Nekünk, magyaroknak történelmi lehetőség Trump győzelme - interjú Kiss Rajmunddal
Az előzetes várakozásokhoz képest fölényes győzelmet aratott Donald Trump. Milyen okok állnak a háttérben? Mit ígért Trump a győzelmi beszédében, meg tudja-e tartani ígéretét és lezárja az ukrajnai háborút, illetve milyen szerepe lehet az Orbán Viktor és az újraválasztott elnök közötti személyes jó kapcsolatnak a magyar–amerikai viszony alakulása szempontjából? Kiss Rajmundot, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetőjét kérdeztük, aki Washingtonból követte az amerikai elnökválasztás eseményeit és hetek óta elemzéseivel, helyzet-értékeléseivel tájékoztatja a Ma7 olvasóit.
A fej-fej melletti küzdelmet jósoló közvélemény-kutatásokra rácáfolva Donald Trump magabiztos győzelmet aratott az elnökválasztáson, ráadásul a republikánusoknak jó esélyük van arra, hogy a törvényhozás mindkét házában megszerezzék a többséget. Mivel magyarázható, hogy ennyire egyértelmű eredmény született?
A közvélemény-kutatók 2016-ban és 2020-ban is alulbecsülték Donald Trump népszerűségét, sejthető volt, hogy 2024-ben is alul fogják mérni a valós támogatottságát.
Ha Kamala Harris behúzta volna Pennsylvaniát, Michigant és Arizonát, akkor ő lett volna a befutó. Ehhez képest a csatatérállamokban Donald Trump diadalmaskodott, mégpedig nagyon világos mandátummal, fölényes szavazati aránnyal.
Az Egyesült Államoknak ötven tagállama van, a lakosság nagy része nem a csatatérállamokban él. Miért mégis ott dől el a választás?
2016-ban Hillary Clinton országosan több szavazatot gyűjtött be, de az elektori rendszernek köszönhetően Trump költözhetett a Fehér Házba. Az Egyesült Államokban ugyanis nem feltétlenül az lesz az elnök, aki a legtöbb szavazatot kapja, hanem akinek legalább 270 elektort sikerül felsorakoztatnia maga mögé.
Legutóbb Georgiában hatezer, Pennsylvaniában 40 ezer szavazattal kapott többet Joe Biden. Ha ezt a 46 ezer szavazatot Trump kapja, akkor ő maradt volna az elnök. Ezért irányul a választásokon kitüntetett figyelem a csatatérállamokra, ahol nem előre lefutott a verseny. Trump azonban ezúttal országosan is a legtöbb szavazatot kapta, vagyis a választás olyan egyértelmű eredményt mutat, hogy azt nem lehet megkérdőjelezni, a vesztes fél is kénytelen elfogadni. A választók döntése nagyon világos volt – köszönik szépen, nem kérnek többé a Biden–Harris politikából – a rossz gazdasági döntésekből, az illegális migrációból. Ezért adtak egy nagyon világos, széleskörű felhatalmazást Donald Trumpnak.
Vagyis kijelenthető, hogy Trump győzelmében döntő tényező volt, hogy az amerikaiak többsége úgy érezte, az ő elnöksége idején jobban éltek, jobb volt a gazdaság helyzete?
Korábban közhelyként emlegették Amerikában, hogy a külpolitika soha senkit nem érdekel. Az elmúlt évek nemzetközi biztonságpolitikai feszültségei, kockázatai miatt szerte a világban egyre többen érzékelik, hogy a külpolitika kihat a mindennapi életükre.
A felmérések szerint az amerikai lakosság 54 százaléka másnapra nem tudna ezer dollárt gond nélkül előteremteni. Van olyan termék, amely 40-50 százalékkal drágább, mint Trump elnöksége idején. A családok a bevételeik 20-30 százalékát fordítják a gyermekek nevelésére – és ezek alapvető kiadások, ne a magániskolákra gondoljunk. Miközben egyes fegyvergyártó cégek nagy profitot tettek zsebre az Ukrajnának szánt támogatások révén, az átlagember azt érzi, hogy egyre növekednek a megélhetési költségek. Az illegális migráció ugyanilyen fontos téma volt a kampányban, hiszen az is összefügg a gazdaság helyzetével. Az elmúlt években szó szerint több millió ember sétált be az Egyesült Államokba. Nekem nehezebb volt az öt évre szóló médiavízummal Washingtonba bejönnöm, mint ha átsétáltam volna Mexikóból. Kaliforniában az illegális migránsok hotelekben laknak, egészségügyi szolgáltatásban részesülnek. Az illegális migráció nem pusztán nemzetbiztonsági probléma, hiszen válogatás nélkül jöhet be bárki, hanem gazdasági kérdés is.
Említette, hogy még 2016-hoz képest is nagyobb fölénnyel győzött Trump. Az adatokból látható, mely választói csoportokban sikerült erősítenie?
