Lássuk, milyen volt a keresztes hadjáratok hétköznapi valósága.
Bizánc manzikerti veresége tulajdonképpen az első keresztes hadjárat egyik közvetlen előzménye volt, de nevezhetnénk akár a vég kezdetének is.
Egyes elképzelések szerint a Robin Hood legendakör is az angolszász-normann ellentétnek a megjelenítése, az angolszász köznép kontra normann arisztokrácia.
Az arabok európai terjeszkedését, sőt, egyes történészi vélekedések szerint az egész kereszténység vesztét, Martell Károly poitiers-i győzelme állította meg.
Egy kulcsfontosságú várvédelem kellett ahhoz, hogy az arabok ne tudják meghódítani Európát már a nyolcadik században.
A csata következtében Jeruzsálem is a muzulmánoké lett, s bár a 12. században néhány évre újra keresztény kézre került, tartósan visszaszerezni sosem sikerült többé.
A hadrianapolisi vereség után Theodosius került az elhunyt Valens császár helyére. Igyekezete, hogy megszilárdítsa a birodalom egységét hiábavalónak bizonyult.
A római történelem csak a cannae-i vereséghez mérhető csatavesztése történt Hadrianopolisnál.
Róma talán legnagyobb vereségét napok alatt, egy sűrű erdőben szenvedte el.
Caesart megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem. A vesszők elhelyezését az olvasóra bízzuk.
Caesar páros lábbal rúgta rá az ajtót a római birodalom begyöpösödött intézményeire.
A magáról első szám harmadik személyben beszélő Caesar útja egy különleges gall hadvezéren át vezetett Rómába.
A rómaiak sem hitték, Scipio képes lehet megállítani a rettegett Hannibalt, sem katonákat, sem hajókat nem kapott. Mégis sikerrel járt!
Itália elfoglalása után Róma szembe találta magát Karthágóval.
Miközben a görög poliszok hol egymással, hol a makedónokkal, hol meg a perzsákkal viaskodtak, a Földközi-tenger egy másik félszigetén egy város elindult a világhírnév és a világuralom felé.
Nagy Sándor utolsó jelentős csatája Indiában.
Nagy Sándor legnagyobb diadalai.
Athén bukása és Nagy Sándor felemelkedése sorozatunk legújabb részében.
Aki odafigyel, tanulhat a történelemből. Például azt, kettő (jelen esetben három) dudás bizony nem fér meg egy csárdában.
A marathóni diadal után a görögök tisztában voltak vele, csak időt nyertek, háborút nem. Xerxész ugyanis az ismert világ utolsó meghódítandó birodalmát látta a görögökben, ráadásul nem is volt egészen normális...
Új, történelmi sorozatunk első része egy igazi klasszikussal indít.
Új, most induló sorozatunkban az emberi történelem legfontosabb csatáiról olvashatnak majd.