2022. július 28., 16:40

Mindent, de mindent ellopnak – külföldi zsoldosok az ukrajnai helyzetről

Szöges ellentétben áll a háborúról a mainstream sajtóban kialakított kép, és a valóság a csatatereken. Ezt nem e sorok írója mondja, hanem egy Ukrajnában harcoló külföldi zsoldos.

külföldi zsoldosok
Ukrajnában harcoló külföldi zsoldosok, akik már nem térnek haza
Fotó: Twitter

Meg kell becsülni az Ukrajnából származó helyszíni tudósításokat, hisz azok az újságírók, akik a frontvonalról hoznak anyagot, az életüket kockáztatják, hogy aztán mi a fotelben ülve elolvashassuk azt.

A terepen dolgozó haditudósítók munkáját nagyban nehezíti, hogy a két oldal között nincs átjárhatóság, így csak annak az országnak az oldaláról tudnak tudósítani, amelytől az akkreditációt kapták. Ezt ukrán oldalon könnyebb megszerezni, főleg, ha baráti országból érkezik a sajtómunkás. Nem igaz az az közkeletű vélekedés, hogy az oroszok nem engedik be a külföldi sajtót a saját területükre, sőt: egy-egy stratégiai helyszín elfoglalását követően rendszeresen tartanak sajtóeseményeket is.

Lindsey Snell amerikai újságíró az ABC News, az MSNBC, a Vice és a Discovery Digital Networks számára készít tudósításokat, cikkei megtalálhatók a  Foreign Policy, The a Daily Beast, a North Press Agency és a The Investigative Journal hasábjain. Snell a kaukázusi konfliktusok avatott ismerője, de a Közel-Keletről és Észak-Afrikából is szokott tudósítani.

Snell sokat próbált újságíró, 2016-ban Szíriában az al-Kaida egyik klánja két hétre túszul ejtette. Mikor Törökország felé távozott, a török hatóságok vették őrizetbe, és tartották 67 napig szigorított fegyházban, mondván, hogy amerikai ügynök. Rendszeresen foglalkozik Törökországgal, ezért a szélsőséges Szürke Farkasok nevű szervezet sem zára a szívébe, a Twitteren megfenyegették.

Snellt a török antipátia nem tántorította el, sőt. Egy Ishgal nevű, inkább blognak, mint hírportálnak nevezhető oldalt tart fenn, ahol cikkeit és videóit olvashatjuk, melyek hangsúlyos része Törökországgal (is) foglalkozik.

Snell most Ukrajnában van, itt bírt szóra a külföldi önkénteseket.

Már az interjúkat leszervezni sem volt egyszerű. Az ukrajnai Nemzetközi Légióról több tudósítás is megjelent a nyugati sajtóban, mely nem fest éppen hízelgő képet a hadtesten belül uralkodó állapotokról, illetve a külföldi zsoldosok helyzetéről általában. Ezek közül párat mi is szemléztünk.

Az ukránokban ezen cikkek kapcsán feléledtek a posztszocialista reflexek, rájöttek, a szabad sajtó mégsem annyira jó dolog, ha nem orosz vérbe mártott pennával írja a tudósításait, ezért azt kérték az újságíróktól, a légióval és a légiósokkal kapcsolatos megkereséseiket kizárólag a légió kommunikációs igazgatóján, Mockingjay-en keresztül intézzék.

Arra is emlékeztetünk minden újságírót, hogy a légiósokkal folytatott kommunikáció csak akkor legitim, ha azt a légió sajtóirodája jóváhagyja. A légiósok szigorú parancsot kaptak, hogy ne beszéljenek a sajtóval"

– áll a légió közleményében.

Ez első hallásra szigorúnak tűnhet, de nálunk nincs háború, ennek ellenére a szlovák hadseregből sem akaszthat le az újságíró egy katonát, hogy névvel-arccal nyilatkozzon valamiről, ugyanúgy be kell tartani a "szolgálati utat", és először a Kutuzov utcában, a szóvivőnél próbálkozni.

Snell el is indult ezen az úton. Interjút kínáltak neki: négy, brit, amerikai és francia önkéntes nyilatkozott volna a légió harkivi sajtóközpontjában, de nem sikerült az időpont-egyeztetés. Amíg a folyamat zajlott, Snell, ugyan engedély nélkül, de tíz külföldi zsoldost bírt szóra, akik azzal a feltétellel nyilatkoztak, hogy a valódi nevüket és az egységüket nem közlik.

