Továbbra is sok az arzén a Sajóban
A Sajó halállományában még négy évvel a folyó bányászati eredetű szennyezése után is kimutatható veszélyes arzénszennyezés, ezért a halak fogyasztása továbbra is tilos.
Az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (ŠVPS) tavalyi vizsgálata egy mintában higany (Hg) határérték-túllépést is megállapított; a folyó állapotát továbbra is figyelik. A gömöri horgászok időközben újratelepítési munkálatokba kezdtek a folyó egyes szakaszain, ahol a legszennyezettebb területen 2022-ben gyakorlatilag az összes élőlény elpusztult.
Az állami hatóságok 2024 tavaszán tiltották meg a Sajó halainak kifogását és fogyasztását az arzén (As) szennyezés miatt. A folyóban nyomon követik továbbá egyéb nehézfémek és radioaktív izotópok koncentrációját is — többek között a higanyt (Hg), ólmot (Pb), kadmiumot (Cd), nikkelt (Ni) és az urán-238-at (U-238).
A 2025-ös monitoring során különböző helyszínekről összesen hat halmintát vettek. A júniusi, sajólénártfalvai mintában a higany maximális megengedett koncentrációja túllépést mutatott. Kövecses közigazgatási területén 0,091 mg/kg arzén-koncentrációt mértek a halakban. Ugyanebben az évben intézkedéseket vezettek be a Sajó elterelő ágán, az úgynevezett Indián-tónál is, ahol 1–2 éves halakban arzénértékeket igazoltak.
A gömöri horgászok tagjai nemrégiben megkezdték a folyó részleges újratelepítését azon a szakaszon, amelyet korábban bányavizek erősen szennyeztek. „Ha már képes valami túlélni ott, akkor hadd szaporodjon, még ha sajnos, a testükben arzén is felhalmozódik” — fogalmazott Varga Tibor a Rozsnyó környéki szervezet tagja. Varga szerint a folyó szerencsére már nem tartalmaz olyan extrém mennyiségben vasat, mint a szennyezés kezdetén, amikor a narancssárga vasoxid üledékek eldugították a halak kopoltyúit és fulladást okoztak; akkor az első tíz kilométeren az élő szervezetek 99 százaléka kipusztult.
A helyi horgászok szerint az állami intézkedések ugyan csökkentették a szennyezés egy részét, ám a probléma gyökerét nem orvosolták. „Ezek a munkák megakadályozták, hogy több víz jusson be a bánya azon részeibe, ahol erősen szennyeződne, de nem épült víztisztító üzem; a szennyezés így továbbra is – ha kisebb mértékben is – a folyóba jut” — figyelmeztetett Varga, hozzátéve, hogy a toxikus elemek, így az arzén, hosszú távon fel fognak halmozódni a folyó üledékeiben.
A korábbi Környezetvédelmi Minisztérium (MŽP) vezetése a Sajó szennyezésével kapcsolatban tervet jelentett be a folyó revitalizációjára, amely magában foglalná a kontaminált üledékek eltávolítását; a stratégia kidolgozásával a Vízügyi Kutatóintézetet (Výskumný ústav vodného hospodárstva) bízták volna meg. A tárca a TASR kérdéseire nem adott részletes választ a revitalizáció előkészítéséről, csupán annyit közölt, hogy a jelenlegi kormány 2024-ben pénzügyi forrásokat biztosított a bánya mentési és biztosítási munkákra Alsósajó területén.
A környezetvédelmi rendőrség korábban is foglalkozott a Sajó szennyezésének esetével. A nyomozó 2025 áprilisának végén megszüntette a büntetőeljárást azzal az indokkal, hogy a magas ásványianyag-tartalmú vizek bányászati műtárgyból a vízfolyásba történő kiömlése előre nem látható esemény és rendszerhiba eredménye volt. A rendőrségi vizsgálat környezeti károkat több mint 357 millió euróban állapította meg.
