Liechtenstein az Emberi Jogok Európai Bíróságán támadja meg a Benes-dekrétumok egyes rendelkezéseit
Liechtenstein Csehországgal szemben a Beneš-dekrétumok miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Az alkotmányos monarchia egy, a második világháború után Csehországhoz csatolt terület kapcsán kéri a strasbourgi bíróságtól a tulajdonhoz fűződő alapjogi sérelmek megállapítását.
A keresetben az Liechtenstein-házon kívül még 38 további liechtensteini állampolgár is szerepel.
Csehszlovákia ugyanis 1945-ben a Beneš -dekrétumok egyikében a monarchiát most is vezető Liechtenstein -házat, illetve a többi, közel három tucat családot német nemzetiségűnek nyilvánította, amivel a kollektív bűnösség hatálya alá kerültek.
A dekrétumok a kollektív bűnösnek nyilvánított nemzetiségek, így németek és a magyarok esetében, megengedik a magántulajdon kompenzáció nélküli kisajátítását.
Így történhetett meg, hogy a családok birtokában lévő mintegy 500 ezer hektáros terület, illetve az ezen található számtalan nagy értékű történelmi kastély és termőföld Csehszlovákiához került, miközben ezért az uralkodócsalád semmiféle kárpótlást sem kapott.
A kérdéses terület nagy része több mint 700 évig a Liechtenstein-ház tulajdonában volt. Liechtenstein külügyminisztere, Katrin Eggenberger szerint bár az ügy a szuverenitás alapvető kérdését feszegeti, egy kis országnak minden lehetőséget meg kell ragadnia érdekei érvényesítésére.
Martin Smolek cseh külügyi miniszterhelyettes – bár a kormány hivatalos álláspontját nem közölte az ügyben – furcsának találta, hogy Liechtenstein épp az emberi jogok európai egyezményére hivatkozik, amikor az a Beneš-dekrétumok születésekor még nem volt hatályban.
Liechtenstein területe 160 km2, azaz 16 ezer hektár.
