„Az év első ülését tartotta a tanács a mai napon. A tavalyi évet, a magyar kisebbséget és az összes többi szlovákiai kisebbséget érintő ügyeket vitattuk meg. Ilyen volt például a Kult Minor 2025-ös tevékenysége és az idei tervek, vagy a Szlovák Rádió és Televízió nemzetiségi szerkesztőségének a helyzete és a kulturális minisztérium részéről a nemzetiségi múzeumok helyzete 2025-ben és az idei tervek. A kisebbségi nyelvhasználat alakulása, a kisebbségek jogállása is szóba került. Tulajdonképpen véleményeztük a kormányzati jelentéseket” – közölte elöljáróban portálunkkal Somogyi Alfréd tanácstag.
Magyar szempontból a legfontosabb programpont mégis az a határozati javaslat volt, amit a hét magyar, szavazati joggal rendelkező kormánytanácsi tag terjesztett be a Lex Beneš ügyében.
Ennek lényege, hogy a szólásszabadságra és a történelmi tények szabad kutatására való tekintettel felszólítjuk a szlovák kormányt és parlamentet, hogy vizsgálja felül a Büntetőtörvénykönyv módosítását. Örömmel tölt el bennünket, hogy ennek a határozatnak a többi nemzetiségi kisebbség átérezte a lényegét és megtámogattak minket. Megértették, hogy a múlt átbeszélésére szükség van, a történelmi tények tisztázása érdekében. Ezt a határozatot 23 igen szavazattal, 7 ellenszavazattal 3 tartózkodás mellett elfogadta a tanács. Itt említeném meg, hogy az államapparátus, vagyis a minisztériumok képviselői voltak azok, akik nemmel szavaztak erre a határozatra”
– fűzte hozzá Somogyi Alfréd.
A határozat a kisebbségi kormány elnökének, vagyis Robert Ficónak az asztalára fog kerülni. Ő ma nem volt jelen az ülésen, ezért azt Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos vezette, mint a tanács alelnöke.
Mivel testületünk a kormány tanácsadó testülete, ezért javaslatunkat nem kötelező figyelembe venni, de annak mindenképpen hír értéke van, hogy a nemzeti kisebbségek a Lex Benešről így gondolkodnak, vagyis nem tartják jónak és kérik a felülvizsgálatát.
Ha 27 igen szavazatunk lett volna, akkor kötelező érvényűvé vált volna, hogy a tanács elnöke ezt a kormány elé terjessze. Ehhez azonban kormányhivatalnokok igen szavazataira is szükség lett volna, mert nem volt annyi kisebbségi képviselő, hogy csupán az övékéből összejöjjön a 27 igen szavazat” – tudtuk meg tőle a továbbiakat illetően.
Hozzátette: határozatuk egy újabb adalék, szóvá tétel ahhoz, hogy amit a kormány felvállalt és a parlament december 11-én jóváhagyott, nem jó.
Mi azért emeltünk szót, hogy bűncselekménnyé vált a Beneš-dekrétumok bírálata. Jó példa lehet erre egy olyan konferencia, ahol a történészek elmondják a tényeket és ebből következtetéseket vonnak le. Például, ha nem lett volna deportálás, kitelepítés és lakosságcsere, akkor többen lennénk ki, felvidéki magyarok. Hiányzik 200 ezer magyar. Ha ők itt volnának, másképp nézne ki közösségünk, szervezeteink, önkormányzataink és egyáltalán a felvidéki magyar közösség jóval erősebb lenne. Ezt lehet úgy értelmezni, hogy ezzel a következtetéssel bírálat érte a dekrétumokat. Ha ezt így fogják fel, akkor az adott történészt akár fél év börtönnel is sújthatják.
Az iskolában egy történelemtanár erről nem beszélhet úgy a diákokkal, mint ahogy ezt otthon a családjával, a gyermekeivel teszi meg. Magának a törvénymódosításnak a megfogalmazása sem szerencsés, nehezen értelmezhető. Ez Damoklész kardja, ilyennek nincs helye az ország jogrendjében. Ráadásul nem kérdezték meg a törvény meghozatala előtt a kisebbségek véleményét, holott ez őket érinti” – mondta zárásként Somogyi Alfréd.
A Kormánytanács ülésén Drab Melinda, Győző Andrea, Kállay András, Kiss Beáta, Nagy Dávid, Neszméri Tünde és Somogyi Alfréd vett részt a magyar nemzeti közösség választott képviselőjeként.
A határozati javaslat lényege: A Beneš-dekrétumok tagadását és megkérdőjelezését fél év börtönnel büntető módosítás – a tanács határozata szerint – olyan történelmi kérdéseket érint, amelyek több Szlovákiában élő nemzeti kisebbség múltját és identitását is érintik. A II. világháború után, különböző közösségek különböző hátrányos megkülönböztetést tapasztaltak meg és ezek a rendelkezések nemcsak emlékezeti, hanem fennálló jogi következményekkel is jártak, sőt néhány esetben az egyéneket és családokat ma is érintik. Rendkívül fontos, hogy ezekről a kérdésekről szabad és nyílt párbeszédet lehessen folytatni, mindenféle büntetőjogi fenyegetettség nélkül, hiszen a demokratikus társadalom alapja a nyílt párbeszéd, a történelmi tapasztalatok kölcsönös tisztelete és a nemzeti kisebbségek jogainak védelme. Ezért a tanács az előterjesztett határozatában hangsúlyozza, hogy a szólásszabadság, a szabad tudományos kutatás, minden nemzeti közösség alapértékeihez tartozik. A történelmi eseményekről szóló párbeszéd kriminalizálása megnehezíti a társadalmi párbeszéd megvalósítását. A történelmi tapasztalatok feldolgozása csakis olyan körülmények között lehetséges, ahol megvan a nyitott és szabad párbeszéd. A törvényhozásban a gyorsított eljárás nem ad kellő teret és lehetőséget a társadalmi párbeszéd lefolytatására és az érintett közösségek szakmai megjegyzéseinek, véleményének a figyelembe vételére, főleg az érzékeny kérdések esetén. Ezért a kisebbségi kormánytanács felszólítja a Szlovák Köztársaság Kormányát és a Szlovák Köztársaság Nemezi Tanácsát hogy értékelje át a Büntetőtörvénykönyv módosítását, annak a szólásszabadságra és a nemzeti kisebbségek jogaira gyakorolt hatására való tekintettel. A kormány szavatolja, hogy a történelmi eseményekről folytatott társadalmi és a tudományos párbeszéd ne legyen összekapcsolva semmiféle büntetőjogi következményekkel. A kormány tegye lehetővé a nemzeti közösségek képviselői számára, hogy teljes jogkörrel részt vehessenek az őket érintő jogszabályok előkészítésében.
