2023. november 30., 08:13

Különleges adventi szokások, hiedelmek, babonák

Kopogtat az advent. Ez az időszak a karácsonyi ünnepet megelőző várakozás, felkészülés ideje. Mint ahogy a legtöbb ünnepkörhöz, ehhez az időszakhoz is számos szokás, néphagyomány kötődik.

advent
Fotó: viraggalegymosolyert.hu

Ahogyan azt sokan tudják, az advent jelentése: eljövetel. A latin “adventus Domini” vagyis az “Úr eljövetele” kifejezésből ered. 

Mikor van idén advent?
Advent egy mozgó dátumú ünnep, azaz minden évben más napokra esik. A keresztény kultúrkörben a karácsony napját megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik. Advent első vasárnapja, amely Szent András napjához legközelebb eső vasárnap, egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.

Az adventi időszak az idei évben december 3., vasárnaptól, a december 24-i vasárnapig, szentestéig tart. Vagyis az adventi koszorún az első gyertyát most vasárnap gyújtjuk meg.

advent első vasárnapja
Fotó:  szentannapapa.hu

Angyali misék

A hívő emberek adventkor hajnali misére járnak, hogy méltón ünnepeljék a várakozás időszakát. A hajnali miséket latin szóval roraténak, illetve angyali miséknek is nevezik, mert az angyali üdvözlet nyilvános elmondásával fejeződik be.

angyali mise
Fotó:  actio catholica.hu

Mióta létezik az adventi időszak?

Az adventet az 5. század óta tartják számon. A karácsony ünneplésével együtt terjedt el és összetartozik a két fogalom: karácsony és advent, a felkészülés és az ünneplés. A négy vasárnapból álló adventi időszakot VII. Gergely pápa rendelte el. Az adventi időszakot 1570-ben V. Pius pápa tette kötelezővé az egész egyházban.

Adventi jelképek

Az adventi időszak hangulatát a karácsonyra, a szeretet ünnepére való felkészülés mellett a fényre való vágyakozás is meghatározza. Legfontosabb szimbóluma az örökkévalóságot és a megváltás fényét jelképező adventi koszorú.

Az adventi koszorú

Az advent jellegzetes jelképévé vált az adventi koszorú. A valódi adventi koszorú készítése a 19. században jött divatba, tájainkon azonban csak a 20. század vége felé kezdett elterjedni.

Az első adventi koszorút Johann Heinrich Wichern, német evangélikus lelkész készítette el 1840-ben egy árvaházban, oktató jelleggel. A hamburgi lelkész otthonába hatalmas fenyőkoszorút erősített a mennyezetre, amelyen 24 gyertya volt, minden adventi napra egy-egy. Ez a szokás hamar követőkre talált.

advent
Ilyen lehetett az első adventi koszorú, a fenyőágakkal feldíszített kocsikerék huszonnégy – naponta eggyel több meggyújtott – gyertyával
Fotó:  ittlakunk.hu

Később az egyszerűség kedvéért csak négy gyertyát helyeztek el a koszorún. Minden adventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtottak meg. 

A hagyományos adventi koszorún három lila és egy rózsaszín gyertya van. Az óramutató járásával ellentétes irányban kell meggyújtani a gyertyákat: advent első két vasárnapján a két lilát, a harmadikon a rózsaszínt, végül advent negyedik vasárnapján a négy gyertya együtt szimbolizálja a karácsony közeledtével a szívekben mind jobban szétáradó fényességet.
adventi koszorú
Fotó:  penzcentrum.hu

Mit jelképeznek a gyertyák?

A gyertyák külön-külön is jelentéssel bírnak. Az első lila gyertya jelképezi a hitet, a második a reményt. A megnyújtás sorrendjében  a harmadik gyertya – a koszorún lévő egyetlen rózsaszín - az öröm gyertyája,  ami a küszöbön álló ünnep fölött érzett örömet, valamint Szűz  Máriát szimbolizálja, míg a negyedik gyertya - mely ugyancsak lila - a szeretetet.

A koszorú közepére helyezett, karácsony napján meggyújtott ötödik (fehér) gyertya a fényt hozó Jézus születésére emlékeztet.

adventi koszorú
Fotó:  ezomisztika.hu

Az adventi koszorú hagyománya lelki megtisztulásra és megújulásra is alkalmat ad, hogy az ünnep, csakugyan ünnep legyen, és akkora figyelemmel fordulhassunk egymáshoz, amelyet mindannyiunk megérdemel.

