Pozsonyvereknyei hulladéklerakó: Egy mindannyiunkat érintő végtelen történet
Óriási katasztrófa fenyegeti a Csallóközt, ha továbbra sem ér véget a téblábolás. Minden bizonnyal mindenki, aki Pozsonyban él, hallott már a vereknyei hulladéklerakóról, amely az Istrochem vagy korábbi nevén Juraj Dimitrov vegyi üzemhez kötődik, mi is írtunk már róla nem egyszer.
A múlt század hetvenes éveiben a Duna holtágában kialakított hulladéklerakóba évtizedekig hordták a Dimitrovka szemetét – mindennemű szigetélés nélkül. A bősi vízerőmű megépítése után a megemelkedett talajvíz aztán elkezdte kimosni a földdel betakart hulladéklerakó mélyéből a mérgező anyagokat, amelyek azóta ellenőrizetlenül szennyezik a talajt és a talajvizet.
A különböző rendkívül mérgező anyagok minden nappal egyre tovább jutnak a csallóközi vízkészlet irányába.
Napi 3-5 méteres sebességgel áramlik ott a talajvíz, ami egyre jobban koncentrálja a veszélyes anyagokat. A probléma hosszú ideje fennáll, megnyugtató megoldása azonban máig nincs, eddig egyetlen kormánynak sem sikerült megoldania a helyzetet.
Pedig a 2015-ben végzett hidrogeológiai elemzések riasztó eredményeket hoztak. Az erről szóló zárójelentés nyilvánosan elérhető a minisztérium honlapján, ennek ellenére a kármentesítés máig nem kezdődött meg, illetve ami elkezdődött, az zsákutcába jutott.
A terület kármentesítésére még 2015-ben, Peter Žiga minisztersége idején a tárca a viszonylag legolcsóbb megoldást az ún. kapszulás módszert választotta, amelynek az a lényege, hogy a területet elszigetelik, ami átmenetileg leállítaná a mérgező anyagok Csallóköz felé való további áramlását.
Sólymos László minisztersége idején aztán törvénymódosítás is született az érintett telkek átmeneti kisajátításáról, a kormányváltás után azonban a megindult folyamat megrekedt, Budaj minisztériuma elmulasztotta időben kifizetni a szerződésben garantált díjakat, így a szerződések érvényüket vesztették.
Akkor nagyon úgy tűnt, Budaj késlekedésének legfőbb oka az volt, hogy nem értett egyet a kármentesítés előző tárcák által jóváhagyott kapszulás módszerével.
Így aztán továbbra is maradt a helyben topogás, ahelyett, hogy megindult volna a katasztrófa elhárítása. A környező falvakban a talajvíz minősége mára annyira kritikus, hogy már a pázsit öntözésére sem használható a víz, mert koncentrált vegyszerek koktélja folyik az öntözőcsőből. Némelyek azonban a kockázatok ellenére is használják öntözésre ezt a vizet a kertjükben.
A környezetvédő szakemberek szerint a vereknyei hulladéklerakóból származó vízszennyezés nagyon összetett és súlyos.
A talajvízben található vegyi anyagok olyan összetett problémát okoznak, amelyet nem lehet a szokásos standard vízanalízissel megoldani.
A standard tesztek ugyanis csak az ivóvíz általános paramétereit figyelik, és nem mutatnak ki konkrét vegyi szennyezést. Az olyan vízelemzés, amely képes lenne azonosítani az összes jelenlévő anyagot, drága, és nem végzik rendszeresen.
Nemrégiben az új környezetvédelmi tárca egy közleményt adott ki, amelyben azt írta, elemzi a pozsonyvereknyei hulladéklerakó kármentesítésével kapcsolatos teljes helyzetet, beleértve a szerződéseket és a javasolt műszaki megoldást is. „A minisztérium vezetésének célja a környezeti terhek tényleges elhárítása, és nem csak a pénzköltés” – közölte a tárca, hozzátéve, hogy a következő lépésről a közeljövőben fokozatosan tájékoztatnak majd.
A tárca szerint egyelőre érvényes az a munkaterv-módosítás, amelyet több előre nem látható körülmény miatt kért a környezetvédelmi tárca, és amelyet a Pozsonyi Járási Hivatal 2023. október végén hagyott jóvá.
- olvasható a tárca közleményében. Az úgynevezett kapszulás módszeren belül várhatóan részben a szennyezett talajt is kármentesítik. A talajvíz fertőtlenítésére két kármentesítő állomást is építeni kell, egy ideiglenest és állandót.
Szerkesztőségünk kérdésére, hogy mik lesznek a minisztérium további lépései az ügyben, a tárca sajtóosztálya azt válaszolta, jelenleg elemzik a teljes helyzetet.
„A környezetvédelmi tárca korábbi vezetése egy-két nappal később fizette be a földkisajátítás díját, ami ellehetetlenítette a kisajátítást. A jelenlegi vezetés most oldja a helyzetet. Ennek keretében már megbeszélésre került sor a földtulajdonosok képviselőivel, akikkel még nem tisztáztuk a földhöz fűződő jogviszonyt.
- tájékoztatott bennünket a tárca sajtóosztálya.
Arra a kérdésünkre, hogy a tárca miért nem vásárolta meg az érintett területet a tavaly novemberi árverés során, amikor erre lehetősége lett volna, és most nem kellene a földtulajdonosokkal egyezkedni, nem kellene bérleti díjat fizetni, sem pedig a későbbiekben a szolgalmi joggal bajlódni, a tárca azt felelte
A szóban forgó telkeket végül 55 600 euróért árverezték el. A kikiáltási ár 10 ezer euró volt. Az államnak tehát nem volt 55 600 eurója, hogy a folyamatot meggyorsítsa, és megszabaduljon a felesleges huzavonáktól a telektulajdonosokkal…
A kármentesítésnek még 2018-ban el kellett volna kezdődnie. A 2015-ös elemzések elvégzésétől majdnem 10 év telt el… tényleges cselekvés nélkül. Azóta minden nappal egyre tovább jut a szennyeződés a talajvízben, és egyre jobban megközelíti a csallóközi ivóvízkészletet. És most az új kormánnyal megint kezdődik elölről minden. Tényleg megéri ilyen mostohán bánni a legnagyobb kincsünkkel?
