Az egyik szemünk sír a másik pedig nevet! Döntött az Alkotmánybíróság a Bosits-féle elkobzási ügyben
Ahogy azt a komáromi Keszegh&Puskás ügyvédi iroda hétfői sajtónyilatkozatában közzé tette, Szlovákia Alkotmánybírósága jogosnak ítélte meg ügyfelük, Bosits Miklós alkotmányossági panaszát, amelyet a Legfelsőbb Bíróság eljárása ellen nyújtottak be, és ezzel immár másodszor is kimondásra került, hogy a Szlovák Erdőgazdálkodási Vállalat által indított perben a Poprádi Járásbíróság, illetve az Eperjesi Kerületi Bíróság határozatai a mérvadóak.
Ez azt jelenti, hogy a 2009-ben (!) indított perben már másodszor került kimondásra, hogy sérültek Bositsék tisztességes eljáráshoz való joga. Előbb a strasbourgi Emberi Jogok Európa Bírósága mondta ezt ki, szinte napra pontosan hat évvel ezelőtt, 2020. május 18-án, majd miután ennek ellenére a Legfelsőbb Bíróság ellentmondott a járási és a kerület bírósági határozatoknak, az ügyvédi iroda most a kassai Alkotmánybírósághoz fordult. Az üggyel részletesen foglalkoztunk a Keszegh Tündével készült podcastunkban.
Az Alkotmánybíróság elmarasztalta a Legfelsőbb Bíróságot és utasította, hogy vegye figyelembe a strasbourgi bíróság ítéletét, állítsa vissza a jogsértés előtti állapotot, azaz ismerje el Bositsék tulajdonjogát.
Annak viszont már nem lehet örülni hogy az Alkotmánybíróság Bositsék azon felvetésére, miszerint az adott ügyben a 104/1945 sz. SzNT rendelet (amely a Beneš-dekrétumok gyűjtőnév alatt ismert jogszabályok egyike) alkalmazása is alapvető emberi jogokat sért, az Alkotmánybíróság nem reagált.
Ennek következtében továbbra sincs Szlovákiában olyan alkotmánybírósági határozat, amely érdemben vizsgálta volna, hogy a Beneš-dekrétumok jelenlegi bírósági eljárásokban történő alkalmazása alkotmányellenes-e.
