A szlovákiai mezőgazdasági nagyvállalatok faragnának rá az uniós agrárpolitika reformjára
A múlt héten a szlovák agrárpolitikai diskurzus középpontjába ismét az európai uniós Közös Agrárpolitika reformjának azon elemei kerültek, amelyek a közvetlen kifizetések felső korlátját és a támogatások degresszív csökkentését érintik.
A szlovák kormányt az uniós agrárminiszterek brüsszeli tanácskozásán Vladimír Vnuk államtitkár képviselte, aki világosan jelezte, hogy Szlovákia aggódik, mivel a javasolt mechanizmusok aránytalanul érintenék az ország termelési szerkezetét. A hazai termőföldek nagy részét néhány nagyobb üzem birtokolja, ezért az intézkedések helyi hatása eltérhet az EU-átlagtól.
Mit jelentenek gyakorlatilag ezek az utóbbi időben sokat ragozott fogalmak? A „kifizetési plafon” azt a mechanizmust takarja, amely meghatározott összeg fölött levágja vagy korlátozza a közvetlen támogatásokat. Ennek célja a források újraelosztása a kisebb gazdaságok javára. A degresszív csökkentés ennél finomabb eszköz: sávosan, a támogatás nagyságának növekedésével egyre nagyobb %-os csökkentést alkalmaz, tehát nem egyszeri korlátot, hanem fokozatos mérséklést jelent. Ezek az elvek uniós szinten a redisztribúció mellett a költségvetési korlátok kezelése miatt is előtérbe kerülnek.
A vita most két síkon zajlik, technikai és politikai pályán. Technikai oldalról az érvek a számítási módról, a kivételekről és a „fair” átlépési szabályokról szólnak: hogyan számoljuk a jogosult területet, mely jövedelem- vagy hektárküszöbök alkalmazhatók, és hogyan lehet elkerülni a jogosultságok manipulálását. Politikai oldalról pedig az államok a saját mezőgazdasági struktúrájukra hivatkozva kérnek eltéréseket vagy átmeneti mentességeket. Ennek szellemében próbált tárgyalni a szlovák delegáció is.
A nagyüzemi szereplők számára a kifizetési plafonok és a degresszió bevételkiesést hozhatnak, ami beruházási és hitelfelvételi képességükre is hatással lehet. Ugyanakkor a kisebb gazdaságok rövid távon likviditási javulást, hosszabb távon pedig versenyképességi esélyt nyerhetnek, ha a felszabaduló források célzottan a családi gazdaságok, kezdő gazdák és környezetbarát átalakulási intézkedések felé áramlanak. A kulcs a kivételek és a tranzíciós mechanizmusok gondos megtervezése, különösen olyan országokban, ahol a birtokszerkezet eltér az európai átlagtól. Ezzel érvelt a szlovák államtitkár is.
– mondta Vladimír Vnuk.
Elmondása szerint a támogatási plafon és a degresszív csökkentés Szlovákiában a kifizetések 90 százalékát és a mezőgazdasági területek 80 százalékát érintené. Az EU-ban azon 1600 mezőgazdasági vállalkozás közül, amelyeknél a támogatás a legnagyobb mértékben csökkenne, 500 éppen Szlovákiában működik. Megemlítette a támogatási plafon másodlagos hatásait is, például a gazdaságok mesterséges felosztását kisebb egységekre.
Összességében a kifizetési korlát bevezetése és a degresszív csökkentés technikailag érthető, politikailag érzékeny eszközök. A szlovák szereplők üzenete az volt: elfogadjuk a redisztribúció célját, de kérjük a rugalmasságot és a kompenzációs lehetőségeket, mert a hazai mezőgazdasági szerkezet speciális kezelést igényel.
A döntéshozók számára a legfontosabb feladat a pontos hatásvizsgálatok készítése, regionális bontásban. A gazdálkodóknak pedig érdemes előre modellezniük, hogyan változna támogatási összegük a különböző plafon- és degressziós variánsok mellett. Egy biztos: a reform megkerülhetetlen, és a szlovák agrárium jövőjét jelentősen befolyásolja majd, hogy sikerül-e olyan kompromisszumot kialkudni, amely egyszerre szolgálja a versenyképességet, a stabilitást és a kisebb üzemek megerősítését.
