1687-ben az ország keleti felének – ahonnan Thököly mozgalma elindult – megfélemlítésével bízta meg I. Lipót császár a kegyetlenségéről híres, olasz származású Caraffa tábornokot.
370 évvel ezelőtt, 1652. augusztus 26-án Nagyvezekény mellett az oszmán-törökök és a magyar keresztény csapatok csatájában a törökök megsemmisítő vereséget szenvedtek.
Nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1942. augusztus 20-án szállt fel az ilovszkojei repülőtérről vitéz nagybányai Horthy István tartalékos repülő főhadnagy. Huszönötödik bevetése azonban tragédiával végződött.
Szent István ünnepe a legrégibb nemzeti ünnepek közé tartozik, hisz az egyház Szent László I. törvénykönyve alapján 1092-től ünnepei közé sorolta első királyunk szentté avatásának napját.
A Csehszlovák Köztársaságba meggondolatlanul és erőszakkal bekebelezett 3,5 milliós németség megülte a telhetetlen csehek gyomrát. Az 1918/19-ben megnyilvánuló mohóságuk 1938/39-ben nagymértékben hozzájárult államuk bukásához.
A napokban fejeződött be azoknak a koponyáknak a vizsgálata, amelyeket a Szegedi Tudományegyetem munkatársai a Székesfehérvári Középkori Romkertből szállíthattak el Szegedre.
A 19. századi magyar utazók és természetkutatók között kivételes helyet foglal el Bíró Lajos (1856–1931), aki 1895-ben elhatározta, hogy folytatni fogja a fiatalon elhunyt Fenichel Sámuel (1868–1893) új-guineai kutatásait.
Számos új információval gazdagodott a Benyovszky-kép a 2021. évi jubileumi emlékévvel kezdődött kutatások eredményeképpen.
Górcső alatt az önálló Szlovákiában maradt mintegy 70-80 ezer magyar megpróbáltatásai és Esterházy magyarmentő missziója.
Kétszázhúsz esztendővel ezelőtt, 1802. július 2-án született az Abaúj vármegyei Csákányban cserneki és tarkeöi Dessewffy Arisztid, az 1848/49-es magyar függetlenségi háború honvédtábornoka és az aradi vértanúk egyike.
Az oroszok belépésével a háborúba, elkezdődött a nemzet élet-halál harca, Görgei Artúr tábornok pedig arra törekedett, hogy az orosz csapatok beérkezése előtt megverje a császári-királyi fősereget.
A Lánchíd birtoklása döntő fontosságú volt a magyar utánpótlás szempontjából.
A két háború közötti Csehszlovák Köztársaságban a felvidéki magyarság politikai életét a nemzeti elkötelezettség és a politikai ellenzékiség jellemezte.
1938 márciusától Csehszlovákia bel- és külpolitikájában már egyre inkább felszínre törtek az ideges kapkodásra és rögtönzésekre utaló jelek.
A nagy háború mélyen és visszafordíthatatlanul átszabta a magyar társadalmat, gazdaságot, városi gazdálkodást, kultúrát és lélektani hatásai alól senki sem mentesíthette magát.
Lloyd George: „Wilson elnökkel egyezünk abban, hogy Ausztria–Magyarország széttörését háborús céljaink nem tartalmazzák.”
1939. év márciusában végleg felbomlott a már fél éve agonizáló Csehszlovákia, és német támogatással megalakult az „önálló és független” Szlovák Állam, júliustól Szlovák Köztársaság.
Drasztikus magyartalanítási eljárás volt a magyarok tízezreinek menekülésre kényszerítése.
Királyi örökség.
Losoncon is katasztrofális volt a gazdasági helyzet. Ennek nemcsak a világgazdasági válság volt az oka, hanem a Trianon óta folytatott cseh gazdaságpolitika.
(Arany Archívum) Cselényi Józsi bácsi nemsokára nyolcvan éves, de még mindig vállal fellépéseket. Énekelt a Hagyományok Napján, és az idősek Karácsonyán is.
Harminckettedik alkalommal emlékezett meg Szepsi a város szülöttéről, az első magyar nyelven megjelentetett utikönyv szerzőjéről, Csombor Mártonról.