Magyarországi választás: ki a nyerő a közösségi médiában?
Az elmúlt bő egy-másfél évtizedben a politikai küzdelmek döntő hányada fokozatosan a közösségi médiába került át. Nézzük, a vasárnapi, magyarországi országgyűlési választások előtt kinek milyen a támogatottsága a közösségi médiában! Bár minden egyes ilyen összefoglaló előtt érdemes elmondani, a lájkok nem egy az egyben konvertálódnak szavazatokká, így a következtetésekkel óvatosan kell bánni.
A posztszovjet térség három és fél évtizedes demokráciáiban a klasszikus offline kampánytechnikák szinte nem is tudták rendesen kifutni magukat, mert a közösségimédia-robbanás gyorsan kiszorította őket. Korábban az győzött, akinek több óriásplakátja virított az utak mentén, és aki több embert tudott mozgósítani a Pasienky sportcsarnokba, több újságban több hirdetése volt, be tudta szórólapozni a kisebb településeket is. Ma azonban, ha kinézünk a szélvédő mögül, a politikai óriásplakátok már inkább csak a táj részei, egyfajta nosztalgikus díszletek a valódi csata mellett, amely a kezünkben lévő kijelzőkön, a másodperc törtrésze alatt zajlik.
Aztán a politikusok rájöttek: egy élő bejelentkezés a konyhából vagy az autóból több embert ér el, mint amennyit a egy kultúrházba be lehet zsúfolni. Mindezt lényegesen kisebb erőforrásból, csak arra kell ügyelni, hogy a spontán főzővideó közben a véletlenül arra járó stáb ne tükröződjön a fényes konyhai eszközök felületén, ahogy erre láthattunk példát a közelmúltban.
Amikor a közösségi médiában lehetővé vált, a korra, nemre, lakhelyre stb. szegmentált hirdetések futtatása, az a politikusoknak ragyogó lehetőség, a Metának és a Google-nek pedig aranybánya volt. Azonban az Európai Unió új, a politikai hirdetések átláthatóságáról szóló rendelete miatt a Meta úgy döntött, hogy inkább nem vállalja a politikai hirdetések közzétételét az EU-ban. A Google még korábban megtette ezt a lépést.
A politikusoknak tehát újra érdekes tartalommal, a megosztások számának növelésével vagy az algoritmusok haveri tekergetésével kell magukra vonni a figyelmet.
A küszöbön álló, vasárnapi magyarországi választásokra is az a jellemző, mint a térség többi országában: egyfajta online túlsúlyú, hibrid kampányüzem működik. A nagy tech cégek kifarolásának hasznonélvezője kisebb mértékben a hagyományos sajtó, bár a politikai hirdetések messze nem olyan volumenben tértek vissza oda, mint a közösségimédia-robbanás előtti időkben. Emellett persze jelentős szerepet kapnak a kültéri, vizuális kampányeszközök, és a személyes mozgósítás is. Ennek a legfontosabb a szerepe, egy politikus unokájára, kutyájára, macskájára, virágoskertjére bárki rányom egy lájkot, de aki legalább annyira elkötelezett, hogy egy politikus kedvéért a térre is kimenjen, akár egyetérteni, akár tiltakozni, az szavazni is elmegy.
Miközben a közösségi médiában gyakorlatilag a Békemenet óta láthatjuk a permanens közterületi számháborút, nézzük meg, hogy az egy fokkal jobban objektiválható, vagy legalábbis számokat mutató közösségimédia-térben ki hogy áll.
A magyar politikában az elsődleges csatatér továbbra is a Facebook, de a TikTok vált a leggyorsabban növekvő és legmagasabb elérést produkáló felületté. Az Instagram valahol a kettő között van. Az X (korábban Twitter) továbbra is marginális maradt belföldön, szinte kizárólag a nemzetközi kommunikációra használják.
A 16 éve kormányon levő Fideszt a Facebookon 458 ezren követik, az Instagramon 21 ezer, míg a TikTokon 149 ezer követőjük van. A marketing megmondóemberek időről időre hangsúlyozzák, hogy az emberek embereket szeretnek követni. Ez igaz a politikában is.
Orbán Viktornak mindhárom említett platformon több a követője, mint a pártjának. 1,6 millió követője a Facebookon hazai csúcs a politikumban, az Instagramon 341 ezren, a TikTokon 389 ezren követik.
A Tisza Pártnak a Facebookon 328 ezer, az Instagramon 135 ezer, míg a TikTokon 118 ezer követője van. Magyar Péter pártelnök követőszámai is túlnyúl pártjáén, a kék óriáson 929 ezren, az Instán 402 ezren, míg a TikTokon 475 ezren követik.
A Mi Hazánk Mozgalom a közösségi médiában már bizonyította, hogy jó az ellenállóképessége. A Meta láthatatlan cenzorainak sorozatos aknamunkája ellenére is újra tudta építeni magát, több alkalommal is. A közösségi irányelvek konkrét tartalmi megjelölés nélküli megsértésére hivatkozva a Facebook még 2019-ben eltávolította Toroczkai László oldalát, majd 2020-ban a pártét is. 2023-ban jogerős ítélet született arról, hogy az Instagram fiókot vissza kell állítani, a Facebookot viszont nem.
Amikor Toroczkai 2024-ben visszatért a Facebookra, oldalát 8 nap múlva újra törölték. Szóval számukra a Meta nehezített pálya. Mindenesetre e cikk megjelenése idején a Mi Hazánk pártfacebooknak 140 ezer követője van, az Instagramon 15 ezer, a TikTokon pedig 156 ezer.
Toroczkai László pártelnökkel szimpatizánsai a TikTokon találkozhatnak, ahol 236 ezer követője van, magyar viszonylatban az X-en is sokan követik, közel 60 ezren, a YouTube-on 345 ezren követik. Toroczkai a Telegramon is próbálja megvetni a lábát, itt 7300 követője van, Telegrammal viszont Magyarországon nem lehet választást nyerni, de hát, szegény, vagy, megváltoztatva a megváltoztatandókat, letiltott ember vízzel főz.
A közvélemény-kutatások egy része által a parlamenten kívülre mért Demokratikus Koalíció és Magyar Kétfarkú Kutya Párt a közösségi médiában is gyengébb riválisainál.
A DK-t a Facebookon 211 ezren, az Instagramon négyezren, a TikTokon 15 ezren követik. Dobrev Klára facebookos tábora 185 ezres, az Instagramon 16 ezren, míg a TikTokon 25 ezren szeretik.
A Kutyapárt indulásakor részben internetes és közösségi-médiabeli vicceskedéssel alapozta meg sikerét, mely mára kifulladni látszik. A Facebookon 336 ezren, az Instagramon 102 ezren, míg a TikTokon 56 ezren követik. Pártelnöküknek, Kovács Gergelynek a Facebookon 83 ezres, az Instagramon 18 ezres, míg a TikTokon 11 ezres követői bázist sikerült felépíteni.
Vasárnap arról is képet alkothatunk, hogy a virtuális térben mutatkozó számok a fizikai térben mennyi valós támogatót jelentenek.
