2021. július 13., 10:29

Vincze Loránt EP-képviselő a ma7-nek: A Beneš-dekrétumokra nem lehet fátylat borítani!

Óriási olvasói érdeklődést és felháborodást váltott ki az a tegnapi sajtóhír portálunkon, melyből kiderül az Európai Bizottság gyakorlatilag áldását adta a Beneš-dekrétumok hatályára, miután Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő azok érvényességével kapcsolatban kérdéssel fordult a testülethez. 

vincze loránt
Fotó: vinczelorant.eu

Vincze, aki EP-képviselősége mellett a FUEN elnöki posztját is betölti, három igen egyszerű kérdést tett fel az Európai Bizottságnak. Mivel a Bizottság korábban úgy nyilatkozott, a tagállami jogszabályokat az uniós jognak megfelelően kell módosítani az EU-csatlakozás után, a képviselő arra volt kíváncsi, hogy

- "egyetért-e azzal a Bizottság, hogy a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a 104/1945 számú határozata (ezek a tulajdonképpeni dekrétumok - a szerk. megj.), amely a szlovák jogrend részét képezi, továbbá bírósági ítéletek épülnek rá, faji és etnikai alapon valósíthat meg diszkriminációt, amely veszélyezteti a jogbiztonságot és jogállamisági kérdéseket vet fel, ezért annak jelenlegi és jövőbeli tagállami alkalmazása az uniós elvekkel összeegyeztethetetlen",

- "megfelelő kártalanítás biztosítása nélkül, továbbá arra hivatkozva, hogy az állam csupán korrekciót végez a korábban hivatali hibából el nem rendelt, etnikai alapon való vagyonelkobzások terén, valósulhat-e meg – az uniós elvek sérelme nélkül – ingatlanvagyon-elkobzás egy tagállam hatóságai részéről",

- "milyen módon feleltetheti meg a tagállam a fent hivatkozott jogszabályt az uniós jognak, és hogyan tud a Bizottság ebben segítséget nyújtani, és vajon figyelembe kell-e venni e során a ratione temporis elvét (időbeli hatály - a szerk. megj.), a tőke szabad mozgásának elvét, és az uniós jogállamisági követelményeket?"

Már a 104/1945 számú határozat teljes, hivatalos neve is igen sokatmondó és elég lett volna ahhoz, hogy az EB-t gondolkodásra késztesse, ugyanis így hangzik: A köztársasági elnök 12/1945-ös dekrétuma a németek, magyarok, árulók és a cseh és szlovák nemzet ellenségei földtulajdonának elkobzásáról és gyorsított ütemben történő elosztásáról Dekret presidenta republiky 12/1945 ze dne 21. června 1945 o konfiskaci a urychleném rozdělení zemědělského majetku Němců, Maďarů, jakož i zrádců a nepřátel českého a slovenského národa.

Vincze még ez év márciusának közepén küldte el kérdéseit az EB-nek, de az igen semmitmondó válaszok csak júliusban érkeztek meg, ami a portálunknak nyilatkozó képviselő szerint nem szokatlan ugyan, de a késés mindenképp túllépi az érvényes jogszabályban meghatározott válaszadási határidőt. Számonkérésre - mondja Vincze - azonban nincs lehetőség, az Európai Parlament nem tud ilyen esetben mit tenni, egy viszontválaszt azonban mindenképp megfogalmaz az EB felé.

Az Európai Bizottság nevében annak jogérvényesülésért(!) felelős biztosa, Didier Reynders reagált - mindössze három rövid mondatban. Reynders szerint a 104/1945. sz. határozat, amelyre Vincze hivatkozik, "a nemzeti hatóságok által az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően hozott történelmi jogi aktus és a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján úgy tűnik, "a jelen ügyben a jogi aktusnak nincs olyan határokon átnyúló hatása, amely az uniós jog hatálya alá tartozna." A Bizottság kijelentette

 (...) Jelen ügy nem kapcsolódik az uniós jog végrehajtásához. (...) A tagállamokra – és igazságügyi hatóságaikra – hárul a feladat, hogy biztosítsák az alapvető jogok tényleges tiszteletben tartását és védelmét, nemzeti jogszabályaikkal és az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban.

