2022. október 31., 20:55

A kóduskalácstól a legényvásárig - szokások, hiedelmek a halottak hetében

Mindenszentek és a halottak napja ma városon és falun egyaránt a halottakra, elhunyt szeretteinkre való emlékezés napja. A kegyeleti ünnepekhez fűződő népi hagyományok kikoptak a köztudatból. Ezért is jó, ha felidézzük, milyen szokások fűződnek ehhez az ünnepkörhöz. A hagyományőrzés, őseinkre, régi szokásainkra való emlékezés fontos része a kultúránknak, nemzettudatunknak.

2021-10-26 Rozsnyó, temető, mindenszentek, mindszent
Fotó: Fábián Gergely
Mindenszentek napja

A mindenszentek a katolikus egyházban az üdvözült lelkek emléknapja.

E napon ünnepli az egyház az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg.
mindenszentek
Fotó:  kattima.hu
Halottak napja

A halottak napja az elhunytakról való megemlékezés napja. Mindazokra emlékezik ilyenkor az egyház, akik a keresztségben hunytak el, és akikről úgy hiszik, hogy a purgatóriumban vannak, minthogy bocsánatos bűnökkel a lelkükön haltak meg.

Mára azonban már a halott szeretteink előtti tisztelgés napjaként van jelen a köztudatban.

Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradott híveknek, hogy imával, vezekléssel, szentmisével tehetnek valamit meghalt szeretteikért. A katolikus tanítás szerint az élők imája segít a holt lelkeknek, hogy megtisztuljanak.

mindenszentek
Fotó:  Pixabay
Néphagyományok a halottak hetében

Azt a hetet, amelybe a halottak napja esik, halottak hetének nevezzük.

A mindenszenteknek és a halottak napjának régre nyúló hagyományai vannak. Számos hiedelem, népszokás kapcsolódik a kóborló szellemek lakóhelyükbe való „visszatereléséhez” gyertyafénnyel, harangszóval, étellel. 

Gyertyafény, világító mécsesek 

A sírokat a régi öregek szerint azért kell megszépíteni, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben, gyertyát pedig azért kell gyújtani, hogy a világító mécsesek fényénél a „véletlenül kiszabadult lelkek“ újra visszataláljanak nyughelyükre.

A népi hiedelem szerint a holtak elhagyják nyughelyüket, hazalátogatnak.

De az senkinek nem jó, ha a lelkek nem tudnak békében nyugodni, így a sírokon gyújtott gyertyák fénye segít újra visszatalálni a sírba és nem kísértenek, nem nyugtalanítják az élőket. Vannak, akik szerint a lángnál megmelegedhetnek a fázó lelkek.

mindenszentek
Fotó:  cultura.hu

A néphit szerint a mindenszentek és a halottak napja közti éjszakán az elhunytak miséznek a templomban.

Aki ilyenkor a harangszó vagy világítás nyomán véletlenül odatéved és felfedezi, hogy ott halottak vannak, az az ember a halálfia lesz, azaz már hiába próbál menekülni. A halottak széjjel szaggatják ruháját, és az illető hamarább meghal, mint egyébként kellene.

templom
Fotó:  pitvaros.hu
Mikor megkondul a harang, a halottak elindulnak hozzátartozóik házába, így a parasztházakban ezen a napon gyertyát gyújtottak. A gyertyák a halottakért égtek, a tűz ugyanis megtisztulást hozott.

Jászdózsán, miközben a temetőben gyertyát égettek, odahaza égve hagyták a lámpát, hogy a halottak széjjel tudjanak nézni. Úgy vélték: „míg a harang szól, a halottak otthon vannak.”

mindenszentek
Fotó:  life.hu

Lélekharang - „Verset harangozás“

A Dunántúl egyes vidékein, ahol a falvakban külön harangláb volt, az emberek ezen a napon összegyűltek reggel a haranglábnál, s sorban álltak, hogy egymás után egyenként maguk húzzák meg a harangot.

