Érsekújvár hangja 1994-ben
Érsekújvár önkormányzati képviselőjeként 30 évvel ezelőtt 1993. január 8-án a komáromi nagygyűlésen a következő gondolatokkal fordultam a nagygyűlés résztvevőihez. Megállapítható, hogy a beszédben elhangzottak közül csupán a Mária Valéria híd újjáépítése konkretizálódott, a többi óhaj, panasz orvoslása továbbra is várat magára. Valószínű, hogy hasonló hiányérzetet érezhet a nagygyűlés többi felszólalója is….
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Nagygyűlés! Az óesztendő utolsó előtti napján, Udvardon, az Érsekújvári járás 26 településének választott képviselete hatalmazott fel arra, hogy tömören tolmácsoljam a furcsa alakzatú és összetételű járás magyar nemzetiségű polgárainak érzéseit, kételyeit és nézeteit a Szlovákiában élő magyar nemzeti közösség jelenét és jövőjét illetően. E különleges fekvésű járás déli részén túlnyomórészt magyarok élnek, míg északnyugaton, az etnikai határ mentén egymást váltják a szlovák és magyar települések, sőt településen belül élnek egymás mellett békében szlovákok és magyarok. Ennek tudatában a teljes egyenlőség elvét hirdetve követeljük alkotmányos úton rögzíteni a minket, magyar nemzetiségű szlovák állampolgárokat megillető alapvető természetes jogokat, melyek nem a velünk együtt élő társnemzet ellen, hanem saját jogállásunk európai szintű, humanista rendezésére irányulnak.
Mindnyájan nagyon sajnáljuk, hogy ezeket az alapvető emberi szabadságjogokat a szlovák törvényhozás eddig nem volt hajlandó a többség nagyvonalú gesztusaként kezelni, sőt a többség ellen irányuló támadásként értékelték, ezért kénytelenek vagyunk a minket megillető jogokért egyéb törvényes úton harcolni. Ezért jöttünk össze ide Komáromba is, Jókai Mór városába. Véleményünk szerint Szlovákiában a jelenlegi önkormányzati rendszer nem oldja meg a hatalom decentralizálását. Nem ad lehetőséget a régiók, területi önkormányzatok természetes kialakulására, melyeknek a közigazgatási rendszer alapjaiként kellene működniük. A helyi önkormányzatok jogkörének megtiprását jelenti többek között az is, hogy a nevesítetlen földeket a Szlovák Földalap elveszi a települések katasztereiből, tulajdonából, vagy pedig az alkalmazotti jövedelemadók 70%-át veszik el a településektől.
A közigazgatás területi elrendezésénél figyelembe kell venni a gazdasági adottságokat, a jól működő gazdasági kapcsolatokat, az adott területegység számára legkedvezőbb gazdasági feltételeket, a nemzeti közösségek érdekeit, homogenitását, kulturális és nemzeti hagyományait. Ezek alapján nemcsak hazabeszélek, amikor javasoljuk, hogy Érsekújvár váljon egy szélesebb, alsó régió központi településévé, mivel a gazdasági feltételek, a város kisugárzása, központi fekvése, nemzetiségi összetétele, vasúti előnyei miatt mind a szlovák, mind a magyar fél számára elfogadható megoldás lenne.
Nem biztosítja a kisebbségek identitástudatának, fennmaradásának és természetes fejlődésének feltételeit. Továbbá nem biztosítja az önigazgatás alapján működő nemzetiségi oktatásügy és nemzetiségi kultúra feltételeit, az anyanyelv szabad használatát, különösen a vegyes lakosságú területeken, a területfejlesztést és az önigazgatást a magyarság által lakott területeken, valamint az asszimilálásra való törekvés büntetőjogi következményeit. Ezek hiányában fordulhat elő többek között az is, hogy a kormány már jó ideje fontolgatja és bizonygatja az alternatív oktatás bevezetését, valamint annak előnyeit, és a parlament által a közelmúltban e célra könnyedén megszavazott 100 millió korona most már számunkra testközelbe hozta a magyar iskolák leépítésének szándékát.
Ez ellen tiltakoznunk kell! Az oktatásügyi autonómia hiányában fordulhat elő az, hogy például az Érsekújvári járásban nem létezik önálló, külön igazgatású magyar középiskola. Ezért nagyon fontosnak tartjuk egy nemzetiségi alkotmánytörvény kidolgozását és elfogadását.
Tisztelt Nagygyűlés! Komikusnak és megalázónak tartjuk a szlovák törvényhozás mesterkedését ősi neveinkkel és helységneveinkkel. Itt nincs helye a mellébeszélésnek és a félremagyarázásnak. Az emberi méltóság tiszteletben tartásához tartozik a névhasználat tisztelete. A népakarat tiszteletben tartásához pedig a népszavazások eredményeinek a tisztelete. Sajnos ez Párkány és Köbölkút esetében másként történt járásunkban. A nemrég még tomboló proletár nemzetköziség ideje alatt az államvezetők előszeretettel hangoztatták, hogy a magyar nemzetiség a híd szerepét tölti be a két baráti ország között, miközben a valódi hídról, a Mária Valéria-hídról megfeledkeztek Párkány és Esztergom között. Azóta is ugyanolyan gyanakodva és kérdőn néz farkasszemet a két hídcsonk a két város és a két ország között, mint ahogyan a két nemzet figyeli bizalmatlanul egymást.
Ezért arra kérjük mi is a parlamenti képviselőinket, akik a magyar nemzeti közösség szabadon megválasztott törvényes képviselői, hogy a nagygyűlés által elfogadott dokumentumok szellemében használjanak fel minden alkotmányos eszközt a javaslatok megvalósítása érdekében. Befejezésül köszönjük a szervezőknek, hogy kezdeményezői voltak ennek a találkozónak.
