Papp Sándor: A felvidéki magyar létet kell vonzóvá tenni

Azt hiszem, arról senkit sem kell győzködni, hogy a Csemadok évtizedek óta fantasztikus munkát végez. De azzal a módszerrel, ahogy működik, illetve a struktúráival lassan, de biztosan szubkultúraszerűvé válik. Ha a Csemadok rendezvények résztvevőinek számát helyi, járási vagy országos szinten összevetjük az összmagyarság számával, akkor vajon az emberek hány százalékát mozgatja meg? Én úgy látom, maga a szervezet egyáltalán nem nyitott a közösség felé.

Az fantasztikus dolog, hogy egyes falvakban, városokban, lakótelepeken vannak szent őrültek, akik teszik a dolgukat, de maga a szervezet bezárkózik" – vélekedett.

Papp Sándor, ha tehetné, diametrális változásokat eszközölne, mivel szerinte komoly szervezeti-szerkezeti változásokra van szükség.

A támogatások nagy része a vízfejű központban marad, ezeket vidékre kellene eljuttatni, és egy olyan menedzsment hálózatot és egy modern szervezetet létrehozni, amely megfelel a kor kihívásainak. Mindez nagyon komoly szakmai munkát igényel. Lehet, hogy ez cinikusan hangzik, de a táncos-koszorúzós zsákutcából ki kellene jönni, és komoly szakmai munkát végezni.

A magyar közösség fejlesztését, mentését más módon kellene végezni, a Csemadoknak sokkal nagyobb szerepet kellene vállalni az érdekérvényesítés terén. Ez nem azt jelenti, hogy a politikai szerepvállalás irányába kellene elmozdulnia, de sokkal hatékonyabban kellene együttműködnie más országos szervezetekkel, és a Magyar Szövetséggel is. Közösen kell nemzetstratégiai koncepciót kidolgozni, és azt lebontani éves tervekre" – vélekedett. Példaként a kétnyelvűséget említette, melynek terén még rengeteg tennivaló akadnak, hisz a magyar nyelv háttérbe szorulásával kéz a kézben sorvad a magyar élettér is. Nehezményezte, hogy nincs együttműködés a megyei és helyi önkormányzatok, polgármesterek, vállalkozók és a Csemadok között ezen a téren, noha véleménye szerint ez utóbbi számára a kétnyelvűsítés komoly agendát jelenthetne.

Ami a fiatalok bevonását, és a szervezethez tartozás attraktivitását illeti, Papp Sándor ezeket megvalósíthatatlan lózungoknak tartja.

Meg tudta valaki mondani, hogy ezt hogyan kellene elérni? Itt a mi nagy bajunk, hogy a napi szintű praktikus dolgokat nem tudjuk megfogalmazni. Totyogunk egy langyos pocsolyában, és azt sem tudjuk, merre az arra. Ez így nem megy. Ezért lenne szükség a Csemadoknak járási szinten olyan ötletbörzékre, amelynek az lenne a célja, hogy felmérjük erősségeinket és gyengeségeinket. Jó lenne egy SWOT-analízist is elvégezni, hogy tudjuk, hányadán állunk"

– tette hozzá.

Papp Sándor szerint nem elsősorban a Csemadok-tagságot, hanem a felvidéki magyar létet kell vonzóvá tenni. "Azt kell elérni, hogy trendi legyen felvidéki magyarnak lenni. Ez persze sok kulimunkával jár, de arról szólhatnának az ötletbörzék, hogy ezt hogyan tudjuk elérni. Mert attól, hogy egy-egy településen két taggal többen lesznek a Csemadok helyi szervezetében, nem leszünk előrébb. Kulturális menedzsmenthálozattá kell alakítani a Csemadokot, a forrásokat járási szintekre kell leosztani, átláthatóvá kell tenni a gazdálkodást, és együttműködni a többi országos és regionális szervezettel. Új köntösben, vonzóvá kell tenni, azzal, hogy szakmai alapon tevékenykedve tegyük a dolgunkat.

Sorozatunkban a megszólalók, ha akarják, elárulhatják, van-e favoritjuk a tisztújításon. Papp Sándor nem titkolta, kit látna szívesen a köztársasági elnöki palota közelségében fekvő Csemadok központ élén. "Nagyon szeretném, ha sor kerülne a fiatalításra, ezért én a legfiatalabb szívű jelöltet támogatom: Hrubík Bélát" – mondta.