel a hét második felében foglalkozunk, nézzen vissza akkor is).
Azért még senkire sem rúgta rá az ajtót a NAKA, ha a szomszédjának eladott egy tojástartónyi tojást. Ha viszont rendszeresen kívánjuk a háztáji termelésből származó tojást értékesíteni, ahhoz a tyúkok lelkiismeretes táplálásán és gondozásán túl teljesítenünk kell némi papírmunkát is.
Mindezt a 360/2011-es kormányrendelet szabályozza. Eszerint, első lépésként, ahogy azt a Tt. 39/2007 sz. Törvény az állat-egészségügyi gondoskodásról 40. § 3. bekezdésében b. pontja elrendeli, a tenyészetet be kell regisztráltatni.
Ezt a lakhelyünk szerint illetékes regionális állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hivatalban tudjuk, egy egyszerű nyomtatvány segítségével. A háztáji gazdaságban és piactereken való árusítás, illetve helyi kiskereskedelmi egységekbe való beszállítás csak ezen regisztráció birtokában lehetséges.
A kormányrendelet értelmében kis mennyiségnek számít az egy héten egy végfelhasználónak eladott 60 darab tojás, a helyi boltban pedig 350 darab szállítható be hetente.
A tojásokat nem szabad megmosni, semmilyen módon feldolgozni, konzerválni vagy 5 foknál alacsonyabb hőmérsékletűre hűteni. Őstermelőként a tojást tulajdonképpen csak összegyűjteni és szállítani lehet.
Aki 50-nél több tojótyúkot tenyészt, annak már kódja is van, amellyel meg kell jelölnie a tojásokat.
Aki 50-nél kevesebb tyúkot tart, annak elég, ha az árusítás helyén jól láthatóan és könnyen olvashatóan feltünteti a végfelhasználó számára az információt arról, hogy őstermelésből származó, nem osztályozott tojásokról van szó, és feltünteti az őstermelő család- és utónevét (ha természetes személyről van szó), az őstermelő regisztrált telephelyének vagy a bejegyzett tenyészetnek a címét, ahol a tojásokat előállították.
A tojásoknak tisztának, és sértetlen héjúnak kell lenniük. Az őstermelő nem árulhat közvetlenül a végfelhasználónak, vagy nem szállíthat be a helyi kiskereskedelmi egységnek keltetett tojásokat, sem összetört tojásokat, amelyeknek sérült a héja, és a tojáshéj alatti hártya, így a tartalmuk nem védett, romlott szagú tojásokat, vagy olyan tojásokat, amelyek nem felelnek meg az élelmiszer-biztonsági követelményeknek.
Az őstermelő köteles a tojást tisztán tartani, szárazon, külső szaghatások nélküli környezetbe tárolni és szállítani, helyesen raktározni, biztosítani a szállító- és csomagolóeszközök higiéniáját. A tojás minimális szavatossági ideje 28 nap, azt a keletkezésétől számított 21 napon belül el kell juttatni a végfelhasználóhoz.
A kormányrendelet egyik legnehezebben indokolható, és az őstermelő által nehezen kivitelezhető része szerint a tojást nem szabad előzetesen fogyasztói csomagolásba csomagolni. Az eladó a végfelhasználó jelenlétében, annak kérésére beleteheti a tojásokat az általa hozott csomagolásba, vagy más száraz, tiszta, és nem használt csomagolásba. Most próbáljuk elképzelni Mariska nénit, amit 300 tojást visz a szombati piacra, csomagolatlanul...
Az őstermelőnek a termelés visszakövethetőségét és higiéniáját érintő feljegyzések mellett további írásos feljegyzéseket kell vezetni, amellyel igazolja a tenyésztett tojótyúkok számát, a napi tojástermelést, és külön feljegyzéseket a tojás termelésének helyén közvetlenül értékesített tojások számáról, napi bontásban; és a piactéren közvetlenül eladott tojások számáról, napi bontásban.
Ezeket a feljegyzéseket és irományokat az őstermelő legalább a feljegyzések készítése naptári évének befejeződését követő 12 hónapig köteles megőrizni, és igénylés alapján hozzáférhetővé tenni a regionális állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági felügyelet szervei számára.