Vincze portálunknak elmondta, az ügy fontosságát is jól szemlélteti, hogy közel négy hónap kellett a Bizottságnak fenti válasz elküldéséhez, érzik ugyanis, hogy ez egy kényes jogi és történelmi szempontból is fontos téma. Emiatt próbálták halogatni a válaszadást, amely végül az EB korábbi, témában adott válaszaihoz nagyon hasonlóra sikeredett.

Nem az alapos munka igényével várta ki a bizottság ezt a közel négy hónapot.

- sommáz a képviselő.

Ahogy arról már tegnap beszámoltunk, a Bizottság az igen megfoghatatlan "történelmi jogi aktus" kifejezést használta a dekrétumokkal kapcsolatban. Az EP-képviselő azt mondja, már ez a megnevezés is azt sugallja, az EB úgy véli, lehet ugyan igazságtalan a rendelkezés, de az már a régmúlt része, semmi köze a való világhoz.

Ez elfogadhatatlan! Tudjuk a gyakorlatból, hogy a dekrétumoknak máig ható jogi következményei vannak. Ezek nem egyszerű történelmi dokumentumok. Van máig ható következményük. (...) Éppen emiatt összeegyeztethetetlenek a mai európai mércével és Szlovákia által is vállalt kötelezettségekkel. 

Vincze szerint a dekrétumok máig ható érvényessége ütközik a tőke és a szolgáltatások szabad mozgásának uniós alapértékével. Ezért nem csak erkölcsi, de jogi szempontból is igen aggályos a kérdés, hiszen az állam a dekrétumokra hivatkozva sok esetben tulajdonképpen magántulajdonokon tartja rajta a kezét. A Beneš-dekrétumokon tehát bőven lehet jogi fogást találni, mondja Vincze, így, ha az EB nem látná át azok erkölcsi vetületét, az ügy jogi vonatkozásait az uniós döntéshozók talán könnyebben megértik.

Ugyanakkor a dekrétumok erkölcsi szempontból is tarthatatlanok. Ez a nézőpont mindig része kell, hogy legyen a témafelvetésnek. 

Pár hónappal ezelőtt az EP Petíciós Bizottsága (PETI) tartott meghallgatást a témában, ahol a tagok megértették a történelmi és erkölcsi szempontokat és azt is, az Európai Bizottság "rossz úton jár".

A Beneš-dekrétumok ügyére nem lehet fátylat borítani. Sem erre, sem a kettős állampolgárok ügyére. Szlovákia vonatkozásában ez a két téma mindenképp uniós jogot sért és az EU-s alapértékek semmibevételét jelenti. 

- mondja Vincze, némi keserűséggel hozzátéve, hogy az EB láthatóan előszeretettel mazsolázik a különböző kisebbségi csoportok között. Valakiket szeret, valakikről pedig tudomást sem akar venni, s ez a mostani levél is éppen ezt támasztja alá. Vincze szerint a nemzeti kisebbségek problémáival Brüsszel nem kíván foglalkozni, azt a tagállami kompetenciák közé sorolja, 

viszont amikor nyilvánvalóan tagországi jogkörökről van szó, például tanrendi, oktatási kérdésekben, akkor az Európai Bizottság azonnal jelentkezik és beleszól. 

Vincze úgy véli, mindezek ellenére tévedés lenne azt gondolni, a Bizottság ne lenne tisztában a dekrétumok erkölcsi, történelmi súlyával. A Minority SafePack esetében is számtalanszor előfordult, hogy a folyosói beszélgetésekben a döntéshozók elismerték a kérések jogosságát, de tagállami "érzékenységre" hivatkozva szemet hunytak a problémák felett. Ebbe a trendbe illeszkedik most ez a levél is. A helyzet ugyanakkor nem reménytelen! Az EP Petíciós Bizottságában sikerült lendíteni az ügyön, mondja Vincze, pár éve még óriási vitát váltott ki a dekrétumok kérdése, zárt ülést rendeltek el, nem engedték be a meghallgatásra a meghívott vendégeket sem. Ma már ezt meghaladtuk, a munkát tehát folytatni kell, úgy a Bizottságban, mint az Európai Parlamentben. Vincze most azon dolgozik, hogy a PETI küldöttséget hozzon létre, amely meglátogatja a Felvidéket és a helyszínen tájékozódik a dekrétumok jogi és történelmi vonatkozásairól. 

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.