Az Európai Parlament újratárgyalta a vereknyei hulladéklerakó ügyét
Az EP-képviselők elítélték a szlovák hatóságok mulasztását és a Bizottság tétlenségét a környezeti katasztrófával fenyegető hulladéklerakó kapcsán.
A vereknyei veszélyes vegyi anyagokat tartalmazó hulladéklerakó évtizedes környezetvédelmi teher Szlovákiában, amellyel a hatóságoknak azonnal foglalkozniuk kellene. Csallóköz Közép-Európa legnagyobb ivóvíztározója, a Pozsonyhoz közeli régióban a felvidéki magyar közösség tagjai élnek nagy számban. Az állam kötelessége lenne polgárai számára a megfelelő vízminőség biztosítása és annak védelme, illetve a vízbiztonságot fenyegető veszélyek elhárítása. A vereknyei hulladéklerakó miatt kialakult környezeti szennyezés és annak terjedése az ivóvíztartalékokat veszélyezteti, és az állam ezt hosszú évek óta ölbe tett kézzel nézi.
A petíciósok a megromlott környezetvédelmi helyzet közvetlen elszenvedői, továbbá, mellettük sok ezer ember érintett. Egészségüket, életkörülményeiket a szennyezés – a kezelés elmulasztása miatti – fokozatos terjedése jelentősen, negatívan befolyásolja. Számos településen a kutak vizével történő locsolást évek óta megtiltották a magas mérgezőanyag miatt.
A petíciót 2016-ban adta be az Európai Parlament (EP) Petíciós Bizottságához Orosz Örs (Szövetség párt) azzal a céllal, hogy tájékoztassa az uniós szerveket a szlovákiai környezeti katasztrófáról és egyben a támogatásukat kérje abban, hogy a mérgező anyagok semlegesítése, és a víz, valamint ezzel együtt a talaj minőségének javítása mielőbb megvalósuljon, rámutatva, hogy a helyzet veszélyezteti egy teljes régió ivóvízellátását.
Napirendre a kérdést az RMDSZ EP-képviselője, Vincze Loránt kérte, aki a témával kapcsolatban elmondta, számára példátlan és tarthatatlan a szlovák hatóságok és az Európai Bizottság ügyhöz való hozzáállása: nemcsak az uniós jogi keret megsértéséről, hanem az uniós pénzügyi támogatások semmibe vételéről beszélünk a vereknyei hulladéktároló kérdésében. „A petíció 7 éves, már ez is egy hosszú időnek számít, és még mindig ugyanott toporgunk. Felszólítottam a Bizottságot és a szlovák hatóságokat, hogy tegyék meg az eddig elodázott és szükséges lépéseket, itt a Parlamentben pedig a környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsághoz utaljuk a petíciót, valamint tényfeltáró út megszervezését javasoltam a Petíciós Bizottság tagjai számára. A Bizottságnak kötelessége, hogy ténylegesen megbizonyosodjon arról, hogy Szlovákia megkezdi a hulladéklerakó rehabilitációját és az érintett élő környezet, a víz és talaj helyreállítását. Ma, a víz világnapján ennek a felhívásnak az a célja, hogy a felvidéki Csallóközben élőkre is érvényesüljön a vízhez való jog védelme” – fogalmazott az EP-képviselő.
Vincze Loránt támogatásáról biztosította az ülésen a helyzetet bemutató Orosz Örsöt és Sólymos Lászlót, a felvidéki magyar Szövetség vezető politikusait.
A helyzet súlyosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a petíciót benyújtó Orosz Örshöz Sólymos László, az akkori környezetvédelmi miniszter is csatlakozott. Sólymos prioritásként kezelte a csallóközi ivóvízkészletet veszélyeztető lerakat felszámolását. „Ha az utódom abban az ütemben folytatta volna a munkát, ahogyan az 2016 és 2020 között folyt, Pozsony Vereknye városrészében található Dimitrov vegyészeti üzem egykori hulladéklerakójának felszámolása már idén befejeződhetett volna” – jelentette ki a szaktárca előző vezetője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Ján Budaj miniszter tétlensége miatt Szlovákia a lerakó felszámolására elkülönített 30 millió eurótól is elesett.
“A jelenlegi környezetvédelmi miniszter a kulcsrakész projektet leállította, mi pedig ismét ott tartunk, ahol hét évvel ezelőtt. Szlovákia szuverenitását is jelképezi, hogy a holland királyi párnak kellett Pozsonyba látogatnia ahhoz, hogy a megbízott szlovák kormány ismét foglalkozzon a problémával” – mondta a petíciót benyújtó Orosz Örs.
A petíció benyújtója tájékoztatást ad egy hulladékártalmatlanító létesítményről (hulladéklerakó) Pozsony Vereknye (szlovákul Vrakuňa) kerületében, amely a fő Duna-ág holtágán (a fő folyóágon kívüli egyik ágon) helyezkedik el. A létesítményt évtizedeken keresztül a korábbi Dimitrov vegyi üzemből származó veszélyes hulladékok meggondolatlan, közvetlenül a talajra helyezett fém- és műanyag hordókban történő tárolására használták. A petíció benyújtója tájékoztat arról, hogy a 90 000 tonna elhelyezett hulladék magassága helyenként eléri a 2,5 métert, a talaj vegyi anyagokkal, többek között kénnel és klórral szennyezett, és a nem megfelelő tárolási módszer miatt a szennyezés állandóan a Kis-Dunába és a mélyebb talajrétegekbe szivárog, mivel a talaj laza, kavicsos-köves textúrával rendelkezik. A petíció benyújtója hangsúlyozza, hogy a veszélyes vegyi anyagok (benzol, toluol, xilol, arzén, gyomirtó szerek, ólom, réz) már elérték a felszín alatti ivóvízkészleteket, ami már részleges környezeti katasztrófát okozott, mivel a helyi kutakban lévő víz nem alkalmas a kertek öntözésére, és a zöldségeket nem javasolják fogyasztásra. A petíció benyújtója kéri a mérgező anyagok semlegesítését, a víz és a talaj minőségének javítását, valamint a szennyezés közegészségügyre gyakorolt hatásának értékelését, és rámutat, hogy a jelenlegi helyzet veszélyezteti egy teljes régió ivóvízellátását. Kéri, hogy az európai intézmények felügyeljék a rehabilitáció folyamatát.