Az emberek egész nap sorban álltak, hogy úgymond „verset harangozzanak”, méghozzá mindenki annyit, ahány halottja volt. Amíg várakoztak, csendben imádkoztak holtaikért.

harang
Fotó:  Pixabay

Halottak kenyere, "mindönszentök kalácsa", halottak terítéke

Halottak napján sokfelé megvendégelték a szegényeket és a koldusokat. A székelyföldi Gyímes-völgyben így mondták:

Halottak napjára főzünk, sütünk cipókat, odaadjuk avval, hogy a hóttaké.“

Székelyföldön az ekkor sütött cipót Isten lepényének vagy a halottak kenyerének hívtak.

Szeged tájékán „mindönszentök kalácsa“, kóduskalács néven üres kalácsot sütöttek, amit a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak, hogy ők is megemlékezzenek a család halottairól. A koldusok könyörgését a régi szegedi hagyomány különösen foganatosnak tartotta.
szeged
Fotó:  patriotaeuropa.hu

Más helyeken ebből a kalácsból a sírokra is helyeztek mennyei táplálékként a sírba visszatérő lelkekek.

Csallóközben is az ezen a napon sütött kalácsot osztották szét a temető kapujában álló és imádkozó koldusok között, nehogy a halottak hazalátogassanak.

Sokfelé szokás volt, hogy a halottak számára otthon megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra – de az is előfordult, hogy a sírra is tettek élelmiszert.

mindenszentek
Fotó:  mandadb.hu

A Tápén (Szeged város része) a briós formájú kis fonott kalácsot kúdústuboréknak hívták. Egyes helyeken „halottrétest” sütöttek, amit az ablakba tettek ezen a napon.

Más helyeken a vacsoránál eggyel több terítéket tesznek fel, mely mellé annyi villát tesznek, ahány halottja van a háznak. Van, ahol a sírokra is tesznek élelmet, például a délvidéki Topolyán, de emellett a koldusoknak is adnak.

Ipolyhídvégen (Nagykürtösi járás) halottak napján a közeli rokonság együtt fogyasztotta el az ebédet, majd kimentek a temetőbe és gyertyát gyújtottak az elhunytak tiszteletére.

mindenszentek
Fotó:  marcaliportal.hu

A Tápió menti falvakban egy tál ételt tettek az asztalra a halott számára. Erdélyben is táplálják a holtakat: az elkészített vacsorát összecsomagolták, és kivitték a temetőbe a sírra, majd ott hagyták.

Cselédfogadástól a legényvásárig

Egyes területeken ehhez a naphoz – a szomorú tartalmak mellett – némi vidámság is tartozott.

Cselédfogadás

Egyes helyeken ez volt a napja a cselédek, szolgálók felfogadásának is, béresek szerződtetésének. Galgamácsán (Pest megye) e napon szegődtették a cselédeket, pásztorokat.

mindenszentek
Fotó:  mult-kor.hu

Legényvásár

Nagymagyaron (Dunaszerdahelyi járás) mindenszentek napján tartották a legényvásárokat. A szolgálatot kereső legények összegyülekeztek a falu főutcáján, s várták a gazdákat. A gazdák a számukra megfelelő legénnyel egyezséget kötöttek a következő évre, s betértek a kocsmába áldomásra. Ez volt a legényvásár.

Csépán (Jász-Nagykun-Szolnok megye) ilyenkor terelték be az állatokat –  téli szállására szorult be a gulya, a csürhe, a ménes és a csorda.

mindenszentek
Fotó:  museum-digital.org
Halottak napi tiltások

A halottak napi tiltásokat azért tartották, nehogy megzavarják a holtak nyugalmát. 

Munkatilalom

A hagyományos paraszti közösségek egy részében "a halottak hetén" munkatilalom van: nem szabad földet művelni, mosni, meszelni, káposztát elsózni, hogy "ne zavarják a holtakat", és azért sem, mert a besózott káposzta „meglágyul", ami pedig bajt hozhat a ház népére.

