2023. január 24., 08:00

Füstbe ment füstölés – betiltanák az élelmiszer-tartósítás ősi módszerét

A füstölt kolbász, sonka, szalonna és társai valószínűleg csak vegetáriánus olvasóink számára közömbösek. A parlament most – természetesen a mi érdekünkben – törvénnyel korlátozta az élelmiszerek háztáji füstölését. Csak a köztársasági elnöknek köszönhetjük, hogy a rendelkezés egyelőre nem lépett hatályba, bár, teszem hozzá, ő sem a sonka miatti aggodalmában döntött így, bár az emberek javát tartotta szem előtt.  

Kolbász
Fotó: Pixabay
Együk a boltit?

Azok után, hogy az emberiség, ugyan különböző léptékben, de voltaképpen évezredek szisztematikus munkájával pusztította a környezetet, az utóbbi pár évtizedben vannak arra irányuló törekvések is, hogy megóvjuk azt. Magunktól. Hisz a természet, köszöni szépen, nagyon jól elvan az ember és tevékenysége nélkül. Ennek tudati felismerése nyelvi szinten is objektiválódik: amikor egy hosszabb ideje elhagyott, korábbi kultúrtájat látunk, a magyar azt mondja, visszavette a természet. Tehát tudjuk mi, hogy az a „természeté” volt, csak, mivel a Teremtés könyvében foglaltakat egyoldalúan értelmezve, „uralmunk alá hajtottunk” a Földet, elvettük tőle. Most különböző helyi, országos és globális rendelkezésekkel próbáljuk az emberi önzéstől védeni környezetünket, hogy még az unokáinknak is legyen mit belélegezni.

Ebben a kontextusban nagyon is helyénvaló egy, a levegő minőségének védelméről szóló törvény. Bár, akkor, amikor hajóval szállítjuk a gázt, érdemes elgondolkodnunk azon, vajon tényleg az fenyegeti-e legjobban az ájert, hogy Józsi bácsi a hátsó udvarban füstöli a kolbászt.
A bukta mellett becsúszott

A közéletet élénken figyelő olvasóink emlékezhetnek rá, a parlamenti történések közül decemberben mindenkit leginkább az foglalkoztatott, vajon lesz-e az országnak költségvetése. Amikor, ki tudja, milyen parlamenti folyosói és büfébeli egyezségek után sikerült elfogadni a költségvetést, értelemszerűen „az év törvénye” került az érdeklődés középpontjába, s a kormány javaslata alapján december 20-án, harmadik olvasatban 83 képviselő által támogatott, a levegő minőségének védelméről szóló törvényről valahogy lekerült a fókusz, mint a környezetvédelmi minisztérium agendájáról általában, ha az éppen nem vadász- vagy mezőgazdasági területeket nyirbál meg…

Egy 115, mellékletekkel 140 oldalas törvény egyetlen sorának duplaoldalas cikket szentelni első látásra szűkkeblűségnek tűnhet, hisz az nagyon is helyénvaló, hogy az állam meg akarja regulázni a légszennyezési forrásokat.

Az önnön bajaival elfoglalt, akkor még regnáló, de már düledező kormány javaslattevő mechanizmusain végigfutott eredeti javaslat azonban a háztáji állattartás betiltásának lehetőségével is számolt, ami a végső tőrdöfés lett volna a vidéki életforma maradékai számára. Ha nincs egy szemfüles, talán kolbászkedvelő(?) képviselő, aki valószínűleg látott már élő disznót, akkor a parlament, a nagy költségvetés-kreálási hevületében éppúgy elfogadta volna ezt, mint jó pár évvel korábban azt a vidéki ember számára értelmezhetetlen rendelkezést, hogy a konyhai moslék veszélyes hulladék, és azzal nem lehet sertést etetni…

A törvény betűje…

A környezetvédelmi tárca műhelyéből kikerült javaslat 11. § (5) bekezdése értelmében a község, a légszennyezés csökkentése érdekében meghatározhatja a kis légszennyező forrásokra vonatkozó műszaki előírásokat, és a kiválasztott, külön tevékenységek folytatását a község meghatározott területén. Ilyen tevékenységből kilencet neveztek meg a törvényalkotók, közülük egyik a házi füstölés, a másik a haszonállatok tartása. Minden további specifikáció, pontosítás nélkül.

fustolestörveny
Fotó:  nrsr.sk

A javaslatot valószínűleg a minisztérium egy olyan hivatalnoka fogalmazhatta meg, aki sosem járt Pozsony Óvárosának közigazgatási határain kívül, a malacok közül pedig csak Peppát ismeri. (Arra nem is akarunk gondolni, hogy netán befolyásolás történt az élelmiszer-ipari lobbi részéről. Ez legfeljebb rosszindulatú feltételezésként jelent meg a szerző gondolatvilágában, amelyet semmilyen bizonyítékkal nem tud alátámasztani, de ilyen mértékű inkompetencia láttán akár ezt sem tarthatjuk kizártnak.) 

