Amerikai professzor hajmeresztő számítása – 16 év alatt foglalhatják vissza teljes területüket az ukránok
Ha a háború a jelenlegi ütemben folytatódik, Ukrajnának 16 évébe telhet, mire visszafoglalja teljes területét – vélekedik Graham Allison, a Harvard Egyetem professzora.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetőjének puccskísérlete lehetőséget kínál Ukrajnának, hogy előnyt kovácsoljon Moszkvával szemben. Ha nem ragadja meg ezt a lehetőséget, és nem vet véget a pangásnak a kelet-ukrajnai csatatéren, akkor a konfliktusnak egy új, egészen más fejezetébe lépünk – írja Allison a Washington Postban hétfőn megjelent véleménycikkében, melyet az orosz sajtó is szemlézett. Ők természetesen szűkebb profilból tették mindezt, s csak a kormányzati tudományok professzorának területalapú számításait vették át, pedig maga az írásnak vannak további érdekes vetületei is.
Allison a háború eddigi menetét három szakaszra osztja. Az első szakasz az orosz seregek inváziója és előrenyomulása, ennek során hetente több ezer négyzetkilométernyi ukrán területet foglaltak el. A második szakaszt a nyár végi ukrán ellentámadástól eredezteti. Ennek során az ukránok heti néhány száz négyzetkilométert foglaltak vissza.
Most, hogy az ukrán ellentámadás már a negyedik hete zajlik, úgy tűnik, az ukrán honvédők kevesebb mint 130 négyzetkilométer tudnak visszafoglalni hetente.
Oroszország Ukrajna területének hozzávetőleg 17 százalékát ellenőrzi. Ha ezzel a tempóval haladnának előre, akkor az ország teljes területét 16 év alatt vennék vissza.
Korábban írtunk róla, hogy a nyugati szövetségesek, élükön az Egyesült Államokkal, aktívan bekapcsolódtak az ukrán katonák kiképzésébe. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter korábban arról beszélt, az ukrán katonák kiképzését követően "elsöprő sikerben" reménykedtek, így az amerikaiak továbbra sem értik, Ukrajna miért nem hatékonyabb.
– írja Allison.
Allison emlékeztet, párhuzamot vonhatunk a 2014 óta, különböző intenzitással zajló orosz-ukrán konfliktus kezdeti és jelenlegi szakasza között. 2014-ben, Krím és Donbász megszállása után heves harcok zajlottak, melyek aztán vesztettek lendületükből, mivel egyik fél sem tudott továbbjutni. 2016 és 2022 között aztán fegyverszünetek és tárgyalások sora következett. Érdekesség, hogy ebben az időszakban kevesebb katona vesztette életét hetente a harctereken, mint ahány embert meggyilkolnak Chicagóban, pedig ott béke van. Ebből következik tehát, hogy egy hosszabb szünet nem feltétlenül jelentené a háború végét. Putyin nem adja fel abbéli ambícióját, hogy birtokolja Ukrajnát, az ukránok sem adják fel területük teljes visszaszerzésére vonatkozó igényüket. Így egy hosszabb szünetet mindkét fél arra használhat fel, hogy újraépítse saját társadalmát, és katonai képességeit.