Szinte az összes önkéntes, akivel beszéltünk, azt mondta: súlyos problémák vannak a kiképzéssel, az ellátással és a kommunikációval. Azt mondták, kevés előrelépés történt ukrán oldalon, és a morál is alacsony"

– írja tudósításában az amerikai szerző.

A Bastien álnevű francia önkéntes négy évig katonáskodott a francia seregben, mielőtt meghallotta volna Volodimir Zelenszkij hívó szavát. Mivel tapasztalt katona, egy különleges egységhez osztották be. "Én vagyok az egyetlen külföldi a csoportban. A háború végéig maradok. A Harkiv környéki harcok nagyon frusztrálóak voltak. Talán három orosz katona jut minden ukránra. Ez, és az orosz tüzérség, valamint a kazettás lőszerek nagyon lelassítanak. Tulajdonképpen csak igyekszünk megtartani az állásainkat" – mondta. Megjegyzi, néha lát külföldi csoportokat, de azok inkább a vonalak mögött tevékenykednek.

A Tamaz nevű grúz katona szintén az ukrán hadseregben harcol, a harkivi fronton. Testpáncélt és sisakot magának vásárolt, így most le is nullázta magát anyagilag a következő zsoldfizetésig.

Sam egy 23 éves önkéntes az Egyesült Királyságból. Véleménye szerint a külföldieket kezdetben csak ágyútölteléknek használták. Mivel neki nem volt katonai tapasztalata, először nem vették fel a Nemzetközi Légióba, ezért egy másik egységnél próbálkozott. Azóta átesett a kiképzésen, de harcot csak mobilon látott. Azt mondja, ez sok külföldivel megtörténik, akik harcolni jöttek, mégsem szagolhatnak lőporfüstöt.

A Shaun nevű, 30 éves kanadai önkéntes szerint az ukrán katonák egy része ijedt vagy fáradt. Szerinte sok köztük a kiégett, a katonák körében lendületvesztés történt. Mint elmondta, figyelmeztették őt a kaotikus viszonyokra, amit meg is tapasztalt a terepen. "Azoknál az egységeknél van páncélelhárító fegyver, amelyeknek nem kell, és azoknál nincs, akiknek kéne" – összegezte tapasztalatait.

"Azt hiszem, az emberek nem ezt szeretnék hallani – mondja Sam –, de nevetséges a szakadék a háború médiában való bemutatása, és a helyszínen tapasztaltak valósága között. Egy ideig kórházban dolgoztam, ami frusztráló volt, mert a repeszes sérüléseken kívül a sebesülések nagy része baráti tűzhöz köthető."

Az amerikai Steve február óta "önkénteskedik", egészségügyi kiképzőként dolgozik. "Harcoltam a Közel-Keleten és Afrikában, de még soha nem láttam ilyen szintű korrupciót, mint itt. A golyóálló páncéllemezek helyett acéllemezeket kaptak a katonák. Több srácnak volt egy puskája, százhúsz tölténnyel. A parancsnokuk könyörgött a hadvezetésnek, hogy ne küldjék ki őket ilyen felszereléssel a frontra, de nem hallgattak rá. Több mint 2000 ukrán katonák képeztem ki, de szerintem a fele már meghalhatott" – vélekedik.

Mike, egy brit önkéntes szerint szintén komoly gond a korrupció. "Abszolút mindent, mindent ellopnak, a Javelin rakétákat, járműveket, lőszereket, gránátokat. Sok mindent ellopnak már Lengyelországban, de ha Ukrajnába ér, akkor itt biztosan" – mondja.

Abba, hogyan is cirkulálnak az Ukrajnába küldött fegyverek, Shaun enged betekintést. "Mi jobb helyzetben vagyunk, mint az ukránok, mivel a legtöbb cuccot be tudjuk biztosítani magunknak. Megvásároljuk a saját üzemanyagunkat és ellátmányunkat. Az én csoportom egy nagy önkéntes csoporttól veszi a fegyvert. A nem nyugati országból származó önkéntes csoport ellopja a fegyvereket, amiket katonai segélyként küldenek Ukrajnába, és eladja nekünk" – mondja.

A szerző a cikk második felében ellátogat a Grúz Légióhoz, és beszámol az Ukrajnában tapasztalható szélsőjobboldali jelenségekről. A teljes cikk ide kattintva olvasható el.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.