Az idei választáson is látszott, hogy az egyes társadalmi csoportok választói magatartását, mint ahogy a tagállamok pártpreferenciáit sem lehet kőbe vésni. Mondok egy példát, az ezredfordulón még Florida volt az egyik leginkább billegő állam, mostanra a republikánusok stabil bázisa lett.
Mint ahogy az is kitűnik az eredményekből, hogy az előzetes várakozásokhoz képest a fiatalok körében is jobban szerepelt az újraválasztott elnök. Fontos különbség a korábbi választásokhoz képest, hogy a republikánus mozgósítás idén az előzetes szavazás kapcsán is jóval sikeresebb volt, mint eddig bármikor. Az amerikai választási rendszer sajátossága, hogy bár az elnökválasztás napja november 5-e volt, a szavazás valójában már szeptember 21-én megkezdődött. Előzetesen mintegy nyolcvan millióan szavaztak, a levélben leadott voksok száma is elérte a negyven milliót. Az előzetes voksok és a levélszavazatok eddig hagyományosan a demokratákat erősítették, idén ebben is sikeresebb volt Trump kampánycsapata.
Trump a győzelmi beszédében új aranykort ígért az Egyesült Államoknak. Mire gondolhatott az újraválasztott elnök?
Szerintem úgy fogalmazható meg ez leginkább, hogy lehessen amerikaiként élni Amerikában. Ebben benne van, hogy a kultúrbalos ideológiával szemben a normalitáshoz kell visszatérni. De benne van az is, hogy szeretné az autóipart feléleszteni Detroitban, szeretne munkahelyteremtő amerikai beruházásokat. Megígérte, hogy egy éven belül felére csökkenti az energiaköltségeket és az inflációt. Óriási várakozásokat támasztott a kormányával szemben, de én nem féltem Donald Trumpot.
Az imént úgy fogalmazott, a választás olyan egyértelmű eredményt mutat, hogy azt nem lehet megkérdőjelezni. Erre utal, hogy némi hezitálás után Kamala Harris is gratulált Trumpnak. Ha a vesztes fél nem is vitatja az eredményt, a demokrata szavazók is elfogadják azt?
Nem tudom, melyik nagyobb pofon a vesztes demokratáknak, ez vagy a 2016-os volt. Annyi biztos, az idei választás után is láttam embereket sírni. Az amerikai társadalom rendkívül megosztott, jó egészséget kívánok Donald Trumpnak ahhoz, hogy ezt a megosztottságot felszámolja.
Azt hiszem, ők csúnya pofont kaptak. Kiderült, hogy – Trumpot idézem – ha az ember harcol és soha nem adja fel, akkor elérheti a célját.
Orbán Viktor és Donald Trump között láthatóan szoros, személyes viszony alakult ki. Trump újraválasztása fordulatot hozhat az elmúlt években mélypontra jutott magyar–amerikai kapcsolatokban is?
Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt az első, aki 2015-ben kimondta, azt szeretné, hogy Donald Trump legyen az amerikai elnök. A két vezető között azóta már mondhatni baráti kapcsolat is létesült. Nem volt olyan hét a kampányban, hogy Trump ne idézte volna Orbán Viktor kormányfőt.
Ezt tovább gondolva abban is bízok, hogy Trump győzelme megerősítheti a magyar kormány tárgyalási pozícióit az Európai Unióban és a NATO-ban is. Reményeim szerint a tárgyalásoké lesz a főszerep és nem a provokációké.
Trump meglehetősen eltökéltnek látszik a Kínával szembeni kereskedelmi háborúban. Nem árnyékolhatja be a magyar–amerikai kapcsolatokat az Orbán Viktor által meghirdetett gazdasági semlegesség?
Orbán Viktor amerikai újságírók előtt is elmondta, Magyarország nem teheti meg, hogy a kereskedelmi partnerei között válogathasson. Egy tízmilliós ország, tizenöt millió magyarral a világban nem kereshet hamis vagy igaz ideológiai okokat, hogy kivel kereskedjen, vagy kivel ne. Azt hiszem, az a legegészségesebb portfólió, ha a tojásainkat nem egy kosárba tesszük, mert ha véletlenül elcsúszunk, az egy kézben lévő tojások összetörnek.
Az elhúzódó ukrajnai háborúnak komoly szerepe van abban, hogy az európai államok komoly gazdasági nehézségekkel néznek szembe. Képes lehet megtartani az ígéretét Trump, hogy megválasztása esetén rövid úton békét teremt Ukrajnában?
Eddig csak a magyar kormány és a Vatikán szorgalmazta következetesen a tűzszünetet és a béketárgyalások mielőbbi megkezdését. Trump hivatalba lépésével erre az álláspontra helyezkedik a világ első számú hatalma is. Ezt már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Tárgyalni kell, a tárgyalás elkerülhetetlen kapu a békéhez vezető úton. A háborúban nem fejlődhet a gazdaság. Keveseknek igen, de több milliárd embernek nem.
Megjelent a Magyar7 2024/46. számában.
