Kurd zsoldosokkal (is) erősít Oroszország
Újabban kurd zsoldosokkal is erősít a harcmezőn Oroszország. Az anyaország nélküli kisebbség harcosai állítólag precíziós feladatokat látnak el, például drónt vezetnek.
Az Ukrán Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatósága arról számolt be a Facebookon, egy lehallgatott beszélgetés alapján arra lehet következtetni, hogy az oroszok soraiban kurdok is harcolnak.
Oroszország elsősorban saját emberi erőforrásokból visel háborút. A konfliktus kezdetén ugyan beszámoltuk róla, afrikai és közel-keleti zsoldosok is beálltak az orosz trikolór alá, de nem számottevő mennyiségben.
Illetve egy nagyobb szíriai kontingens érkezéséről is szó esett, de ezek vagy nem érkeztek meg, vagy azóta is nagyon ügyesen titkolják. Komoly emberierőforrás-inejkció volt a börtönökben való toborzás, melyet az akkor még nem kegyvesztett Wagner-vezér, Jevgenyij Prigozsin vezényelt le. Arról nincs adat, pontosan hányan csatlakoztak a magánhadsereghez, de az orosz büntetés-végrehajtás statisztikáiból kiderül, hogy tavaly 30 ezerrel csökkent a fogvatartottak száma.
Az ukrán hírszerzés emlékeztetett, szíriai hadműveletei során az orosz csapatok mellett már harcba szálltak kurd és afgán zsoldosokból álló fegyveres egységek is.
A Shahed drónokat Oroszország Irántól vásárolta, vásárolja. Arról korábban is írtunk, hogy a gépek mellé Irán a beiskolázást is biztosította a vevőnek. A legújabb fejlemények alapján azonban úgy tűnik, az együttműködés nem korlátozódik az oktatásra.
Az önálló államisággal nem rendelkező kurdok lélekszámát 46 millióra teszik. A kurdok a világ mintegy 40 országában élnek. Nyelvük az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához tartozik. A kurd nyelv nem egységes, elkülönült dialektusainak némelyike nyelvészetileg elég önálló ahhoz, hogy akár önálló nyelvnek lehessen nevezni. Abból, hogy a lehallgatott kommunikációban perzsa szavak is voltak, arra lehet következtetni, hogy a beszélők irániak, vagy iráni gyökerekkel rendelkeznek. Iránban 7,6 millió kurd él.