Adventi házikó

Szokás volt az adventi házikó készítése, ami kartonlapból készült, és annyi ablaka volt, ahány napból állt az advent. Minden napon kinyithattak egy újabb ablakot, ahol egy-egy bibliai idézet volt található. Ebből már csak az adventi naptár maradt meg, ahol az ablakok csokit rejtenek.

adventi naptár
Fotó:  pepita.hu

Adventi kalendárium - hányat kell még aludni karácsonyig? 

Az adventi naptárak számozott ablakai minden napra újabb meglepetést (képet, apró játékot, édességet) rejtenek december elejétől karácsonyig.

1851-ben egy kreatív édesanya, Lang asszony „találta fel“az adventi naptárt. A kisfia ugyanis folyton azt kérdezgette, mikor lesz már végre karácsony. Az anya, hogy lecsillapítsa a kisfiút, kis dobozkákat készített számára, melyek mindegyikébe egy apró finomságot rejtett el. Minden nap egyet lehetett kibontani, megenni, s lehetett várni a másnapot. 

Gerhard Lang felnőttként sem felejtette el a kis meglepetés dobozokat. Arra gondolt, hogy más gyerekek is örülnének neki. Igaza volt. Amikor a Reichold és Lang képzőművészeti intézmény résztulajdonosa lett, elkészítették az első eladásra szánt naptárakat. A kekszek helyett színes rajzokat használtak, amelyeket ki lehetett vágni és egy kartonra felragasztani.
adventi naptár
Az első nyomtatott adventi naptárt, amelynek ajándékai a naptárra felragasztható képek voltak, Gerhard Lang készítette a múlt század elején
Fotó:  Wikipedia
Adventi tilalmak

Kisböjt 

Régebben az adventi időszakot kisböjtnek is nevezték. A korábban kialakult nagyböjthöz hasonló bűnbánati és készületi időszak volt az advent, de nem olyan szigorú, mint a nagyböjt. A kisböjt advent első vasárnapjával kezdődött és tartott egészen szentestéig. Az adventi böjtölés hagyománya a 20. század közepén tűnt el.

böjt
Fotó:  egy.hu
Az adventi időszakban lakodalmat, zajos mulatságot nem tartottak - akárcsak nagyböjtben. 1611-ben a nagyszombati zsinat meg is tiltotta advent első vasárnapjától vízkeresztig az esküvők, zajos mulatságok tartását.
Adventi hagyományok, babonák, hiedelmek

A decemberi hónapot eleink karácsony havaként emlegették. A hideg december korai tavaszodást jelent, ha hihetünk a népi megfigyeléseknek, de azt is mondják, ha december 1-jén fúj a szél 40 napig szeles idő várható.

tél
Fotó:  Pixabay

Szentcsalád járás

Régi adventi hagyomány a szálláskeresés, szentcsalád járás. A hagyományok szerint a karácsonyt megelőző kilenc napban Mária-szobrot vagy szállást kereső Józsefet és Máriát ábrázoló festményt, szentképet cserélgettek egymás között az ájtatosságban részt vevő családok. 

Más helyeken, vidékeken egy ilyen szentképpel járták az utcákat és kopogtattak be házakba. Ahol befogadták őket, ott imádság után elhelyezték a szobrot.

advent
Fotó:  sopronimuzeum.hu

Az adventi szokások egy része termékenységvarázslás volt, ugyanakkor megjelentek a boszorkányok, a gonosz, a rossz szellemek elűzésére vonatkozó rituálék is.

Eleink úgy tartották, a hajnali mise előtt minden ólat, istállót be kellett zárni, a néphiedelem szerint ugyanis harangozás előtt jártak a boszorkányok.

boszorkány
Fotó:  okszik.hu

Ha egy eladó sorban levő leány hajnalban, a mise előtt három pici darabot letépett a harangkötélből, s azt hajfonó pántlikájában viselte, farsang idején számíthatott arra, hogy bekötik a fejét.

Az Alföldön volt szokás, hogy a hajnali misére való harangozáskor a lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy ettől édes legyen a nyelvük, s mielőbb férjet „édesgessenek” magukhoz.

méz
Fotó:  hellovidek.hu
Adventi időszakra eső jeles napok

A legtöbb népszokás András, Borbála, Luca, Miklós és Tamás napjához fűződik.

Ezekhez a kitüntetett napokhoz termékenységvarázslás, termés-, időjárás-, férj-, sőt haláljóslás is kapcsolódott. Mágikus módszerekkel igyekeztek megalapozni a következő esztendő sikerét a földművelés, állattartás és társaskapcsolatok terén. Ennek egyik eszköze a gonosz, rossz szellemek, a boszorkányok elűzése volt.

Szent András napja a magyar néphagyományban

Szent András apostolt a magyar néphagyományban nevezik disznóölő Szent Andrásnak, időjósoló Andrásnak, disznóröfögtető, de még hegedűnémító Andrásnak is. A néphagyomány az András-napi szerelmi praktikákról, férjjóslásról is szól.

