Fiala Butora János: A lex Beneš azok kezébe adott érvet, akik a dekrétumokról szóló érdemi párbeszédben érdekeltek
Várható-e vádemelés a petíció kezdeményezői ellen? Eredményes lehet-e a polgári engedetlenség? Lát-e esélyt arra, hogy a szlovák hatóságok meghátráljanak, és visszavonják a lex Benešt? Fiala-Butora János jogászt kérdeztük.
Zajlik az eljárás a lex Beneš ellen tiltakozó petíció kezdeményezői ellen, az érintetteket már meghallgatta a nyomozó hatóság, az ügyésznek kell eldöntenie, vádat emel-e - hangsúlyozta Fiala-Butora János. A jogász hozzátette, több ügyész már nyilvánosan tiltakozott, szerintük alkalmazhatatlan és alkotmányellenes a jogszabály, ellenzéki képviselők pedig az Alkotmánybírósághoz fordultak. Ha az ügyész vádat emel, az eljárás keretében lehetőségünk lesz nekünk is az Alkotmánybírósághoz fordulni. Egyelőre nem lehet tudni, mi fog történni, az is lehetséges, hogy az ügyész végül nem emel vádat - húzta alá Fiala-Butora.
A Btk-módosítás homályosan fogalmaz, amikor a Beneš-dekrétumokon alapuló második világháborút követő rendezés megkérdőjelezését kriminalizálja. Ez az egyik alapvető probléma a jogszabállyal - hangsúlyozta Fiala-Butora.
- emlékeztetett a jogász.
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke lapunknak korábban úgy fogalmazott, nevetségessé fogják tenni a szlovák államot, mivel a jogszabály betarthatlan. A pártelnök szerint erre a legcélszerűbb eszköz a polgári engedetlenség. Fiala-Butora ennek kapcsán megjegyezte, a törvény tömeges megsértése eredményez polgári engedetlenséget, vagyis ha sokan nyilvánosan sértenék meg a jogszabályt.
A jogász hozzátette, az általuk indított petícióhoz való csatlakozás is a polgári engedetlenség egy formája, de az aláíróknak jelen esetben nem kell tartaniuk hatósági eljárástól. Fiala hangsúlyozta, azért kezdeményeztek eljárást magukkal szemben, hogy a hatóságok mindaddig amíg az zajlik, ne indíthassanak újabb eljárásokat egy még bizonytalanabb kérdésben az aláírókkal szemben.
A jogász szerint a polgári engedetlenséghez sorolható a pénteki, Magyar Szövetség szervezésében megrendezésre kerülő tudományos konferencia is. Fiala Butora hangsúlyozta, az előadók beszélnek majd a Beneš-dekrétumokról, több olyan kijelentést is tesznek majd, amely szembemegy a kormány álláspontjával, megsértve a Büntető törvénykönyvet. Ezzel tulajdonképpen szintén arra mutatnak rá, hogy a jogszabály alkalmazhatatlan, hiszen ilyen esetekben is el kellene járni a bűnüldöző hatóságoknak, ami eléggé abszurd dolog.
Fiala-Butora az Alkotmánybíróság várható döntésével kapcsolatban megjegyezte, nem valószínű, hogy a taláros testület az állampolgársági törvényhez hasonlóan ne foglaljon állást az ügyben, ha ez mégis megtörténne, a jogszabály a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé kerülne, s azt nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy ők ne marasztalnák el Szlovákiát.
A jogász szerint van esély arra, hogy nemzetközi bíróságok kimondják, ez a gyakorlat, akár a Btk-módosításról, akár az utólagos vagyonelkobzásokról beszélünk, elfogadhatatlan és emberi jogokat sért. Ugyanakkor azt, hogy ennek mi lenne a megfelelő rendezése, nem tudják kimondani. Vagyis a kérdés továbbra is nyitott maradna, s azt Szlovákián belül kellene megoldani - húzta alá Fiala-Butora.
A jogász hozzátette, a petíció egyik célja az volt, hogy lefektesse, mi lehet egy méltányos rendezés alapja. A Beneš-dekrétumok ügyében idáig azért sem sikerült előrelépni, mert nem határoztuk meg, mit is szeretnénk pontosan, illetve volt egy félelem a szlovákok részéről, mit akarnak a magyarok az elnöki rendeletek firtatásával. A petíció megfogalmaz konkrét javaslatokat.
- hangsúlyozta Fiala-Butora.
A jogász megjegyezte, első lépésként tisztázni kellene, milyen károkról, sérelmekről beszélünk a múltban és most, és ezek megoldására milyen lehetőség van. A mostani vagyonelkobzásokkal is az a legfőbb probléma, hogy nem látjuk, hány érintett van, milyen területek érintettek, hiszen az állam titokban végzi ezeket az elkobzásokat. Úgy gondolom - tette hozzá Fiala-Butora, hogy akinek 1989 után kobozták el a vagyonát, az teljes kárpótlásra jogosult, a múltbeli esetekkel kapcsolatban pedig részleges kárpótlást, vagy akár erkölcsi jóvátételt, tehát bocsánatkérést is el tudok képzelni. Megjegyzem, amennyiben az őszinte, és pontosan megnevezi, miért kér bocsánatot az állam, nemcsak egy általános formula, amelyet például a németek esetében alkalmaztak.
A jogász hozzátette, jelenleg ugyan erre nincs politikai akarat, de mindent meg kell annak érdekében, hogy a jövőben ilyen helyzet előálljon. Úgy gondolom - hangsúlyozta Fiala-Butora,
- hangsúlyozta Fiala-Butora
A jogász kiemelte, ebből a szempontból a kormány a Btk-módosítással hatalmas öngólt lőtt, hiszen az volt a céljuk, hogy a nyilvánosság ne foglalkozzon a kérdéssel, márpedig pont ellentétes hatást értek el. Ráirányították a figyelmet a problémára, és olyan abszurd megoldást sikerült találniuk, amellyel jó ízlésű ember nem érthet egyet. Kifejezetten azok kezébe adtak érvet, akik a dekrétumokról szóló érdemi párbeszédben érdekeltek, magamat is ide értve - húzta alá Fiala-Butora János.
