2023. április 1., 20:30

Kiszehajtás, villőzés és zöldágazás: virágvasárnapi szokások, hiedelmek

Virágvasárnap fontos egyházi ünnep, a húsvéti ünnepkör tagja, Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékünnepe. Minden évben más napra esik, mozgó, vándorló ünnep.

viragvasarnap
Fotó: katolikpedia.id

Idén április 2-ára esik virágvasárnap, a bűnbánatot jelentő nagyböjti időszak utolsó vasárnapja, egyben a nagyhét kezdete. 

A nagyhét a keresztény emberek számára a megtisztulás, a lelki újjászületés és Jézus Krisztus szenvedései átélésének hete. Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el minket.

A virágvasárnap időpontja, mint maga a húsvét, nem esik egybe a katolikus és az ortodox egyházban. A különbség a nyugati katolikus és az ortodox ünnep között abból ered, hogy a nyugati katolikusok más naptárat használnak és máshogy értelmezik azt, mint keleti hittársaik. XIII. Gergely pápa vezette be 1582-ben a Gergely-naptárat, amelyet ma is használuk. A keleti ortodoxok azonban megtartották a régi, Kr.u. 46-ban bevezetett naptárat.

virágvasárnap
Fotó:  jakd.hu
Mit ünneplünk virágvasárnap?

A nagyhét kezdetét jelentő napon Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékezünk.

A keresztény világ ezen a napon azt ünnepli, amikor szenvedése előtt Jézus felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát előreküldte egy szamárcsikóért, majd ezen vonult be a városba. A béke üzeneteként értékelték, hogy Krisztus nem a harcba indulást jelképező lovon, hanem a keleti tradíció alapján békés állatnak tartott szamáron ülve jött a városba.

virágvasárnap
Fotó:  lutheran.rs

Az ujjongó nép tiszteletadásként pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés, a pálmavasárnap.

Előbb Jeruzsálemben, később Konstantinápolyban, majd a 11-12. században Rómában is meghonosodtak a virágvasárnapi szertartások, a hívek által magukkal hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a 8. század közepére nyúlik vissza.
virágvasárnap
Fotó:  MTI

A pálma és a barkavessző

Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, és a vértanúkkal is összefüggésbe hozták.

Azokban az országokban, ahol nincs pálma, a korán bimbózó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban.

A barka beszerzésére az ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerül sor, egyes településeken ez a harangozó feladata, máshol lányok, legények és gyerekek szedik.

barka
Fotó:  nyiregyhaza.hu

A szentmisén ekkor olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót Máté evangéliumából.

viragvasarnap
Fotó:  ezazanap.hu
Virágvasárnapi népszokások, hiedelmek

Barkaszentelés

A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik.

A barkát a pap rendszerint a nagymise előtt szentelte meg, majd kiosztotta a híveknek.

barka
Fotó:  nyiregyhaza.hu
A virágvasárnapi szentelt barkának a keresztény hit, de a néphit szerint is csodás ereje van, elhárítja a rontásokat, megvédi tulajdonosa házát a vihartól és tűztől, veteményesébe tűzve pedig a terményt is növeli.

A szentelt barkához számos hiedelem fűződik

A legelterjedtebb szerint, ha a templomból jövet lenyelnek belőle egy-két szemet, az megvéd a hidegleléstől és a torokfájástól.

virágvasárnap
Fotó:  kanizsaujsag.hu

Sokfelé élt az a hiedelem, hogy a szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, s ennek különféle magyarázatát adták.

Szeged környékén azért nem vitték a barkát a szobába, mert úgy hitték, hogy akkor sok lesz a légy a nyáron. A jászdózsaiak (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye) szerint elszaporodnának a legyek és a bolhák. Ezért a padlásra, ablakba, házereszre akasztották.

légy
Fotó:  agrotrend.hu

A bukovinai magyarok szerint a tojásba fulladna a csirke, és a tyúkok sem kotlanának.

A Tápió mentén pedig így figyelmeztettek:

Be ne vigyétek a barkát a házba, mert nem lesz fias a tyúk alatt a tojás.”
tyúk
Fotó:  csirkekelteto.hu

Az erdélyi Gyimesben csak a szentelt barkát szabad bevinni a házba, mert ha megszenteletlenül kerül oda, elhullanak a csirkék és más aprójószágok.

csibe
Fotó:  Shutterstock

A zempléni falvakban azonban bevitték a szentelt barkát a szobába, és a szentkép vagy a gerenda alatt tartották.

virágvasárnap
Fotó:  zemplen.hu

A barka elkísérte az embereket a következő év hamvazószerdájáig, amikor elégették, és ennek hamujával kente be őket a pap, elindítva ezzel az újabb böjti időszakot.

Elterjedt hiedelem, hogy égiháborúkor a barka megvéd a villámcsapás ellen.

