Zöldebb mezőgazdaságot ígér a közös agrárpolitika elfogadott reformja

A reformcsomagról szóló tanácskozások során az EP-képviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy a biodiverzitás megerősítése, valamint a környezetvédelmi és klímatörvények, illetve az uniós kötelezettségek betartása kell, hogy legyen a 2023-ban hatályba lépő megreformált közös agrárpolitika végrehajtásának a kulcsa.

Amíg az Európai Bizottság felméri, hogy a tagállamok által benyújtott nemzeti stratégiai tervek összhangban vannak-e ezekkel a kötelezettségvállalásokkal, addig a tagállamoknak klíma- és környezetbarát munkamódszereket kell alkalmazniuk. Biztosítaniuk kell, hogy a vidékfejlesztési költségvetés legalább 35%-a és a közvetlen kifizetések legalább 25%-a környezetvédelmi és éghajlati intézkedésekre, az úgynevezett ökorendszerekre irányuljon.

Az EP-képviselők azt is megszavazták, hogy a közvetlen kifizetések legalább 10 százalékát a kis- és közepes gazdaságok támogatására kell fordítani,

a KAP költségvetésének legalább 3 százalékát pedig a fiatal gazdálkodók kapják. Ragaszkodtak ahhoz is, hogy a 450 millió eurós (jelenlegi árakon) éves költségvetésű válságtartalék kész legyen tartósan segíteni a gazdálkodókat az árak vagy a piaci ingadozások esetén.

A KAP újdonsága az is, hogy a jövőben jobban nyomon követik majd az uniós munkaügyi szabályok betartását az egyes mezőgazdasági ágazatokban, és szankcionálni fogják a jogsértéseket.

Az uniós pénzügyi támogatás végső kedvezményezettjeivel kapcsolatos információk a tagállamok számára is elérhető új uniós adatgyűjtési eszköznek köszönhetően átláthatóbbá válnak, ami a nyilvános adatbázisokban található információk keresztellenőrzésével segít a csalás kockázatát beazonosítani.

A KAP eredeti szabályait 2020. december 31-éig hosszabbították meg, amelyeket 2022 végéig átmeneti szabályok váltottak fel. A parlamenti szavazás után várhatóan az EU Tanácsa (a tagállamok miniszterei) is jóváhagyja a reformot, és az új szabályok 2023. január 1-jével életbe léphetnek.

Janusz Wojciechowski mezőgazdasági uniós biztos szerint a parlamenti szavazás egy lépéssel közelebb vitt bennünket az igazságosabb európai agrárpolitikához.

Több szlovákiai EP-képviselő ugyanakkor megkérdőjelezte, hogy sikerül-e a zöldebb, igazságosabb, rugalmasabb és átláthatóbb uniós közös agrárpolitikát valóban megvalósítani.

Néhányan úgy vélték, a reform lehetett volna ambiciózusabb is, de mint annyiszor, most is kompromisszumokat kellett kötni, hogy végül megtalálják a közös hangot.

Martin Hojsík (PS), az Újítsuk meg Európát (RE) parlamenti frakció képviselője például nem is szavazta meg a reformjavaslat végső formáját, szerinte ugyanis az nem elegendő a klímacélok teljesítéséhez. Hojsík szerint az Európai Bizottságnak lett volna ideje visszavonni a javaslatot és átdolgozni azt, de nem volt mersze megtenni ezt.

– fogalmazott Hojsík az euractiv.sk portálon közzétett videóban. Bár Hojsík szerint a reformjavaslat kellő rugalmasságot mutat a nemzeti tervek számára, a képviselő kételyeinek adott hangot azt illetően, hogy a nemzeti tervek – beleértve Szlovákiát is – elég ambiciózusok lesznek-e, s hogy valóban segítenek-e a mezőgazdászoknak abban, hogy azok ne a gondokat szaporítsák, hanem a megoldások részeivé váljanak a klímaválság és a biodiverzitási válság során is.

Hojsík szerint több támogatást kellene adni a kis- és középfarmereknek, és a támogatásoknak segíteniük kellene ezeket a gazdákat például a veszélyes növényvédőszerek kiiktatása során is,

illetve biztosítani kellene, hogy a gazdák tisztességesen meg tudjanak élni a szakmájukból. „Évente több millió tonna gabonával többet termelünk, mint amennyire szükségünk van, és támogatásokat adunk erre.

– mondta hozzáfűzve, el kell érni, hogy ne állattenyésztő gyárakat produkáljunk, ráadásul a Csallóközben, amely védett vízvédelmi terület, hanem inkább az extenzív, legeltetéses állattartást támogassuk. Továbbá, hogy ne a felesleget termelő monokulturális területeket támogassuk, hanem például a zöldségek és a hüvelyesek termesztését, mondta.