2025. szeptember 16., 12:35

Sztruhár Izrael Diána: Megmondóemberek helyett aktív csemadokosokra van szükség

Szeptember 20-án a Csemadok tisztújító közgyűlést tart. Az elmúlt hetekben sok közéleti embert kérdeztünk meg arról, milyen jövőt képzelne el legnagyobb közösségi szervezetünknek. Vajon az elmúlt hetvenöt évet milyen új évtizedek követik? Sorozatunk utolsó megszólalója egy igazán hozzáértő, Sztruhár Izrael Diána, a Csemadok országos elnökségének tagja, az érsekújvári területi választmány elnöke és a bajtai alapszervezet elnöke, aki belülről és közvetlen közelről látja a Csemadok helyzetét.

Fotó: Sztruhár Izrael Diána archívuma

A kongresszushoz közeledve sok Csemadok-véleményt hallgattam, olvastam, a kritikákat is beleértve. Ám amikor arról van szó, hogy jelölni kell tagokat a területi választmányba vagy az országos elnökségbe, vagy akár a regionális alelnöki posztra, akkor a véleményalkotók nem vállalják a jelöltséget. Egyetértek velük abban, hogy több mindenen változtatni kell, de kritikát és bírálatot azoktól az emberektől fogadok el, akik maguk is a Csemadokban dolgoznak.

Jómagam minden szinten élem a Csemadokot, hiszen a bajtai alapszervezetnek is az elnöke vagyok. A mi családunkban is érvényes az, hogy minden családi eseményt a Csemadokhoz igazítunk, sőt én sokszor még a munkámat is. Alapszervezeti elnökként pályázatokat írok, számolok el és rendezvényeket szervezek. A munka nagy része tehát az én vállamon van. A területi választmány elnökeként a feladatok java részét már a titkár, Danczi József végzi, a rendezvények szervezésével egyetemben. A felelősség viszont az enyém. Éppen ezért mi napi szinten beszélünk, egyeztetünk, gyakran találkozunk” – avat bele tevékenységébe.

Hozzáteszi, ebben a hónapban kilenc rendezvényen lesz jelen. Mindez nagyon sok időt elvesz az embertől… Felidézi, hogy 2021-ben került a Csemadok országos elnökségébe, s nemsokára szembesültek azzal, hogy a rimaszombati területi választmány nem szervezi meg az akkor jubileuminak tervezett Tompa Mihály Országos Versenyt. Ekkor egykori versmondóként és egy prózamondó gyermek édesanyjaként úgy látta, hogy erre a versenyre a koronavírusos évek után nagy szükség van. Éppen ezért az érsekújvári választmánnyal „bevállalták”, hogy megszervezik a Petőfi-Tompa Országos Seregszemlét – a Csemadok központtal karöltve. Úgy érezte, országos elnökségi tagként élen kell járnia a váratlan helyzetek megoldásában.

„A közösségi oldalakat, az online teret nem tartom megfelelő fórumnak arra, hogy ott érdemi párbeszédet folytassunk a hogyan továbbról.

A legfontosabb és legégetőbb feladatnak a kommunikáció megváltoztatását tartom. Struktúrán belül és a nagyközönség felé is. A szervezeten belül már csak azért is, hogy ne adjunk táptalajt különböző találgatásoknak, elméleteknek, gyanúsítgatásoknak. Most csak azt említeném, amikor sokat sejtetően feltették a kérdést, vajon miért éppen a mi járásunkban volt több országos rendezvény. Ha eddig ezt még senki sem válaszolta meg, akkor most szívesen megteszem. Azért, mert amikor a titkári találkozón elhangzik egy kérdés, hogy ki vállalja át egyes rendezvények, például a Tompa Mihály verseny szervezését a rimaszombatiaktól, akkor erre nincs túljelentkezés”

– fűzi hozzá.

S hozzáteszi, a szervezés oroszlánrészét itt is a titkár végzi, de ha kell, besegít a vezetőség és a művelődési intézet is. Nem mellesleg Érsekújvárban van egy Csemadok-ház, ami alkalmas versenyek, különböző találkozók megtartására és van egy rátermett csapat, amelyet lehet mozgósítani. A Tompa-versenyen három nap alatt harminc ember dolgozott a rendezvény lebonyolításán. Megemlíti azt is, három titkárkolléga jött segíteni, holott egy országos rendezvény minden régiót érint és ha erre lehetőség van, akkor a titkároknak is oda kellene magukat tenni. Ez természetesen minden országos rendezvényre igaz.

Mindenhova el kell menni

Sokan felróják a Csemadoknak, hogy nem jól gazdálkodik az állami támogatással, azzal a bizonyos 300 ezer euróval. De még senki sem állt elő azzal, hogy kellene azt jól elosztani. Vajon kapják meg az alapszervezetek? De mégis mi alapján? A tagság létszáma, vagy az aktivitás legyen a szempont? Sokszor a háromszáz taggal bíró szervezet nem végez annyi munkát, mint egy sokkal kisebb.

A támogatás a szerződés szerint nem átruházható harmadik félre, ezért jelenleg a területi választmányok titkárainak és a központi iroda alkalmazottainak bérezésére fordítja a Csemadok a kapott összeget. Az átláthatóságot nagyon fontosnak tartom a jövőre nézve is. Legalább ennyire lényeges a személyes kapcsolattartás az alapszervezetekkel, a tagsággal.

Tudjuk jól, hogy Bárdos Gyula leköszönő elnök, ahová csak tudott elment, rendezvények sokaságán vett részt. Ha ő nem tudott menni, akkor a regionális alelnök vagy a központ valamelyik munkatársa volt ott. Az országos elnökség tagjai is gyakrabban ellátogathatnának más régiókba, vagy az országos elnökség akár kihelyezett üléseket is tarthatna, ahol találkozhatna az adott régió aktív csemadokosaival”

– sorolja a továbblépés lehetséges forgatókönyvét.

Szóba kerül az új elnök személye is. Sztruhár Izrael Diána nyíltan fölvállalja, hogy Kiss Beátát támogatja ebben a megmérettetésben.

Vele az elmúlt négy évben nemcsak az elnökségi üléseken találkoztam, hanem gyakran rendezvényeken is, sokat utaztunk együtt és beszélgettünk a Csemadokról. Járási konferenciánk is őt jelölte az elnöki posztra. Ezt akkor azzal indokoltam, hogy talpraesett, jó szónoki képességekkel megáldott, aki ráadásul nagyon jó rálátással bír a Csemadokra és a felvidéki magyarság ügyére. Pedagógusként oktatásügyünk helyzetével is tisztában van, és tudom, hogy az elnökségi üléseken milyen újító-jobbító javaslatai voltak.

Neve több fórumon is felmerült, még jóval a jelöltállítás előtt. A garamszentgyörgyi alapszervezet volt az első, aki őt jelölte. Abban pedig nem látok semmi ördögtől valót, ha az országos elnökségből is támogatják, hiszen elég régóta tevékenykedik benne és már bizonyított.”