Ha nagy vihar közeledett, akkor a szentelt barkából dobtak egy darabot a tűzbe, hogy a villámlás elkerülje a házat.

villám
Fotó:  Wikipedia

Egyes tájakon a barkát beszúrták a padláson a gerenda mögé vagy az eresz alá, hogy megvédje a házat a villámcsapástól.

barka
Fotó:  zoldujsag.hu

Nógrádban az eresz alá dugták, hogy megvédje a házat a tűzvésztől.

Jégeső ellen is hatásosnak tartották a kapufélfára tűzött barkát.

jégeső
Fotó:  gyorplusz.hu

Nagy viharban az andrásfalvi székelyek a pimpónak nevezett szentelt barkát meggyújtották, hogy a házat megfüstölje, mert úgy hitték, akkor nem csap be a házba a menykő.

A szentelt barkának az állattartásban jósló, varázsló, rontás elleni hatékonyságot tulajdonítottak.

Medvesalján, Egyházasbáston a gazdasszony megszámolja, mert úgy hiszi, ahány szem van a barkán, annyi kislibája lesz a tavaszon.

liba
Fotó:  morzsafarm.hu

Ha valaki megigézte a kislibákat, a szentelt barka füstjével füstölték meg őket.

Dél-Bánátban elterjedt, ha beteg a jószág, akkor megvesszőzik a megszentelt barkával abban a hitben, hogy meg fog gyógyulni.

Gömörben a szentelt barkát a dögvész ellen használták, máshol a lovaknak adták, hogy jól menjenek.

lovak
Fotó:  Pixabay

Az állatokkal kapcsolatos az a szokás is, hogy Palócföldön az ostor nyelét is betették szentelésre az ágak közé. Így ugyanis sokkal jobban húzott a szekér elé befogott ló.

Péterfalván rontás ellen szentelt barkával füstölték meg az ólak belsejét. Sándorfalván, Szeged környékén sertésvész ellen szentelt barkát tettek az ólküszöb alá.

malac
Fotó:  decorexpo.com

Egyes tájakon a barkát a kert földjébe tűzik le, hogy elűzze onnan a férgeket.

Kiszehajtás

A kiszehajtás, kiszejárás, kiszehordás virágvasárnapi leányszokás a magyar nyelvterület egy részén.

kiszehajtás
Fotó:  nkp.hu

A kiszehajtás szimbolikus téltemető ünnep. A kisze többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb, melyet kici, kiszőce, kicevice, banya néven is emlegettek. A lányok női ruhába öltöztetnek egy szalmabábut, énekszóval körülhordozzák, majd levetkőztetik, a szalmát pedig elégetik vagy vízbe dobják, hogy elűzzék a telet és a betegségeket.

kisze
Kiszebábu vízbe vetése (Boldog, Heves vm.)
Fotó:  mek.oszk.hu

A bábu a különböző magyarázatok szerint a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője lehetett. A kiszehajtást a bábu elkészítése, ruhájának összeszedése előzte meg. Fiatal menyecske ruháját, vagy csúnya, rossz ruhákat aggattak rá.

Öltöztetéséhez és viteléhez különböző hiedelmek fűződtek: aki öltözteti vagy elsőnek felkapja, hamarosan férjhez megy; ha véletlenül visszafordul a bábu, attól tartottak, hogy visszajön a betegség a faluba és elveri a határt a jég.

Ipolybalogon a néphit szerint a lányok arról a faluvégről mentek előbb férjhez, amerről a kiszét hajtani kezdték. Az Ipoly menti településeken a kiszebábut a folyó közepéig próbálták meg bedobni, nehogy a rakoncátlan gyerekek ki tudják halászni, és visszavinni a faluba, mert akkor a nagylányok nem mentek volna férjhez. 

Ahol a kiszét vízbe vetették, minden lány egy-egy szalmacsomót dobott a vízbe. Úgy hitték, akinek a szalmacsomója elúszik, még abban az esztendőben férjhez megy, akié pedig a part felé úszik, az megesik.

kisze
Fotó:  museum-digital.org

Másutt a vizes szalmacsomóval dörgölték az arcukat, hogy ne legyenek szeplősek és egészségesek maradjanak. Ahol folyóvíz nem volt elégették.

kiszeégetés
Fotó:  csaladiiranytu.hu

Nyitra vidékén az ilyen szertartások után a legszebb ruhájukba öltözött leányok fűzfaágakat díszítettek fel és sorba járták a házakat. Megcsapkodták velük fiatalabb társaikat, és biztosra vették, hogy ettől azokra majd bőséges gyermekáldás vár.

Villőzés

Ugyancsak virágvasárnapi szokás a villőzés, melynek termékenységnövelő hatást tulajdonítottak.