Jaroslav Karahutának, a Sme rodina parlamenti képviselőjének köszönhetjük, hogy a törvény számos vadhajtását sikerült visszanyesni. Boris Kollár pártjának 61 éves, felsősebesi (Vyšná Šebastová) képviselője foglalkozására nézve állatorvos, a parlament mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottságának elnöke, így magáénak érezte a témát. 

A Ján Budajék által kidolgozott javaslathoz egymaga kilencvenkilenc módosító indítványt nyújtott be. A végeredményt elnézve, talán jobban jártunk volna, ha eleve őt bízzák meg a törvényjavaslat kidolgozásával, vagy a jelenleg hatályos törvény módosításával. Karahuta javaslatai ugyanis – sajnálatos, hogy ezt kell pozitívumként kiemelni a törvényalkotási gyakorlatból – életszerűek, és a reális helyzetre, napjaink szlovákiai vidéki valóságának viszonyaira reagálnak. 

kolbászfüstölés
Fotó:  Pixabay
Ha zavarja a szomszédját a füst, kínálja meg a kolbászból...
... és ahogy görbült a paragrafus

A honatya Facebook-oldalának komment szekciójában a kistermelők köszöntet mondanak a képviselőnek. Sikerült ugyanis elérnie, hogy kikerült a törvényből a haszonállatok tartásának tiltására vonatkozó jogosultság. Az önkormányzat, általános érvényű rendelettel a belterületen tartható haszonállatok számát korlátozhatja, azonban nem tilthatja el a falusi embert attól, hogy tyúkot, disznót, marhát stb. tartson. Ez a pont tehát kikerült a parlament által elfogadott törvényből.

A házi füstölés szabályozását illetően pedig egy hasznos „gumiszabály” került be, amelynek értelmében a 30 kg alatti mennyiségre nem vonatkozik a betiltás lehetősége, bár a megfogalmazásból nem nyilvánvaló, hogy a mennyiség évente egyszeri alkalommal, illetve személyenként vagy családtagonként értendő-e, és hogyan lesz nyilvántartva. Ezt tehát mindenki gondolja tovább…

Zuzana Čaputová köztársasági elnök is valószínűleg az utolsó pillanatra hagyta a szilveszteri bulira való rákészülést, 2022. december 30-án ugyanis még terjedelmes levél kíséretében küldte vissza újratárgyalásra a törvényt a parlamentnek. Az elnöki vétó persze nem a füstölt kolbász miatt ment vissza a várdombra, hanem azért, mert az államfő érzése szerint – röviden összefoglalva – a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet mérőállomásainak a telepítése és használata kapcsán bejegyzendő szolgalmi jog a szükségesnél jobban korlátozza az egyén tulajdonjogát. Érdemes lesz tehát figyelni az újratárgyalás folyamatát.

Az őstermelők élete nem csak játék és mese

Ha a hagyományos forrásokból származó, nem nagyüzemi, hanem háztáji körülmények között előállított élelmiszerek legális piaci lehetőségeit nézzük, azok eleve hátrányból indulnak az iparszerűen előállított termékekhez képest. Mivel ma már az emberiség igen kis része önellátó, az élelmiszerek előállításának teljes folyamata során fontos a minőségbiztosítás, globális szinten.

Ezeknek a normáknak a teljesítését Szlovákiának is vállalni kellett az európai uniós csatlakozás jogharmonizációja során, bár a HACCP (veszélyelemzés és kritikus ellenőrzőpontok) szele már ezt megelőzően is megérintette az országot, de ezzel külön cikkben lenne érdemes foglalkozni.

Az őstermelők érdekében eddig a legtöbbet Iveta Radičová kérészéletű kormánya tette, a 359 és 360/2011-es kormányrendeletek elfogadásával, amelyek elsőként villantották fel reálisan annak a lehetőségét, hogy a háztáji gazdálkodásból származó termékek legálisan, papírhegyek nélkül kerülhessenek be legalább a helyi élelmiszer-kereskedelmi ellátórendszerbe. 

A könnyítő rendelkezéseket azonban csak látszólag könnyű betartani, ha egy háztáji gazdálkodó az utolsó lábjegyzetet is teljesíteni akarja, az már, kis mennyiség előállítása esetén a megtérülést veszélyeztető beruházásokkal és kötelezettségekkel jár. Marad tehát a szürkezóna?

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.