ÉS?! Ezt jól kifőzték...
Az irodalmi művekkel is fűszerezett, ízletes ételek, torkosságok elkészítésén és elfogyasztásán kívül a közösségkovácsolás is célja a Komárom-Örsújfalu korszerűen felújított kultúrházában megvalósuló Főzzön együtt az ÉS?! Színházzal című gasztrokulturális rendezvénysorozatnak. Az elmúlt hét végén stílusosan farsangi finomságok kerültek terítékre.
„Miután tavaly ősszel a hajdani „romkultúrházunk“ megújult, és végre korszerű műszaki feltételekkel rendelkezik, nekifoghattunk a műsorszervezésnek. A közkedvelt, régebbi programokon kívül újdonságokkal is elő kívántunk rukkolni. Adódott az ötlet, hogy mivel reneszánszukat élik a tévés főzőcskézések, mi az ételfőzést összeköthetnénk az irodalommal. Az első gasztrokulturális összejövetelünkre Halloween táján került sor, amikor a tökből készült ételeké volt a főszerep. A folytatást ugyan havi rendszerességgel terveztük, de a Covid-járvány, illetve a kultúrházunk kényszerű zárvatartása miatt a második felvonást február 12-re kellett halasztanunk“ – fejtette ki Várady Kornélia, az ÉS?! Színház Polgári Társulás elnöke.
A tavalyi „tök jó szombatra“ készülődve olyan verseket és meséket kerestek, amelyekben a tök a főszereplő. A betervezett tökös ételekhez fel nem használt alapanyagokból pedig egy önkéntes jelentkező a további kedvenc finomságait is elkészíthette.
„A Főzzön együtt...“ - sorozatunk forgatókönyve mindig úgy néz ki, hogy nyitányként elhangzik egy témábavágó irodalmi alkotás, majd mind a négy főzőszigetünkön más-más ételeket készítünk, az ÉS?! Színház alkalmi főszakácsainak a vezetésével. Az alapanyagokat is mi biztosítjuk, a becsületkasszába helyezendő 3 eurós belépődíjért pedig többféle ételt végigkóstolhatnak a jelenlevők, s közben receptcserékre is sor kerül. A vidám hangulatban telő, közös főzőcskézés és az ételkóstoló után pedig minden alkalommal újabb irodalmi desszert következik“ – magyarázta Nellike.
Majd a különböző nemzedékek képviselőinek közös farsangi főzéséről elmondta: „Mintegy negyven érdeklődő négy asztalnál főzhetett az irányításunkkal. A szalagos fánkos sziget főszakácsa Panyi Ágota, a csöröge- és a borzasfánkosé pedig a színházunk által Gútáról meghívott Farkas Katalin és a szentpéteri Leskó Zsuzsi néni volt. A harmadik szigeten az egyetlen férfi főszakácsunk, Panyi Zoltán vezetésével korhelyleves főtt, velem pedig a negyedik asztalnál vendégváró kenőkrémeket lehetett készíteni. Ráadásként azért, hogy a gyerekek se unatkozzanak, linzertésztával és mókás formákkal kedveskedtünk nekik. A tésztából különféle figurákat szaggathattak ki, azokat lekvárral összeragasztották, mi pedig megsütöttük nekik. Odébb kézműveskedhettek, rajzolgathattak is“.
Megtudtuk: a linzercsodákat és a fánkokat is a Vass Laura „konyhatündértől“ az őszi tökös napon kapott, jobbnál jobb ízű házi lekvárokkal töltötték meg.
„Természetesen, a korhelylevesbe kerülő füstölt húsfélék a savanyú káposztával együtt szintén jó minőségű, háztáji alapanyagok voltak, mert csak azok szavatolják a kitűnő végeredményt. Tévhit az, hogy a korhelyleves csak a szilveszteri italozással párosítható étel. Sok írott forrásanyag szerint a farsangi, illetve a báli lakmározások után is jót tesz a gyomornak a savanykás, meleg korhelyleves“ – fűzte az elmondottakhoz.
Kérdésünkre, hogy mi a kitűnő fánk készítésének titka, a társulás elnöke így felelt: „Fontos, hogy a fánktészta kidolgozásához és kelesztéséhez is elegendő idő álljon rendelkezésre, valamint jó minőségű lisztet, valamint rumaroma helyett valódi rumot kell használni. A szalagos fánkra kerülő lekvárt mindenki a saját ízlése szerint választhatta ki. A borzasfánkról pedig tudvalevő, hogy lekvár helyett reszelt almát kell tenni a tésztájába, s a kész borzaskát pedig olvasztott csokiba mártogattuk, s az utolsó darabig felfaltuk. Négy órától hatig készülődtünk-főzőcskéztünk, semmit sem kapkodtunk el. Utána pedig nyolcig tartott az eszem-iszom, egy kis házi borral is feldobva a hangulatot“. Végül elárulta: a húsvéti ünnepek előtt lesz az örömfőzőcskézés harmadik felvonása, ha a szervezőknek a fránya vírus nem tesz ismét keresztbe...
