2025. július 29., 12:31

Jégh Izabella: A „Csemadok-életérzést” már az alapiskolában meg kellene tapasztalni

Ezúttal Jégh Izabellát, aki 2013 óta a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának elnöke kérdeztük arról, hogyan látja legnagyobb szervezetünk jövőjét. Ha valaki, ő igazán jól ismeri a Csemadokot, hiszen 1965 óta tagja, 1973 óta pedig vezetőségi tagként, vezető pozíciókban is tevékenykedett. Szinte egyszemélyes intézménnyé vált az elmúlt évtizedekben. Közel negyven éve szervezi a Pozsonyi Városi Kulturális Napokat és még számos rendezvényt. Mint mondja, annak idején, amikor ő is aktív Csemadok-taggá vált, még nem volt annyi kulturális program, mint jelenleg. Pozsonypüspökiben tánccsoport és színjátszócsoport is működött, vagyis helyben volt a közösségi program. Akkoriban ez emberek zöme örömmel áldozta a szabadidejét a Csemadokra.

Jégh Izabella fontosnak tartja az utánpótlás kinevelését

Azóta viszont nagyon megváltozott a helyzet. Nemcsak az idő múlt el, de a Csemadok-tagság is elöregedett, sokkal több a hatvan év feletti tagunk, mint az annál fiatalabb. Attól tartok, hogyha az iskolákban nem ismertetik meg a gyerekekkel a Csemadokot, ami itt Pozsonyban és a környékén, ezen a szórványterületen, a magyar kultúra letéteményese, akkor nem lesz utánpótlás. Az alapiskolákban és gimnáziumban oktató pedagógusok zöme beutazó, nem érzik annyira magukénak ezt a szervezetet. Tisztelet a néhány kivételnek... A Csemadok-munka ráadásul időigényes, legjobb csapatban végezni. Idén huszonkét rendezvényünk lesz az őszi kulturális napokon, szeptember 21-től december 13-ig. Ennek megszervezése, koordinálása hatalmas feladat. Ezt a munkát egyfajta megszállottság nélkül nem is lehet végezni”

– ecseteli a helyzetet.

Ami a sokat ragozott változtatás szükségességét illeti, arról Jégh Izabellának az a véleménye, hogy semmit sem kell változtatni, mert a Csemadok egy ékszer, egy fa, amelyikből „kinőttek” magyar politikus személyiségeink. A rendszerváltás idején a Csemadok volt az, amelyik teljes vállszélességgel beállt az itteni magyar formálódó politikai mozgalmak mögé.

„Ha annak idején nem lett volna a Csemadok, akkor nem tartanának ott, ahol ma. A szervezet mindig is egy emberként állt mögéjük és segítette őket. Az emberek gondolkodásán kellene változtatni. Ahogy már említettem, a fiatalokat már az óvodában, alapiskolában meg kellene nyerni a Csemadoknak. A középiskolába, egyetemre kerülő fiatalokat, főleg itt, Pozsonyban aztán elsodorja az élet, sokan közülük csak érett fejjel vagy idős korukban találnak ismét vissza a Csemadokhoz.

Nagy bajnak látom, ha a fiatal és közép korosztály kiesik. A Csemadok egy nyitott szervezet mindenki felé, szívesen fogadunk minden jó elképzelést. Abban sem látok semmi rosszat, ha a fiatalok esetleg Csemadok-szervezetet hoznak létre és azon keresztül ápolják, éltetik és adják tovább a kultúrát a saját elképzeléseik szerint. Amelyik népnek nincs múltja, annak nincs jelene, jövője pedig végképp nem lesz. A Csemadok legnagyobb ereje, hogy közösséget teremt. A hagyományok őrzője, az anyanyelv ápolója és a magyar kultúra reprezentálója, elég, ha csak a tánccsoportokra gondolok”

– hangsúlyozza a szervezet erősségeit.

A Csemadok társadalmi szerepét is fontosnak tartja, megvédeni az emberek jogát a magyar kultúrához, és azt nem mások ellenében, hanem másokkal együtt, mások mellett művelni. Megjegyzi azt is, főleg Pozsonyban és környékén nem kis kihívás megmaradni magyarnak a szlovák tengerben.

Itt csak egy célért lehet küzdeni. Azért, hogy az anyanyelvünk és a kultúránk megmaradjon, létjogosultsága legyen és átadhassuk utódainknak. Ha az elődeink nem tettek volna meg mindent ezért a szervezetért, akkor ma nem tartanánk ott, ahol most vagyunk.

Időt, energiát és pénzt sem sajnáltak tőle. Manapság sincs ez másként, mert a munkán kívül sokszor a pénzt is bele kell tenni, hiszen a támogatások mértéke egyre csökken és még későn is érkeznek. A jövőben is szükség lesz az önzetlenségre, ami a Csemadok-tagságra mindig jellemző volt. Gondolok itt arra, hogy az asszonyok sütnek-főznek bizonyos rendezvényekre, hiszen így lehet megvendégelni például a fellépőket. Az önkéntes munka, a szabadidőben végzett ingyenes tevékenység persze olyan családi hátteret is kíván, ahol ezt meg lehet tenni. Jómagam ilyen szerencsés helyzetben voltam és vagyok” – summázza a városi választmány elnöke.

A vezetőváltás kapcsán elmondja, az ő és többek jelöltje nagyon otthon van a „Csemadok-témában”, ráadásul pedagógus is és tudja, hogy milyen fába vágja a fejszéjét. Jégh Izabella úgy véli, az őszi tisztújításon az önös érdek helyett a közös érdeknek kell győznie.