Farsangi szokások, hagyományok és hiedelmek

A farsang hossza és naptári zárónapja minden évben más és más. Ezért is soroljuk a mozgó dátumú ünnepek csoportjába. Ennek az az oka, hogy a farsang két egyházi ünnep közé ékelődik, és azokhoz szorosan kötődik.

Nevezetesen a vízkereszt és a húsvéti nagyböjt közé. Ennek megfelelően a kezdete mindig ugyanakkor, vízkeresztkor, január 6-án van.

A farsang hosszú is lehet és rövid is, attól függően, hogy mikor van húsvétvasárnap. Ettől a naptól kell visszaszámítani negyven napot, s így állapítható meg a nagyböjt időszakának kezdete, hamvazószerda.

2021-ben a farsangi időszak január 6-tól február 16-ig tart, tehát 42 napos lesz.

Sajnos idén elmaradnak a farsangi mulatságok, mivel komoly egészségügyi kockázatot jelentenének a járványhelyzetben.

A farsang név a német nyelvterülethez köthető, osztrák-bajor eredetű szó, amelynek első írásos megjelenését többféle dátumhoz is kapcsolják.

A Magyar Néprajzi Lexikon – pontos hivatkozás megnevezése nélkül – 1283-at adja meg első megjelenésként,

de van olyan szakmai oldal, amely ezt jóval későbbre, a 14. század közepére teszi.

A magyar farsangi szokások a középkorban honosodtak meg. A farsang három utolsó napjához kapcsolódott a legtöbb szokás: farsangvasárnaphoz, farsang hétfőhöz és húshagyókeddhez. A farsang utolsó napját jelölő húshagyó elnevezés a böjt, a böjti étkezés kezdetét jelenti.

A magyar farsangi szokások jellemzően német eredetű néphagyományokra épülnek. Legrégebbi képviselői a farsangi köszöntők, valamint a maszkos-jelmezes felvonulások, az úgynevezett maszkos alakoskodások.

Álarcos bálok és mulatságok

Legkorábbi említése már Mátyás király idejéhez kötődik, elsősorban az itáliai-francia reneszánsz mintát követő álarcos mulatságok formájában. Mai tipikus képviselői között található például a bécsi és a pesti operabál.

Bécsi operabál

Az Operabál a farsang legkiemelkedőbb társadalmi eseménye Bécsben.

A bécsi életkultúrát és a báli hagyományokat mutatja be. Az Operaház nézőterét bálteremmé alakítják át. A bált 180 első bálozó pár nyitja meg. 2009 óta minden évben más szövetségi tartomány tánciskolája koreografálja a nyitó polonézt.

A megnyitóról készült képeket átveszi a világsajtó.

A közelmúltban művészbállá alakult, az Operaház zenekarát híres karmesterek dirigálják,

világhírű operaénekesek, balettművészek emelik a rendezvény színvonalát.

Pesti operabál

A budapesti Operaházban a századforduló idején szinte havonta tartottak Operabált, minden esetben jótékonysági céllal.

Bécsi mintára először az első világháborút követően, 1934-ben szervezett Operabált az akkori Budapesti Operabarátok Egyesülete.

Hatvankét év szünet után, 1996. február 17-én újra megrendezésre került a Budapesti Operabál.

A korábbi tradíciókhoz hűen azóta is évről évre, a báli szezon utolsó szombatján az Operaház színpada és nézőtere Magyarország legnagyobb és legimpozánsabb báltermévé alakul át. A külföldi művészeken kívül évről évre a legnevesebb magyar operaénekesek is részt vesznek a műsorok sikerében.

Felvonulások

A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is.

A farsangi ünnepkör leglátványosabb elemei a jelmezes felvonulások. A világ sok országában zajló vidám felvonulások közös jellemzője, hogy az utolsó farsangi hétvégére esnek, illetve a hosszabb ideig tartóknak ekkor van a csúcspontjuk.

Hazánkban a legismertebb farsanghoz kötődő maszkos felvonulás a mohácsi busójárás.

Nemzetközi vizekre evezve pedig két jól ismert rendezvényt érdemes kiemelni: a riói karnevált és a velencei karnevált.

Busójárás

A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.

A mohácsi sokácok jól ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg, akár csak a húsvétét.

Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság.

Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának, mely szerint a mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkeltek a Dunán és elzavarták a törököket Mohácsról aligha van történeti alapja.

Mohács 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, a sokácság betelepítése viszont csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal

a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, amely Mohácson formálódott tovább, és nyerte el mai alakját.

A busójárás utolsó napján,  húshagyó kedden a busók végigviszik a városon a telet és farsangot jelképező koporsót, és nagy zajongás, vidám ünneplés közben elégetik azt.

A mohácsi busójárás 2009-óta szerepel az UNESCO Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listáján.

Riói karnevál

A riói karnevál péntektől húshagyó keddig tartó, 5 napos ünnepségsorozat, amit jelenlegi formájában 1928-óta rendeznek meg. Kialakulásának előzménye a portugál bevándorlókhoz köthető, akik már kétszáz évvel korábban is tartottak maszkos felvonulást Brazíliában.

