A komáromi nagygyűlés egyik fő szervezőjét kérdeztük a harminc évvel ezelőtti eseményről és arról, lát-e esélyt a folytatásra.
Mit üzen a mának az 1994-es komáromi nagygyűlés?
Napjaink közéletét aktívan formáló politikusokat kérdeztünk, harminc év elteltével milyen tanulságokkal szolgál a komáromi nagygyűlés.
Érsekújvár önkormányzati képviselőjeként 30 évvel ezelőtt 1993. január 8-án a komáromi nagygyűlésen a következő gondolatokkal fordultam a nagygyűlés résztvevőihez.
A felvidéki magyarság mintegy 3500 választott képviselője gyűlt össze 1994. január 8-án Komáromban, hogy az önkormányzatok jogairól, Szlovákia közigazgatási és területi átszervezéséről és a magyarok alkotmányos jogállásáról tárgyaljanak.
Harminc éve, 1994. január 8-án került sor a felvidéki magyarság rendszerváltás utáni történetének sarokkövét jelentő nagygyűlésre.
Emlékkonferenciát és önkormányzati találkozót szerveznek az 1994. január 8-án tartott komáromi nagygyűlés 30. évfordulója alkalmából.
A korábban csak egy ritkaságszámba menő könyv formájában elérhető jegyzőkönyv immár digitálisan is olvasható a Pro Civis polgári társulás jóvoltából.
Mit tart ma a két fő szervező legfontosabbnak elmondani az 1994. január 8-ai eseményről.
A negyed évszázaddal ezelőtt a Városi Sportcsarnokban megtartott nagyszabású rendezvényen fontosnak tartotta saját részvételét valamennyi parlamenti képviselőnk, továbbá a felvidéki magyar polgármesterek és önkormányzati képviselők javarésze – tekintet nélkül a pártállására.