A dercsikai Mátyás-szobor
A magyar királyok közül Mátyás alakja él legelevenebben a néphagyományban. Nevéhez mesés történetek, mondák, de anekdoták is kapcsolódnak a Felvidéken. A Csallóközben Dercsika, Alistál, Királyfiakarcsa, Nagymegyer, illetve Mad településeken eredet- és névmagyarázó mondák kötődnek Mátyás királyhoz.
Ezek közül a legismertebb a Dercsika nevét magyarázó történet. Ezt már Csaplár Benedek is feljegyezte és közölte is az Új Magyar Múzeum című tudományos lapban 1852-ben.
Bevezetőjében leírja, hogy ez a lápos és mocsaras vidék Mátyás királyunk kedvenc vadászhelye volt. A fárasztó vadászatok után gyakorta panaszkodott hű lovászának, Erős Györgynek, hogy milyen nehezen járható ez a terep, mire Erős György azt kérte, csak annyi földterületet adjon neki ajándékba, amennyit ő az alatt az idő alatt körbelovagol, míg a felséges király az ebédjét elkölti. A király beleegyezett.
Erős Györgynek pedig több se kellett, megiramodott a lovával és rongyokká széttépett vörös palástjával jelölte meg a körbelovagolt területet. Amikor visszatért a Mézeshalomnak nevezett dombra, addigra Mátyás éppen végzett az ebéddel.
„Megjárt útcsapásáról a vörös foltok is tanuskodván, a király így fejezte ki ügyessége feletti meglepetését: György! Sok a. S e kifejezés lőn a megígért s meg is adott birtok neve” – olvasható Csaplár Benedek írásában.
Minden valószínűség szerint Mátyás király járhatott Dercsikán, de a falu neve jóval régebbi időkből származik, 1253-ban Gurgsuka (olvasd: Györgysoka) alakban fordul elő. Ebből alakult a Dercsika névváltozat. (A gy hang d-vé alakulását a nyelvtörténet depalatalizációnak mondja; gyisznó–disznó, gyió–dió stb.)
Dercsika címerében is egy vörösbe öltözött, ágaskodó fehér lovon ülő huszár látható, aki jobb kezével kardot emel. A dercsikaiak szerint a huszár maga Erős György, Dercsika alapítója.
Mátyás király emlékét a Mézeshalom dűlőnéven kívül a kétezres években felavatott lovas szobor is őrzi.
Megjelent a Magyar7 2024/7. számában.