Az ünnepség csúcspontja a szambaiskolák jelmezes felvonulása, amelyet minden évben emberek milliói követnek figyelemmel a helyszínen és a tévék képernyői előtt.

Velencei karnevál

A velencei karnevál világszerte ismert, ősi hagyományokra épül, a gondolák és a lagúnák városában. Hamvazószerda előtt két héttel kezdődik, és hamvazószerda előtti napon, húshagyókedden ér véget.

Az ünnepség központja a Szent Márk tér, ahol álarcos látogatók serege hömpölyög.

Maszkokat egyébként azért kezdtek el egykor hordani, hogy senki se legyen felismerhető, így ugyanis minden társadalmi osztály szabadon, együtt mulathatott.

A jelmezes kavalkádban itt is megjelenik az alakoskodó játék, ahogy a tűz is.

Mint minden jeles ünnephez, a farsanghoz is szervesen hozzátartoztak a jókívánságmondó és adománygyűjtő szokások.

Igen változatosak a farsangköszöntők, melyek a magyar nyelvterületen mindenütt megtalálhatók voltak. Ilyenkor is igyekeztek biztosítani az elkövetkezendő esztendőre a jó termést, a szerencsét, az állatok egészségét és szaporaságát a kimondott szó mágikus erejével.

Két legjellemzőbb formája a bakkuszjárás és a farsangi dőrejárás.

Dőre

Csallóközi eredetű népszokás. A jelmezes adománygyűjtő neve a dőre. Férfiak egy csoportja különböző jelmezbe öltözik, például női ruhába, katonának, koldusnak, cigánynak, menyasszonynak, vőlegénynek. Ilyenkor imitálnak esküvői menetet, ördögöket, medveidomárokat, fontoskodó mesterembereket, akik mindenfélékkel "zaklatják" a falubelieket, nem hiányozhat a telet jelképező bábú és az egész napos jókedv.

Elmaradhatatlan szereplők az ördögök. A játék gerincét maga az esküvői menet és a bolondozó mesteremberek adják.

Házról házra jártak köszönteni egy-két cigány muzsikus kíséretével. A házakban nagy felfordulást csinálnak. Táncukért a gazdasszonytól lisztet, szalonnát vagy tojást kapnak.Az ételt kosárba rakják és este a kocsmában közös mulatság közben elfogyasztják.

Bakkuszjárás

A Felvidéken szlovák mintára terjedt el az ún. bakkuszjárás (Bacchus római boristen nevéből), melynek során kecskebőrbe bújt álarcos alakok ijesztgették a lányokat, megtréfálták a falubelieket.

Fő céljuk a mulattatás. Előfordult, hogy a menetben kocsikerékre szerelt női és férfibábut is húztak. A bábuk a kerék forgásának megfelelően le s fel emelkedtek. 

Ál-bírósági tárgyalásokat tartottak, ahol a vádlottat bábu helyettesítette.

Nagybőgőtemetés

A nagybőgőt húshagyó kedden temetik mulatság keretében, ahol a dőrejáráson összeszedett ételeket fogyasztják el.

A mulatozás csak éjfélig tarthat. Egy nagybőgőt éjfél előtt fél órával a kocsma legnagyobb asztalán felravataloznak, egy fehér lepedővel terítenek le, és gyertyát gyújtanak mellette kétoldalt. A hangszer mellett siratóparódiákat énekelnek: a temetés gregorián dallamú tónusait idéző énekkel búcsúztatják el a nagybőgőt, azaz a farsangot. A bőgőtemetéssel zárják le a farsangi időszakot.

Torkos csütörtök

Régi magyar népszokás, a farsangi időszak vége után, a farsang farkát követő hamvazószerda utáni nap a torkos csütörtök. Idén február 11-ére esik.

A hamvazószerdán kezdődő 40 napos böjtöt torkos csütörtökön felfüggesztették egy napra, ilyenkor fogyasztották a farsangról megmaradt ételeket: „Húsvétig ez volt az utolsó alkalom a kiadós, "torkos" étkezésre. Ennek a napnak zabáló, tobzódó, vagy torkos csütörtök volt a neve.

A nagy eszem-iszom emléke az ismert farsangi mondás is:

Farsangi fánk

A farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak, pl. a Szerémségben azért sütötték, hogy a vihar ne vigye el a háztetőt.

Ugyancsak kedvelt étel ilyenkor a rétes, pl. a Bács megyei Topolyán szerencsét hoz, ha jól nyúlik.

A farsangi báloknak elsősorban a párválasztásban volt nagy szerepük. 

Az udvarlás, párválasztás, lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos paraszti életben a farsang időszaka volt.

Az egész magyar nyelvterületen számos adat bizonyítja, hogy a lányok ilyenkor adták a legényeknek a bokrétát a kalapjukra.