Disznóölő Szent András

András-napkor kezdődtek a disznóvágások, disznótorok, ezért nevezték disznóölőnek is. Általában ilyenkor fordult olyan hűvösre az idő, hogy el lehetett kezdeni a disznóöléseket.

disznóölés
Fotó:  Fortepan

Időjósló Szent András

Megfigyelték, ha András-napján fagy, akkor a karácsony esős lesz. Sok helyen gyümölcsfaágat is virágoztattak, hogy megtudják, milyen lesz az időjárás.

Eleink úgy tartották, ha András napján esik az eső vagy a hó, ezt követően 40 napig esik.

tél
Fotó:  penzcentrum.hu

Férjjósló Szent András

A legkedveltebb mindegyik közt az András-napi ólomöntés és gombócfőzés volt. Eleink úgy hitték, hogy az András napján öntött ólom elárulja a lányoknak, mi lesz jövendőbelijük foglakozása, míg a gombócfőzés segítségével megtudhatták az eladósorban levő lányok a jövendőbelijük nevét is.

Fotó:  m.koloknet.hu

 „Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éccakáján”

Andrást megelőző este a lányok férfi ruhaneműt tettek a fejük alá, és akivel álmodtak az lesz a vőlegénye. Előtte böjtölni kellett.

Eresz rázogatása

Úgy tartották, ha az ereszt megrázva búzamag potyogott, gazdag kérő lesz, ha rozs potyogott,  szegény kérő lesz, ha pondró, bogár potyogott, a lány jövő évben terhes lesz.

parasztház
Fotó:  indafoto.hu

András-napi pogácsa

Az András pogácsa készítése párjósló cselekmény volt. Három pogácsát sütöttek, mindegyikbe egy-egy férfinevet rejtettek. Kitették a küszöbre, s amelyiket a legkésőbb vitte el a kutya, az mutatta meg a jövendőbeli nevét.

kutya
Fotó:  zordidok.blog.hu

Disznóröfögtető András

A hallgatódzásból jóslásnak legismertebb formája volt az ól rugdosása, mely nemcsak András-napkor szokásos praktika.

Úgy vélték, ahányat röffen a disznó, annyi év múlva mennek férjhez. Ha nem ébred fel a disznó, a lány még abban az évben férjhez megy.

A Zempléni-hegység falvaiban azt is figyelték, hogy anyadisznó röffen-e először, mert az özvegyet jelzett, a malac pedig legényt.

disznó
Fotó:  kepguru.hu

Hegedűnémító Szent András

A néphagyomány úgy tartja: András leteszi a hegedűt, éjfélkor beáll a csend ideje, az advent.

Egy nap kivétel volt: az András utáni szerda, vagyis a kukaszerda, amikor még lehetett egy utolsót muzsikálni, de már csak otthon.

hegedű
Fotó:  galeriasavaria.hu

Borbála-napi hiedelmek

Borbála-ág

A nap legfontosabb népi hagyománya, a Borbála-ág vágása. A lányok ezen a napon cseresznye- vagy orgonaágat törtek, majd vízbe helyezték. A Borbála-ág karácsonyi virágzása esküvőt jósolt az eladósorban lévő lányok számára.

borbála
Fotó:  eletszepitok.hu

Doroszlón ugyan virágoztattak Borbála-ágat, de nem kötötték hozzá a férjhezmenetelre való jóslást. Ha karácsonyig kihajtott, a következő év jó termésére jósolt.

Szerelmi jóslás almával

Más szerelmi jósló eljárás is fűződött e naphoz: a lányok az András napján az eresz aljába dugott almát Borbála napján a másik felére fordították, s magukkal vitték karácsonykor az éjféli misére. Ott pedig várták, ki szólítja meg őket először, mert annak a rokona lett a megszólított lány férje.
alma
Fotó:  Pixabay

Borbála-napi kotyolás

Borbála napján jártak „kotyolni” a fiúk, vagyis szerencsét, termékenységet kívánni. Mondókájuk végén leguggoltak, és elkiáltották magukat:

Igy üjje meg a kentek kotlósa a tojást!”
tyúk
Fotó:  Pixabay

Buzsákon András-nap kezdték el a kotyolást, aztán még Borbála és Luca napján is kotyoltak.

