Oda megyünk lakni, ahol tejet kapni – Hogyan lehet őstermelőként tejet árusítani?
Az urbanizációval kéz a kézben változott meg az önnön élelmezésünkhöz való viszonyunk. Az önként a városokba vándorolt vagy oda kényszerült lakosság tudatos döntése volt, hogy lemond az önellátásról, és táplálékát a cserekereskedelem útján fogja beszerezni.
Ez a tendencia az ókori Görögországtól napjainkig keveset változott, csak most már minák, drahmák és oboloszok helyett bankkártyánk tartalmát cseréljük élelmiszerre.
Ebben a helyzetben a tejipar még a hústermelő ágazatokhoz képest is nehezebb helyzetben van.
Mert míg a húshasznú állatok tartása periodikus, és a vágással szükségképpen véget ér, addig a tehenet vagy a kecskét, a tejelés teljes időtartama alatt fejni kell, naponta kétszer. Kényelemközpontú életünkben ezt a macerát már csak egy tiszteletreméltó kisebbség vállalja.
Mindez kiegészül azzal is, hogy a tehenet nem érdekli, ha a gazdája elmenne kirándulni, vagy akár csak egy napra utazna el, akkor is meg kell fejni. Nem biztos, hogy a háztáji gazdálkodó a településen erre, saját magán kívül akár egy további alkalmas embert találna. Nem csoda hát, hogy a nem húscélú szarvasmarha- és kecsketartás – a juhtartásról nem is beszélve –, mára minimálisra szorult vissza a háztáji gazdaságok körében.
A Haszonállatok Központi Nyilvántartásának adatai szerint Szlovákiában 187 752 tehenet (és 165 385 üszőt, amelyekből még később "tehén lehet") tartanak nyilván. A regisztrált farmok száma jól mutatja, hogy a "kicsik" kiszorulóban vannak erről a piacról, az országban 221 olyan farmot tartanak nyilván, ahol több mint 500 szarvasmarhát tartanak, az ennél egyel kisebb adat, a 201-500 marhát tartó farmok száma is 440, míg 5645 olyan telephely van, ahol 1-10 szarvasmarhát tartanak. Ezeknek is a többsége húshasznú. Akit a téma részletesen érdekel, a cehz.sk oldalon kerületi és járássoros bontásban, állatfajták szerint böngészheti az országos statisztikákat, amelyek nem adnak túl sok okot a vidámságra az élelmiszer-ipari önellátás terén...
Margita Štefániková, a Szlovákiai Tejtermelők Szövetségének igazgatója tavaly nyáron hívta fel a figyelmet az ágazat problémáira:
A tejágazat sanyarú sorsával, és a fejőstehenek apadó számával korábban ebben a cikkben foglalkoztunk.
Nézzük, mit kell tenni azoknak, akik őstermelőként szeretnék eladni a gazdaságukban megtermelt tejet. Mindezt a 360/2011 kormányrendelet szabályozza, mely magyar nyelven is elolvasható a Törvénytár.sk oldalon.
Mint minden esetben, az alapkő itt is a lakhelyünk szerint regionális állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hivatalnál történt regisztráció, mivel nyers tejet az őstermelő egyenesen a végfelhasználónak olyan tenyészetből értékesíthet, amely a tej termelésére külön regisztrálva van. Az ehhez szükséges nyomtatvány az Állami Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal honlapjának Letölthető dokumentumok szekciójából szerezhető be. Ez akkor is igaz, ha valaki csak egy olyan kecskét vagy tehenet tart, amelynek a tejét árulni szeretné.
Sólem Áléchem: Tóbiás, a tejesember című regényének főhőse elborzadva olvasná azt a rendelkezést, mely szerint az őstermelő a tejet előzetesen helyezheti fogyasztói csomagolásba. Ez azt jelenti, hogy az üveget a vevőnek kellene vinni. Mondjuk úgy, hogy ezen a téren az elmélet és a gyakorlat nem jár kéz a kézben.
A tejnek egészséges, tőgysérülés-mentes állattól kell származnia, ha valamilyen gyógyszert kapott, a szerek beadása után ügyelni kell a védelmi idő betartására. Értelemszerűen brucellózis- és tuberkulózismentes állományból kell származnia a tejelő állatnak.
A fejésre szolgáló berendezést és a helyiségeket, amelyekben a nyers tejet tárolják, kezelik vagy hűtik, úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy csökkentsék a nyers tej szennyeződésének kockázatát.
A nyers tej tárolására szolgáló helyiségeket el kell választani azoktól a helyiségektől, ahol az állatokat tartják.
A berendezések és a felszerelés nyers tejjel érintkező részeinek könnyen tisztíthatónak és fertőtleníthetőnek kell lennie, és jó műszaki és higiéniai állapotban kell tartani azokat. A fejésnek higiénikus módon kell történnie.
A fejés után le nem hűtött tejet két órán belül el kell adni, míg a legtöbb +8 °C, legkevesebb +4 °C hőmérsékletűre lehűtött tejet a fejéstől számított 24 órán belül el kell adni. A hűtött nyers tej szavatossági ideje 48 óra a fejéstől számítva.
A tej eladásakor az őstermelőnek a következő adatokról kell tájékoztatnia a vevőt:
az őstermelő utónevéről, családnevéről, és címéről vagy kereskedelmi nevéről és székhelyéről; a tej termelésére szolgáló tenyészet címéről. A következő figyelmeztetéssel is el kell látni: "Fogyasztás előtt a nyers tejet fel kell forralni. Gyermekek, terhes nők, beteg és idős személyek vagy gyenge immunrendszerű személyek számára közvetlen fogyasztásra nem alkalmas.", meg kell jelölni a nyers tej fajtáját is, felvezetve a felhasználhatóság idejét és a javasolt tárolási körülményeket.
Az őstermelő a tejtermelés követhetőségét és higiéniáját érintő feljegyzéseken kívül külön írásos feljegyzéseket vezet, amelyekkel igazolja a termelt nyers tej mennyiségét naponta az egyes vevőknek, illetve a naptári év során. Ezeket a feljegyzéseket a tárgyévet követően egy évig meg kell őrizni.
Természetesen itt nem kell valami bonyolult nyilvántartásra gondolni, ezen a szinten jelenleg egy füzetet is elfogadnak, de nem lehet kizárni, hogy a jövőben ezt a területet is elektronizálni szeretnék majd, ami főleg az idősebb, a számítógéppel és okostelefonnal nehezebben megbirkózó, esetlegesen nem is rendelkező termelők dolgát fogja megnehezíteni.
Míg a háztáji tojás esetében a szabályozás egzakt, azt mondja ki, hogy egy felhasználó egy héten 60 tojást adhat el, a tej eladása esetében a rendelkezés szerint egy végfelhasználó annyi tejet adhat el, amennyi megfelel a családja szokásos napi tejfogyasztásának. Ez személyenként és családonként eltérő lehet.
Ha tehát ön ahhoz a kisebbséghez tartozik, amely nem bolti tejet vásárol, hanem őstermelőtől szerzi be, becsülje meg azt, hisz amellett, hogy Mariska néni naponta eteti, ganézza, feji a tehenet, a szükséges, nem olcsó állatorvosi ellátás mellett, még a fenti adminisztrációs terheknek is eleget kell tennie.
