A dekrétumok hatályon kívül helyezése semmilyen ráhatással nem lenne a szlovák államiságra.
A Szövetség elnöke a jövőbeli terveikről beszélt és aktuálpolitikai kérdésekre válaszolt.
A „Kitelepítettek Emléknapja” című rendezvényre a XXXV. Városi Kulturális Napok keretében került sor a Csemadok Pozsonypüspöki Alapszervezetésnek szervezésében.
A közép-európai polgár meg eltűnődik, vajon megengedne-e magának ilyen hangütést egy gettóemlékmű felavatásával kapcsolatban is?
Mi a Beneš-dekrétumok mai öröksége? – teszi fel a kérdést Kovács Balázs szerkesztőségünkhöz eljuttatott animációs videójában.
Mi, magyarok még mindig várjuk a morális elégtételt a szlovák államtól, üzente az OĽANO képviselője.
A múlt iránti tisztelet kifejezi a jövőbe vetett hitet is.
Óriási olvasói érdeklődést és felháborodást váltott ki az a tegnapi sajtóhír portálunkon, melyből kiderül az Európai Bizottság gyakorlatilag áldását adta a Beneš-dekrétumok hatályára. Vincze Lorántot kérdeztük a részletekről.
Vincze Loránt szerint felháborító, hogy a válaszadást megelőző hónapokban a Bizottság láthatóan arra sem vette a fáradtságot, hogy pontosan utánanézzen a felvetett problémának, és érdemben vizsgálja a helyzetet.
Nehéz beismerni a múlt hibáit, Szlovákia nem is törekszik erre.
Napjainkban sajnos még mindig újságcikkek és parlamenti felszólalások tárgya kell, hogy legyen az úgynevezett Beneš-dekrétumok témaköre.
Az EP szakbizottsága nem zárja le a Beneš-dekrétumok ügyét, az ezzel kapcsolatban benyújtott két petíció továbbra is nyitva marad, a PETI pedig egy mélyreható vizsgálatot kért az Európai Bizottságtól az ügyben.
Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága (PETI) január 26-án, kedden délelőtt két, a Beneš-dekrétumokhoz kapcsolódó petíciót fog megtárgyalni.
Bizony ne is gondoljanak közösségi jogokra, mert hát „bűnös egy nemzet vagytok ti, vigyétek a keresztetek és legyetek szépen csendben”.
Az Új Egység mozgalom szeptember 1-jén tiltakozó nagygyűlést szervezett Pozsonyban, a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának épülete előtt.
Csehszlovákia ugyanis 1945-ben a Liechtenstein-házat, illetve a többi, közel három tucat családot német nemzetiségűnek nyilvánította, amivel a kollektív bűnösség hatálya alá kerültek.
Hetvenöt éve, 1945. augusztus 2-án jelent meg az Edvard Beneš csehszlovák államfő által kibocsátott 33. számú alkotmányrendelet "a német és magyar nemzetiségű személyek állampolgárságának rendezéséről".
Megpróbálják levadászni azokat a még fellelhető ingatlanokat, amelyek tulajdonosai fölött Prága és Pozsony hetvenöt évvel ezelőtt már pálcát tört.
Langschadl Mátyás műsorvezető beszélgetőpartnerei ezúttal Somogyi Szilárd, Matus Tibor és Pomichal Krisztián újságírók voltak.
A pozsonyi járási hivatal illetékese megerősítette a ma7.sk számára, hogy a Nemzeti Autópálya Társáság visszavonta az általa indított kisajátítási eljárást!
A politikusok nyilatkozgatnak, az államgépezet pedig teljesen másképp cselekszik.
Az akció elmarad – legalábbis tegnap este még erről tájékoztatott az Új Egység Mozgalom, kommunikációs munkatársuk azonban ma már azt mondja, mégsem marad el, csak szeptemberre halasztják.
Csontvázként még ma is potyognak ki ilyen égbekiáltó ügyek a szekrényből.