Vénlánycsúfolás

Éppen ezért a farsang adott alkalmat arra is, hogy tréfásan vagy durván figyelmeztessék azokat, akik még nem mentek férjhez. A vénlánycsúfolásnak különböző változatai voltak, pl. tuskóhúzás, kongózás, szűzgulyahajtás, állakodalom.

Tuskóhúzás

A tuskót nagy zajjal végighúzták az utcán, majd a vénlányok ajtajára kötötték vagy a kapujához támasztották.

Január 18 – Piroska

Ehhez a naphoz időjárási regula fűződik: “Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy.”

Régen úgy tisztelték meg Piroska napját a földművesek, hogy nem dolgoztatták se a lovat, se marhát.

A házasodni vágyó lányok ezen a napon piros kendőt kötöttek a nyakukba, fejükre, ezzel jelezték, hogy még ebben az évben férjhez szeretnének menni.

Azt tartották ugyanis, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy. Sőt, aki élete első szerelmes csókját ezen a napon kapja, szerelme soha el nem hagyja.

Január 22 – Vince napja

Vince napján a szőlőtermelők figyelték az időjárást.

Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak. A közismert időjárási regula így hangzik:

A gazdák szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy valóban bőséges legyen minden termés.

Sok helyen papot is hívtak, s a tőkékre Isten áldását kérték. A szőlő négy sarkát borral vagy szenteltvízzel öntözték meg.

A biztonság kedvéért még babonás fortélyokat is bevetettek, például a bekapáláskor bort rejtettek a föld alá, vagy a szőlősorok végére hurkát, disznósajtot kötöztek, ezzel ösztönözve a szőlőfürtöket a növekedésre.

Vince napján a szőlőből vesszőt kell metszeni, majd meleg szobában vízbe állítani. Ha kihajt a szőlővessző, a rajta található rügyek alapján megjósolható az őszi termés mennyisége.

A várható kukoricatermésre is jósoltak a Vince-napi időjárásból: amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.

Január 25 – Pál napja

Ezt a napot pálfordulónak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, mely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és innentől Pál apostol néven emlegetik.

Ekkor jutunk túl a tél felén, és a népi megfigyelések szerint e nap időjárása határozza meg a következő hónapokét is.

Pálpogácsa libatollal

Ezen a napon pálpogácsával haláljóslást tartottak. A családtagok még sütés előtt kijelölik, hogy melyik pogácsa kié lesz, majd a sütés idejére minden darabba libatollat szúrnak, és akié megperzselődött, az bizony - legalábbis a kíméletlenebb vénasszonyok szerint - még abban az évben búcsút mondhatott az árnyékvilágnak.

Azt tartják: ha Pálfordulón szép az idő, akkor bő termés lesz. 

Volt, ahol megpiszkálták a ludak fenekét, hogy szaporán tojjanak.

Február 2 – Gyertyaszentelő boldogasszony

Gyertyaszentelő boldogasszony napja, egyházi ünnep, ezen a napon ünneplik, hogy Szűz Mária negyven nappal Jézus születése után bemutatta gyermekét a templomban. Innen ered a szentelt gyertya, amely Jézus egyik legrégebbi jelképe.

A népi hagyomány szerint azonban időjósló nap is.

Ha a medve ezen a napon kijön a barlangjából és meglátja az árnyékát (vagyis jó idő van), akkor visszamegy aludni – ebből arra következtettek, hogy újra hideg lesz.

Ha viszont kint marad, akkor hamarosan enyhülni fog az idő.

Ha ezen a napon jó idő van, akkor későn tavaszodik. Mondogatták is: Gyertyaszentelő napján „Inkább farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap!”

Február 3 – Balázs napja

A legendák szerint Szent Balázs csodatévő és gyógyító hírében állt.

Egyik alkalommal egy halszálkától fuldokló fiún segített, kézrátétes imádkozással; illetve az anyák több alkalommal is hozzá fordultak a sok gyermekhalált okozó torokgyík ellen is – így lett a torok védőszentje.

Február 3-án, Szent Balázs püspök ünnepén a katolikusoknál régi szokás, hogy a pap a templomban szentelt gyertyával megáldja a jelenlévők torkát, hogy a torokfájás elkerülje őket. Néhol almát is szoktak szentelni, a torokfájósok ettek belőle egy szeletet, vagy a levágott héját parázsra tették, és megfüstölték beteg torkukat.

Balázsjárás

Szent Balázs a diákok patrónusa is. A balázsjárás alkalmával az iskoláskorú gyermekek házról házra jártak, ezzel a régi, egyházi eredetű szokással tulajdonképpen diákokat toboroztak az iskolába,

továbbá adományokat gyűjtöttek az iskola, a templom, s nem utolsósorban a tanító számára. Fejükön koronaszerű, szalagos papírcsákó volt, egyikük püspöksüvegben magát Szent Balázst alakította, a többiek voltak a „vitézei”, kezükben fakarddal, csizmájukon sarkantyúval. Az adománygyűjtés céljából nyársat és vászontarisznyát vittek magukkal.

Úgy tartották, ha Balázs napján esik az eső, akkor nyáron elveri a jég a termést.