Jégh Izabella: A „Csemadok-életérzést” már az alapiskolában meg kellene tapasztalni
Ezúttal Jégh Izabellát, aki 2013 óta a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának elnöke kérdeztük arról, hogyan látja legnagyobb szervezetünk jövőjét. Ha valaki, ő igazán jól ismeri a Csemadokot, hiszen 1965 óta tagja, 1973 óta pedig vezetőségi tagként, vezető pozíciókban is tevékenykedett. Szinte egyszemélyes intézménnyé vált az elmúlt évtizedekben. Közel negyven éve szervezi a Pozsonyi Városi Kulturális Napokat és még számos rendezvényt. Mint mondja, annak idején, amikor ő is aktív Csemadok-taggá vált, még nem volt annyi kulturális program, mint jelenleg. Pozsonypüspökiben tánccsoport és színjátszócsoport is működött, vagyis helyben volt a közösségi program. Akkoriban ez emberek zöme örömmel áldozta a szabadidejét a Csemadokra.

– ecseteli a helyzetet.
Ami a sokat ragozott változtatás szükségességét illeti, arról Jégh Izabellának az a véleménye, hogy semmit sem kell változtatni, mert a Csemadok egy ékszer, egy fa, amelyikből „kinőttek” magyar politikus személyiségeink. A rendszerváltás idején a Csemadok volt az, amelyik teljes vállszélességgel beállt az itteni magyar formálódó politikai mozgalmak mögé.
„Ha annak idején nem lett volna a Csemadok, akkor nem tartanának ott, ahol ma. A szervezet mindig is egy emberként állt mögéjük és segítette őket. Az emberek gondolkodásán kellene változtatni. Ahogy már említettem, a fiatalokat már az óvodában, alapiskolában meg kellene nyerni a Csemadoknak. A középiskolába, egyetemre kerülő fiatalokat, főleg itt, Pozsonyban aztán elsodorja az élet, sokan közülük csak érett fejjel vagy idős korukban találnak ismét vissza a Csemadokhoz.
– hangsúlyozza a szervezet erősségeit.
A Csemadok társadalmi szerepét is fontosnak tartja, megvédeni az emberek jogát a magyar kultúrához, és azt nem mások ellenében, hanem másokkal együtt, mások mellett művelni. Megjegyzi azt is, főleg Pozsonyban és környékén nem kis kihívás megmaradni magyarnak a szlovák tengerben.
Időt, energiát és pénzt sem sajnáltak tőle. Manapság sincs ez másként, mert a munkán kívül sokszor a pénzt is bele kell tenni, hiszen a támogatások mértéke egyre csökken és még későn is érkeznek. A jövőben is szükség lesz az önzetlenségre, ami a Csemadok-tagságra mindig jellemző volt. Gondolok itt arra, hogy az asszonyok sütnek-főznek bizonyos rendezvényekre, hiszen így lehet megvendégelni például a fellépőket. Az önkéntes munka, a szabadidőben végzett ingyenes tevékenység persze olyan családi hátteret is kíván, ahol ezt meg lehet tenni. Jómagam ilyen szerencsés helyzetben voltam és vagyok” – summázza a városi választmány elnöke.
A vezetőváltás kapcsán elmondja, az ő és többek jelöltje nagyon otthon van a „Csemadok-témában”, ráadásul pedagógus is és tudja, hogy milyen fába vágja a fejszéjét. Jégh Izabella úgy véli, az őszi tisztújításon az önös érdek helyett a közös érdeknek kell győznie.