A villő szót, egyrészt a szláv vila, vily 'tündér, tündérek' másrészt a latin eredetű villus 'lomb' szóval hozza kapcsolatba a kutatás.

villő
Fotó:  ma7

A zoborvidéki magyar falvakban virágvasárnap a kiszehajtás után a lányok feldíszített, villőnek nevezett fűzfaágakkal sorra járták a házakat. A villőágakat felszalagozták, olykor kifújt tojásokkal díszítették. A villőfa mérete szinte falvanként változott.

Kicevice, villő!
Maj’ kiviszük kicevicét, villő!
Maj’ behozuk a ződ ágat, villő!
A lányokrë jó szerencsét, villő!

 - énekelték, majd annak végeztével a gazdasszony tojást adott nekik, letört egy kis gallyat az ágról és "mind menjetek férjhez!" szavakkal megveregette a lányokat.

villő
Fotó:  kulhonimagyarok.hu

A kesztölci szlovák lányok virágvasárnap somfaágat vittek, s arra sárga virágokból font koszorúcskákat aggattak, ezekből minden háznál hagytak egyet-egyet. A gazdasszony ezen a koszorún a kislibákat bújtatta át, hogy megmaradjanak.

Zsérén (Nyitrai kerület) a villőről tört le a gazdasszony egy kis ágat, s amikor először hajtotta ki a kislibákat, ezzel a kis ággal megveregette őket, hogy egészségesek legyenek.

Volt, ahol a két szokás, a kiszehajtás és a villőzés - a kisze kivitele és a villő behozatala - összekapcsolódott, ott feltehetően a tél kivitelét, illetve a tavasz behozatalát jelképezte.

Talán a régi termékenységi szertartások emléke élt abban a matyóföldi szokásban, hogy az eladósorba kerülő lányokat virágvasárnap jelképesen megverték a barkaágakkal. Azt remélték, hogy így gyorsan férjhez fognak menni.

A kiszejárás, villőzés változatait elsősorban Kodály Zoltán és Manga János lejegyzéseiből ismerjük. A szakirodalomban a szokások eredetének, nemzetközi összefüggéseinek kérdéseivel Róheim Géza, Manga János és Dömötör Tekla foglalkoztak.
Zöldágazás

A beregi Tiszaháton a század elején még szokás volt a virágvasárnapi zöldágazás. Az eladósorú lányok felpántlikázott nagy zöld ággal, énekelve mentek végig a falu utcáin:

Zöüd ág, zöüd ág, zöüd levelecske,
Nyisd ki uram kapudat, hadd bújjak át rajta. 
zöldágazás
Fotó:  kantalinta.blogspot.com

Ehhez a naphoz kötődik a “bújj-bújj zöld ág” mondóka is, melynek szintén tavaszi újjászületést és termékenységet jelölő szimbolikája van.

Virághéttől a virágvasárnapi időjóslásig

Virághét

A virágvasárnapot megelőző hetet sokfelé virághétnek nevezték és a névmágia miatt alkalmas időnek tartották a virágmagvak vetésére.

A népszokás szerint ekkor kell elvetni a virágmagvakat, mert szebbek és illatosabbak lesznek.

virág
Fotó:  edenkert.hu

Virágvasárnap tilos a munka, főként a mulatság

A Mátraalján úgy tartották, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot.

virágzó fa
Fotó:  siposgazda.hu

Boszorkányok cselszövéseinek elhárítása

Hasonlóan a Szent György-napi szokásokhoz, a régi magyarok virágvasárnap is megpróbálták elhárítani a boszorkányok cselszövéseit.

boszorkány
Fotó:  pinterest.com

A megszentelt barkával a teheneket védték. Az ágat felakasztották a mestergerenda mellé, így a boszorkány nem tudta elvenni a tehenek tejét.

tehén
Fotó:  mandadb.hu

Virágvasárnapi időjóslás

A népi megfigyelés szerint negyven napig olyan idő lesz, mint virágvasárnapkor.

időjárás
Fotó:  pinterest.com

A virágvasárnapi szép idő hasznos a gyümölcsfáknak.

Virágvasárnap üzenete a mába

Virágvasárnap ünnepli az egyház Jézusnak szamárháton való bevonulását Jeruzsálembe. Jézus nem a harcba indulást jelképező lovon, hanem a keleti tradíció alapján békés állatnak tartott szamáron ülve jött a városba, melyet a béke üzeneteként értékelték. Ő békével jött, békét akart adni az embereknek. 

Napjaink vezetői is ezt vallhatnák, mert tudhatnák, hogy egyre több fegyver bevetésével nem jutunk közelebb az áhított békéhez. A harcba indulást jelképező lovat (fegyvereket) le kellene cserélni a béke üzenetét jelképező tárgyalásokra. Legyen a virágvasárnap a reménység, a józan ész, élet és a béke győzelme!

A húsvéti szent három nap - szokások, hagyományok
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.