A béna kacsát a vadász szerepébe helyezték – Kiss Rajmund Joe Biden döntésének hátteréről
A leköszönő Biden-adminisztráció, a szokásjogot felrúgva, stratégiai kihatású döntést hozott az amerikai rakéták oroszországi mélységi célpontok elleni bevetésének engedélyezésével. Kiknek áll érdekében az ukrajnai konfliktus kiterjesztése Trump hivatalba lépése előtt? Kiss Rajmundot, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetőjét kérdeztük.
„Joe Biden november 7-én, egy nappal Donald Trump fényes győzelme után, még egységre szólította fel az amerikai nemzetet. Hangsúlyozta, hogy a vereséget is tisztelettel kell elviselni, hiszen az amerikai polgárok döntése a legfontosabb, ez az amerikai demokrácia lényege. Biden kiemelte, a legfontosabb feladat, hogy békésen, súrlódásmentesen adja át a hivatalát, és minden munkatársát arra fogja kérni, a következő hónapokban segítsék az új Trump-adminisztráció felkészülését” - emlékeztetett Kiss Rajmund. A szakértő hozzátette, „amikor ez a beszéd elhangzott, még kint voltam Washingtonban, és mondtam is a kollégáimnak, egy ilyen negatív kampány után ez a minimum, hogy Biden egy ilyen beszéddel köszön el, amely mégiscsak elegáns, hiszen nem mindegy, milyen hangulatot hagy az elnök maga után”.
Olyan helyzetbe hozta a világot, a saját választóit, sőt a megválasztott elnököt is, amelyre kevesen számíthattunk. A leköszönő elnöknek a hagyományok szerint már a következő ciklust érintő költségvetési kérdésekben sem illik döntést hoznia, nemhogy globális téttel bíró külpolitikai kérdésekben” – húzta alá Kiss Rajmund.
„Ráadásul szeptemberben Biden még határozottan ellenezte, hogy Ukrajna engedélyt kapjon az amerikai ATACMS rakéták orosz célpontok elleni bevetésére. A brit miniszterelnök látogatásakor a hónap elején még úgy fogalmazott, semmilyen érdek nem szól emellett, hiszen egy ilyen lépés eszkalálná a konfliktust. Majd amikor szeptember végén Zelenszkij ukrán elnök bemutatta a „győzelmi tervét” a Fehér Házban, akkor is azt mondta Biden, hogy nem támogatja az oroszországi mélységi csapásokat, és erre kéri a szövetségeseket is. Ezzel szemben november közepén Biden mindent felrúgott, annak ellenére, hogy az amerikai polgárok egyértelműen nem a háború kiterjesztésére szavaztak, nagy fölénnyel Trumpot, a béke emberét juttatva a Fehér Házba” – tette hozzá a szakértő.
– hangsúlyozta Kiss Rajmund. A szakértő aláhúzta, „Biden döntésével nemcsak az amerikai választók számára jött a fekete leves, amit a 17. században a váradi pasa Thököly Imre ellen „vetett be”, hanem mindannyiunk számára, akik egy új békésebb, együttműködőbb, tárgyalásokon alapuló világrendben hiszünk.”
Kiss Rajmund hozzátette, „felmerül a kérdés, kinek az érdeke, hogy egy ilyen, az ukrajnai konfliktust eszkaláló döntést hozott meg a leköszönő elnök. Biztosan nem így akart búcsúzni Joe Biden. Vélhetően a demokrata politikusok egy része sem ért egyet ezzel a lépéssel. Ami biztos, vannak olyan üzleti körök, amelyek kihasználták a Trump hivatalba lépéséig tartó időablakot, olyan káoszt teremtve, amelyben nagyon sikeresen tudnak halászni a zavarosban”.
Kiss Rajmund hozzátette, „a konfliktust leginkább az élezheti ki, hogy a szakértők egybehangzóan úgy vélekednek, az amerikaiak és a britek által oroszországi célpontok ellen engedélyezett fegyverrendszerek olyan irányítást igényelnek, amely jelenleg az ukrán hadseregben nem áll rendelkezésre. Tehát feltételezhetjük, hogy amerikai és brit szakemberek irányítják ezeket a rakétákat, közvetlenül részt vállalva az orosz célpontok elleni támadásokban”.
A szakértő aláhúzta, „nem hiszem, hogy akár a NATO, akár a brit kormányfő meg tudná győzni Donald Trumpot már beiktatott, minden joggal felruházott elnökként, hogy a háborút eszkalálni kell, próbálgatni, meddig lehet elmenni Moszkvával szemben”.
