2015. augusztus 20-án avatták fel Perbetén Lebó Ferenc bronzból készült Szent István-szobrát.
Közismert és szeretett tanítója volt a városnak, emellett a Katolikus Kiscserkész Csapat parancsnoka is volt.
Február 21-én volt 35 éve, hogy meghalt Márai Sándor, a 20. század magyar irodalmának egyik legjelesebb alkotója.
Mátyás király emlékét Dercsikán a kétezres években felavatott lovas szobor is őrzi.
A márványoltárt két oldalt térdeplő angyalok alakja díszíti. Ezeket a szobrász az összetört pozsonyi Mária Terézia-szobor darabjaiból faragta.
2021-ben magyar, szlovák, angol és német nyelvű táblát is elhelyeztek a szobor talapzatán
1972-ben Vörösmarty Mihály kivételével visszahelyezték a homlokzatra a többi szobrot.
Ipolynyéken 2023. szeptember 29-én szobrot állítottak Petőfi Sándornak.
A liptószentmiklósi Szent Miklós-templom legszebb oltára az 1470–1480 körül készült Szűz Mária-szárnyasoltár.
A Kárpát-medence római korból származó emlékei közül a legészakabbi a Trencsén vára alatt lévő sziklafelirat.
A dunaszerdahelyi Szent György-templom A szentélyében látható különös szépségű kép Szent Miklós püspököt ábrázolja.
Lipszky János a 18. és a 19. század fordulójának legismertebb tudós térképésze volt.
Baross minisztersége idején vezették be az egységes időszámítást, 1891. augusztus 1-jétől egész Magyarország a közép-európai időzónába tartozott.
Pro libertate.
A Szent Márton-dóm északi oldalához illeszkedő Alamizsnás Szent János kápolna 1729–1732 között épült.
Földes Gyula, a Csallóközben általánosan ismert Földes család egyik legismertebb tagja volt.
Minden idők egyik legjobb szepesi hegymászója volt.
Különös sorsa volt az éberhardi, illetve előpatonyi Petőcz Györgynek.
Az összes magyar vonatkozású felvidéki emlékművek közül talán a lőcsei honvédszobor sorsa a legkülönösebb.
A kapucinusok Pozsonyban először kolostorukat építették meg 1712-ben, majd templomukat 1717-ben.
Csallóközcsütörtök legszebb köztéri szobra a Szentháromság-szobor a falu déli részén, az egykori vásártér bejáratánál áll.
A csehszlovákiai magyarok 1945-től 1948-ig tartó vészkorszaka, mely a felvidéki magyarságot megtizedelte, igen érzékenyen érintette Udvard községet is.
Vásárúton, a templom és a kultúrház közötti, mai nevén Kossuth téren látható Kossuth Lajos domborműve.
Virt község egy mellszobrot is állíttatott a költőnek.