Mi kell ahhoz, hogy árusíthassuk a kertünkben megtermelt zöldséget?

Az elmúlt harmincegynéhány évben a vidéki társadalom gyökeres átalakuláson ment át. Az emögött álló gazdaságtörténeti és szociológiai okok feltárása túlmutat a jelen kereteken, bár ezt is érdemes volna elvégezni egyszer, regionális önismeretünk bizonyosan gyarapodna általa. Szorítkozzunk most a vidéki élet egyik – korábban? – meghatározó szegmensére, a mezőgazdaságra.

Aki a mezőgazdaságban kíván vállalkozni, az előtt több lehetséges út is nyitva áll. Akik nagyban játszanak, értelemszerűen céget alapíthatnak, részvénytársaságot, vagy korlátolt felelősségű társaságot. Egyéni vállalkozóként is többféle mezőgazdasági tevékenységet folytathatunk, akár a szabad, akár a kötött, szakirányú végzettséghez kötött vállalkozások közül választva. Aki kizárólag mezőgazdasági tevékenységet kíván folytatni, annak a gazdálkodói (SHR) státuszt érdemes választani. A járulékterhek itt az egyéni vállalkozóéhoz hasonlatosan alakulnak, viszont mezőgazdaságon kívüli tevékenység ebben a formában nem végezhető.

Őket a 359/2011 és 360/2011 sz. kormányrendelet segíti ki, amely a háztáji termelésből származó növényi és állati eredetű élelmiszeripari termékek forgalomba hozhatóságát szabályozza.

Ezt a témát a napokban több szempontból is szeretnénk vizsgálni. Ma a legegyszerűbb résszel, a növényi eredetű termékek árusításával foglalkozunk.

Ahhoz, hogy saját termelésből származó terményeinket, vagy az azokból készült egyes termékeket lakóhelyünkön vagy piacon árusíthassuk, esetleg helyi kiskereskedelmi egységekben, amelyekre a kormányrendelet szintén lehetőséget biztosít, a lakhelyünk szerint illetékes regionális állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hivatalnál kell regisztrálni, egy egyszerű nyomtatvány kitöltésével, amelyen bejelöljük, milyen terményt, zöldséget, gyümölcsöt, vagy feldolgozott terméket  szeretnénk árusítani. A kérvényt általában megvárásra elintézik, ha nem, akkor postázzák. Feltétel, hogy a portéka saját termelésből származzon. Aki másét árulja, az kereskedő, nem őstermelő, az a tevékenység pedig a "kis- és nagykereskedelem" nevű, szabadon választható vállalkozói tevékenység keretében folytatható.

a) gabonafélék magvaiból, fajtánként 500 kg-ig,

b) hajdina, cirok, köles és a disznóparéj kultúrfajai fajtánként 500 kg-ig,

c) szárított hüvelyesek 500 kg-ig,

d) olajnövények 500 kg-ig,

e) étkezési burgonya 2000 kg-ig,

f) káposztafélék 2000 kg-ig,

g) zöldségek, amelyeknek a termését fogyasztjuk, minden fajtából 500 kg-ig,

h) gyökérzöldség, minden fajtából 500 kg-ig,

i) hagymafélék 200 kg-ig,

j) hüvelyesek 150 kg-ig,

k) leveles zöldségek 150 kg-igm

l) húsos gyümölcsök 2000 kg-ig,

m) csonthéjas gyümölcsök 1000 kg-ig,

n) bogyós gyümölcsök, beleértve az asztali vagy mustnak szánt szőlőt is 250 kg-ig,

o) dió- és mogyorófélék 700 kg, hántolatlanul,

p) gyógynövények 50 kg-ig,

q) termesztett gombák 50 kg-ig.

A megtermelt és eladott mennyiségről nyilvántartást kell vezetni. A zöldséget és gyümölcsöt egészben, sértetlenül, kártevő- és szennyeződésmentesen szabad árusítani.

Ami a feldolgozott növényi eredetű termékeket illeti, abból a következők árusíthatók:

a) feldolgozott gyümölcsök 1250 kg nyersanyagtömegig, főként lekvár, dzsem, befőtt,

b) feldolgozott zöldség 1250 kg nyersanyagtömegig, főként rakott zöldség,  sterilizált zöldség,

c) savanyított káposzta 500 kg nyersanyagtömegig,

d) termesztett konzervált gomba 50 kg nyersanyagtömegig,

e) termesztett szárított gomba 50 kg nyersanyagtömegig,

f) szörpök, gyümölcslevek és zöldséglevek, 1250 kg nyersanyagtömegig,

g) szárított konyhai fűszernövények 50 kg nyersanyagtömegig,

h) burgonyából és gabonából feldolgozott termékek 400 kg nyersanyagtömegig, főként lángosok, pogácsák, tésztafélék,

i) feldolgozott gyümölcsből vagy zöldségből készült csemegék 100 kg-nyi késztermékig, főként olajnövények szárított, ízesített magvai, gyümölcsteák és gyümölcsecetek 200 literig.

Aki ilyesmit árul, köteles saját elárusítóhelyét megjelölni a családnevével és az utónevével, és regisztrációs számával, valamint köteles a terméket megjelölni a nevével, árával, a termelő családnevével és utónevével, regisztrációs számával, és a termék gyártási évével; kérésre pedig szóbeli információt adni a további adatokról.

Nézzen vissza holnap is, akkor a tojás eladásának feltételeit fogjuk vizsgálni.