Amerikai ezredes a Szabad Európának: A drón a szegény ember légiereje
Az orosz-ukrán háborúban a kezdetektől fogva jelentős szerepet töltött be a drónok alkalmazása. A különböző méretű, gyakran polgári és/vagy hobbicélú távirányítású repülő eszközöket gyári és "sufnitunning" kiegészítőkkel felvértezve a legkülönbözőbb módokon veti be mindkét fél a negyedik éve tartó konfliktusban.
A közösségi médiában se szeri se száma az orosz és az ukrán fél által közzétett drónvideóknak, melyek felderítéseket, célpontmegsemmisítéséket mutatnak be. Frank Sobchak nyugalmazott amerikai ezredes, a US Naval War College tanára a Szabad Európa Rádiónak adott, terjedelmes interjújában elemezte a harctéri innovációkat, külön kitérve a drónhasználatra is.
Sobchak szerint a harcok ma sok tekintetben első világháborús jellegű, statikus állóháborúhoz hasonlítanak: apró területi, taktikai nyereségek, de nincs döntő áttörés. Ennek egyik oka a drónok térnyerése.
– véli Sobchak.
A drónok által biztosított valós idejű felderítés jelentősen korlátozza a nagyléptékű, gyors manőverek lehetőségét.
A drónok lehetővé tették, hogy gyengébb hagyományos légierővel rendelkező fél (vagy erőforrások szűkössége esetén) hatékony légi-támogatást kapjon; így a drónok részben átveszik légitámogatás szerepének egy részét. Ennek kapcsán a nyugalmazott ezredes a szegény ember légierejének nevezi a drónokat. Ez átrendezi a tűzerőt — bár puszta robbanóanyag-mennyiségben az ágyú továbbra is nagyobb pusztítást tud okozni, a drónok pontossága és rugalmassága új minőséget ad. Sobchak szerint a drónok tömeges gyártása részben kompenzálja a katonai személyzet hiányát. Ez a tömegszemlélet közelebb hozza a drónok használatát a "tüzérséghez" hasonló tömegkoncepcióhoz.
Sobchak ugyanakkor felhívja rá a figyelmet: A drónok megváltoztatják a taktikai egyensúlyt, de nem garantálják önmagukban a stratégiai győzelmet: a végső kimenetel továbbra is a védelem ipari bázisán, a politikai akaraton és az alapanyagokon és a pótalkatrészeken múlik.
Észak-Korea állami tévéje augusztus harmadik hetében rövid videót közölt az Oroszországban harcoló észak-koreai alakulatokról. Az Al Jazeera és több nyugati lap rögzítette és továbbterjesztette a videót. A hivatalos állítás szerint a felvétel az orosz-ukrán fronthoz közeli, Kurszk régióbeli műveleteket dokumentálja. A videó célja kettős: belső fogyasztásra dicsőíteni a "hős" katonákat és Kim rezsimjét, valamint külsőleg demonstrálni Phenjan és Moszkva szoros hadászati együttműködését — különösen azután, hogy a rezsim nyilvánosan elismerte csapatok részvételét a konfliktusban.
A fegyverek, drónok és egyes orosz gyártmányú eszközök valóban felismerhetők a felvételeken, de az állami szerkesztés erősen dramaturgikus: vágtak, rendeztek jeleneteket, és politikai szöveg alámondásával erősítették meg a "hősi" narratívát. A felvétel helyszínének pontos lokalizációja, a szereplő alakulatok tényleges beosztása és a harci események kronológiája külső források nélkül nem teljesen verifikálható.
A videót több helyen is megtekinthetik, mi az al-Jazeera oldalán találtuk.
Ukrajna megerősítette, hogy az orosz hadsereg átlépte a kelet-dnyipropetrovszki régió határát, és megpróbál hídfőt kialakítani azon a területen, ugyanakkor tagadta, hogy Moszkva két települést már teljesen ellenőrzése alá vont volna.
Moszkva az elmúlt három hónap során többször állította, hogy behatolt a térségbe, miközben erői a Donyeck régióból próbálnak mélyebbre törni Ukrajna területére.
Az ukrán vezérkar azonban ezt cáfolta. A hadsereg közlése szerint Zaporizke felett "továbbra is ők gyakorolják az ellenőrzést" annak ellenére, hogy az orosz erők mindent megtesznek, és "aktív harcok" zajlanak Novohryhorivka körzetében.
Oroszország védelmi minisztériuma közzétett egy képet, amely szerintük orosz csapatokat ábrázol Zaporizke belterületén.
Moszkva eddig nem követelte magának Dnyipropetrovszkot, ellentétben Ukrajna más keleti régióival — Luhanszkkal, Donyeckkel, Zaporizzsijával és Herszonnal —, illetve a 2014-ben törvénytelenül annektált Krím-félszigettel.
Állítólag Vlagyimir Putyin a Donyecki és Luhanszki régiók ellenőrzését tekinti a háború befejezése egyik feltételének.
Az orosz előrenyomulások Dnyipropetrovszk területére kétségtelenül erősíthetik a Kreml alkupozícióját a későbbi béketárgyalásokon.
