A romló járványhelyzet tette szükségessé a döntést.
Egyre több iskolában bukkan fel a koronavírus.
Az "egy város - két ország" gondolat jegyében immár mindkét fél önkormányzati döntésével, hivatalosan is az Összetartozás városának nyilvánították a Duna két partján fekvő Komáromot.
A helyzetet tovább bonyolítja a tény, hogy mivel műemlékről van szó, annak megvásárlását még a versenytárgyalás kiírása előtt levélben fel kellett ajánlanunk a szlovák kulturális minisztériumnak.
A szekeresgazdák egykor Komárom lakosságának legősibb, tekintélyt parancsoló rétegét képezték.
A rendszerváltást követően a város zsidóságának kulturális élete azonban fokozatosan felélénkült.
A városban élőknek, ismereteiket gyarapítóknak és dolgozóknak együtt kell tenniük annak érdekében, hogy a 21. században is egyre jelentősebb és élettől pezsgő, felvidéki magyar várossá váljon Komárom.
Jó kis hely egy kis kultúrára.
Nyolcvanhárom esztendővel ezelőtt bebizonyosodott, hogy a Trianonban húzott határok nem örökkévalóak, s az első bécsi döntés értelmében a Felvidék déli, magyarlakta része és Délnyugat-Kárpátalja visszatért a magyar Szent Korona fennhatósága alá.
„Ott működik jól a turizmus, ahol a helyiek is tudnak azonosulni az adott térség értékeivel.”
Amíg ugyanis az utódainknak is beszélünk Róluk, akiket esetleg volt szerencsénk személyesen ismerni, szeretni, tisztelni, nem vesznek a feledés homályába...
Világhírű rendező és producer vált a város szülöttéből.
Miért nem volt a Szlovákiában élő magyar gyermekek számára egy olyan központ sem, amely a lemaradással küszködő, vagy speciális igényű gyermekeket zárkóztatná fel?
A Rákóczi Szövetség a legjobb három csapatot párizsi és Versailles-i jutalomútra hívta meg, vagyis a kalandozásuk Frankföldön folytatódhat.