Dologtiltó Borbála

Tiltólistás volt ilyenkor a varrás, fonás, seprés. Kölcsönadni és ajándékozni sem volt szerencsés ezen a napon, a babona szerint ezzel a szerencse is távozik a házból. Borbála napján a tűzrakás sem lehetett a nők feladata, csak a férfiak tehették meg,

Tilos volt továbbá ezen a napon ruhát kinn hagyni, ez rontást vonhatott maga után. A hagyomány szerint a boszorkányok ezen a napon szerezték meg a rontáshoz szükséges ruhadarabokat, ezért volt tilos a ruhát kint hagyni.
ruha
Fotó:  tudatosanelok.com

Akárcsak az egész téli ünnepkörben, Borbála-napkor is úgy tartották, nem hoz szerencsét a házra a női látogató, ha mégis odatévedt, seprűvel verték ki.

Luca-napi hiedelmek, babonák

Luca napja éppúgy alkalmas volt termékenységvarázslásra, mint házasság-, halál- és időjárásjóslásra, bizonyos női munkák tiltására, valamint a lucaszék készítésére.

Luca széke

Lassan készül, mint a Luca széke” 

– tartja a mondás.

Ezen a napon készül a háromlábú Luca széke, amelyre a karácsonyi éjféli misén felállva megláthatók a boszorkányok. Elmenekülni előlük csak mákszórással lehet, mert a monda szerint a boszorkánynak fel kell szedegetnie a mákszemeket.

luca széke
Fotó:  cultura.hu

Luca-kalendárium

Luca-naptól karácsonyig 12 nap van, és ez az időszak jelzi a következő esztendő 12 hónapját. lyenkor minden nap feljegyzik, hogy milyen az időjárás, és ebből következtetnek a következő időszakra.

luca kalendárium
Fotó:  noizona.hu

A Luca-cédula 

A jóslás lényege, hogy a lányok 12 cédulára fölírnak különböző fiúneveket. Ezek közül minden nap el kell dobni egyet anélkül, hogy megnéznék, milyen név van ráírva, és a – varázslat szerint –, amelyik név megmarad, úgy fogják hívni a lány jövendőbelijét.

cédula
Fotó:  pozitivnap.hu

Gombócfőzés, ólomöntés

Borbála napjához hasonlóan ezen a napon is a lányok közös szórakozása volt a gombócfőzés és az ólomöntés, amelyek segítségével jövendőbelijük neve derülhetett ki.

Luca-napi alakoskodás

Luca-napi alakoskodók arcukat fehér lepellel takarták el, a jó gyerekeket megajándékozták, a lustákat pedig megfenyegették a kezükben tartott seprűvel vagy meszelővel.

alakoskodók
Fotó:  cultura.hu

Lucázás, kotyolás

A lucázás vagy kotyolás a hajnalonként (lopott szalmával) házról házra járó fiú gyermekek termékenységvarázsló szokása volt. A kotyolás, ahogy korábban utaltunk rá, Borbála napján is elterjedt volt.

kotyolás
Fotó:  turistamagazin.hu

Luca-napi tilalmak

Luca-napján régen tilos volt sütni, mert azt tartották tűzvészt okozhat. Ugyancsak tilos volt mosni; sőt kölcsönadni is, mert az ekkor készült holmik a boszorkányok kezére kerülhettek.

A Csallóközben sem adtak ki semmit se a házból Luca-napkor, nehogy a boszorkány kezére kerülve bajt hozzon a házra.

Tamás napja

Ha az e napon megölt disznók mája nagy lett, akkor a régi öregek azt mondták, hogy csikorgós lesz a karácsony.

Ha Tamás reggelére frissen esett hó borította a tájat, a hiedelem szerint békés, boldog karácsony ígérkezett. 

Férjjósló praktikák

Hajadon lányokat érintő hiedelmek is kapcsolódtak Tamás napjához. December 20-án este a lányok jól tették, ha a vállukkal megrázták a kaput, ugyanis ha ilyenkor kutyaugatást hallottak, akkor kérőre számíthattak. Az ugatás irányából még arra is következtettek, honnan érkezik majd életük párja.

kutya
Fotó:  Pixabay

Ha pedig elalvás előtt férfi alsóneműt rejtettek a párnájuk alá, még a jövendőbelijük személyét is megálmodhatták.

Adventi elcsendesülés

A legtöbb ember számára az advent a rohanás, az ajándékok beszerzésének, a takarítás, a kalácssütés és a készülődés időszaka. A féktelen vásárlások, kapkodás, idegeskedés helyett ebben az időszakban kellene elcsendesülni, magunkba fordulni és elgondolkodni.

advent
Fotó:  metropolita.hu

Az advent a nem hívők számára is remek lehetőséget nyújt arra, hogy a közös gyertyagyújtások összehozzák a családot.

Gondoljuk végig ebben az időszakban mennyi minden köszönhetünk szeretteinknek, milyen jó, hogy velünk vannak. Ne veszekedjünk, felejtsük el a régi sérelmeinket, béküljünk meg!

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.