Mosási tilalom

Halottak napján, sőt hetében mosási tilalom volt, attól tartva, hogy akkor a hazajáró halott vízben állna, megsárgulna a ruha.

mosás
Fotó:  szeretlekmagyarorszag.hu

A Csallóközben is tilos volt mosni, mert megsárgulna a ruha.

Meszelni sem szabad

Nem meszeltek, mert akkor a férgek ellepnék a házat.

meszelés
Fotó:  mandadb.hu

Tilos volt a földmunkák végzése

Nem volt szabad semmilyen földmunkát végezni, hogy ne háborgassák a holtakat. Úgy gondolták, beteg lesz, aki ezt megszegi.

mindenszentek
Fotó:  mandadb.hu

Halottak napján Szlavóniában sem végeztek semmilyen földmunkát, mert úgy tartották, keléses lenne, aki ezt megszegi.

Tilos volt varrni

A néphit szerint különösen varrni  tilos, mert minden öltés egy szúrás a halottnak. Ez a tiltás egyébként egész hétre érvényes.

varrás
Fotó:  femina.hu

Fokhagymát azért nem ültettek ezen a héten, mert az rendszerint megromlott.

fokhagyma
Fotó:  agrarvidek.hu

Nem lazsáltak azonban eleink ekkor sem, inkább más hasznos tevékenységet folytattak.

Az asszonyok ebben az időben felfüggesztették minden munkájukat, és a halottak hetében kukoricamorzsolással, vagy hasonló ülőmunkával foglalkoztak, miközben halottaikért imádkoztak.
mindenszentek
Fotó:  pinterest.com
Jóslatok, hiedelmek

A halottak napi esőből megjósolták, ki fog meghalni az esztendőben, és ezzel riogatták egymást.

Méreg az esőben
Fotó:  unsplash.com

Csantavéren (Vajdaság) is az időjárásból jósoltak. Szerintük, ha halottak napján esik, akkor sok felnőtt fog elhunyni jövőre.  

Az Ipoly menti falvakban figyelték, kinek ég le előbb a gyertyája, mert a hiedelem szerint az hal meg előbb a családban.

napidoktor
Fotó:  napidoktor.hu

Sváb hiedelem szerint, aki a sírról virágot vesz el, azt a halott elviszi.

A halott sírjára helyezett égő gyertyát Tápé idősebb népe szerint nem szabad máséra átteni, ott égetni, mert akkor annak a halottnak bűne, bűnadóssága, akinek sírjáról elvitték a gyertyát, ennek a lelkére száll át.

Tompán halottak napján a legközelebbi hozzátartozók sírjáról összeszedik az elhervadt virágokat. Otthon kifőzik, és a vetőgabonát meglocsolják vele. Hitük szerint ez megvédi az üszöktől.

virág
Fotó:  pikist.com

Időjóslás

Az öregek a mindenszentek napján levágott cserfaágból jósolták az időjárást: ha az ág belül száraz volt, kemény hidegekre, ha nedves volt, lucskos, enyhébb télre következtettek.

A kegyeleti ünnepek napjainkban

Mindenszentek és halottak napján ma is mindenhol rendbehozzák a sírokat; virágokkal, koszorúkkal díszítik fel, és az este közeledtével  gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják.

mindenszentek
Fotó:  hirmondo.hu

A halottak napja tágabb értelemben a család ünnepe is, hiszen a szülőföldről távolra szakadt rokonok ilyenkor hazalátogatnak, és a temetők, meg a még élő rokonok felkeresésével mintegy megújítják a családi összetartozást.

Halottak napján nemcsak a halottaink miatt megyünk ki a temetőbe, hanem saját magunkért is, mert az élet mindennapi gondjai közepette hajlamosak vagyunk megfeledkezni e világ kérhetetlen igazságáról: az élet mulandó. (Böjte Csaba)
mindenszentek
Fotó:  nullahategy.hu

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.