A trencséni csata emléktáblája
Trencsén a Rákóczi-szabadságharc legszomorúbb felvidéki emlékhelye. A császáriaktól itt elszenvedett vereség után ugyanis elkezdődött a szabadságharc hanyatlása.
A trencséni csata előzményei közé tartozik a trónfosztást kimondó ónodi országgyűlésnek az a határozata, hogy a megüresedett trónra maga a fejedelem keressen királyt. Több diplomáciai kísérlet után a fejdelem választása Frigyes Vilmos porosz trónörökösre esett. Hogy a trónörököst Magyarországra hozhassák, ezért indította Rákóczi Nyugat-Magyarországon keresztül Szilézia felé az 1708-as hadjáratot. A kuruc generálisok többsége úgy vélte azonban, hogy előbb a Vág menti várakat kellene felmenteni. Rákóczi engedett, így érkezett Trencsén vára alá, a nyugaton csatlakozó seregekkel együtt egy 14 000 főből álló sereg.
Heister generális Pálffy János lovassági tábornokkal együtt július 27-én indult el Pozsonyból, hogy megtámadja a Trencsén alá érkező kuruc sereget.
Augusztus 3-án mindkét sereg készen állt a csatára. Heister azonban, látva a kuruc túlerőt, elállt szándékától és a vár alá indult a császári sereg nagyobb részével. Ekkor Rákóczi utasította Pekry Lőrinc tábornagyot, hogy támadja meg a császáriakat. Pekry egy halastó gátján csak egyesével tudta volna átvinni a lovasságot, és visszarendelte azokat a csapatokat is, amelyek már átértek. Erre a zavaros helyzetre figyelt fel Pálffy, rohamot indított, és negyedóra alatt szétverte ezt a seregrészt. Ekkor Heister általános rohamot rendelt Rákóczi főerői ellen. Amikor Rákóczi látta, hogy seregének jobbszárnya válságos helyzetbe került, vágtatni kezdett a karabélyos ezredéhez, egy árkot átugorva megbotlott a lova és a fejedelem lebukott a lóról. Testőrei eszméletlen állapotban kimentették ugyan, de elterjedt a hír, hogy Rákóczi meghalt. Erre pánik tört ki, és az addig hősiesen küzdő gyalogság is visszavonult. Az egész kuruc sereg így megsemmisítő vereséget szenvedett, a csatatéren 3000 kuruc maradt, míg a császáriak csak 160 főt vesztettek. Emlékirataiban erről így írt a fejedelem:
A következmények közé tartozik, hogy a trencséni csata után Nyitra vára harc nélkül megadta magát, átpártolt és áruló lett Ocskay László, Pyber László püspök és Bezerédy Imre ezredes. Ocskayt és Bezerédyt később elfogták és kivégezték. A trencséni csatát követően indult meg a szabadságharc lassú hanyatlása.
A csatához közeli helyen egy emlékkoszlopot állítottak, felül ez olvasható: Pro libertate. Az emléktábla szlovák nyelvű, rajta az állítás éve 1983.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/44. számában.
