Szent Miklós-freskó: Dunaszerdahely

A dunaszerdahelyi Szent György-templom a 14. században épült egy korábbi templom helyén. Nem sokkal az építést követően készültek a templom falfestményei, amelyek közül kiemelkedik a szentély déli külső falán látható Kálvária-kép, mely a Levétel a keresztről jelenetet ábrázolja.

+1 kép a galériában

Fotó: Görföl Jenő

A szentélyben látható különös szépségű kép Szent Miklós püspököt ábrázolja. Festője Vitale de Bologna mester követője lehetett.

Szent Miklós a IV. században élt, a kisázsiai Myra városának volt a püspöke, és már halála (343. december. 6.) után nem sokkal kedvelt szentje lett az egyháznak. Tisztelete különösen a keleti egyházban volt jelentős, ma is több ország patrónusa. Tiszteletére a nyugati egyházban is több templomot szenteltek.

Miklós püspök csodáiról számos legenda szól. Az egyik szerint egy elszegényedett nemesemberen segített, aki a három lányát tisztességtelen életre akarta kényszeríteni. Miklós, hogy ettől a lányokat megóvhassa, éjszaka egy arannyal teli kis zsákot tett a nemesember ablakába, így már becsülettel férjez tudta adni a lányait.

Erre a legendára emlékezve alakult ki az ajándékozó Mikulás alakja, tájainkon pedig a Mikulás-járás szokása. A Mikulás szó a Miklós szláv megfelelője, a 19. században került a köznyelvbe, amikor a mai ajándékozás szokása is elterjedt. Eredetileg Miklós püspök kíséretével betért a kisgyermekes családokhoz, ott vizsgáztatta, imádkoztatta őket, majd tudásuk és viselkedésük szerint kaptak ajándékot vagy virgácsot. Később az ajándékozás szokása úgy alakult, hogy az éjszakára az ablakba helyezett csizmákba kerültek reggelre az ajándékok.

Lapajánló