Kiss Rajmund: Buffalótól Bajáig, Kijevtől Pekingig lesz hatása az elnökválasztás eredményének
Biden visszalépésével kiélezetté vált a versenyfutás a Fehér Házért. Milyen témák uralják az amerikai elnökválasztás kampányát? Hogy állnak a jelöltek a választást eldöntő csatatér államokban? Milyen nemzetközi kihatása lesz a novemberi befutónak? Kiss Rajmundot, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetőjét kérdeztük.
„A politikai közbeszédet az Egyesült Államokban jelenleg a keddre tervezett elnökjelölti vita uralja. Nem volt egyszerű megszervezni, viszont az 1960-as Kennedy-Nixon vita óta ez egy kötelező hagyománya az elnökválasztási kampánynak. A vita helyszíne Philadelphia lesz, a házigazdája az ABC társaság. Ennek a republikánusok nem örültek, Trump szerint az ABC elfogult, de végül elfogadták a házigazda médiumot és a szabályokat is” – hangsúlyozta Kiss Rajmund.
Az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője hozzátette,
A Trump elleni sikertelen merénylet mindezt fokozta, a korábbi elnök hatalmas fölénnyel vezetett Biden ellen. Ezért szerintem a republikánusok számára sem volt meglepetés, hogy július 24-én Biden visszalépett”.
Kiss emlékeztetett, „a közvélemény-kutatások átlaga szerint jelenleg Kamala Harris vezet 1,7-1,8 százalékkal, de ez a különbség, ahogy a közvélemény-kutató szakmában mondják, hibahatáron belül van. Ennél fontosabb, hogy van hét ún. csatatér állam. A választás nem Washingtonban, nem New Yorkban, nem Kalifornában fog eldőlni, hanem ezekben az államokban.
A szakértő hozzátette, „Michiganben él a legnagyobb muszlim vallási közösség az Egyesült Államokban, ebben az államban választották meg az első libanoni származású muszlim polgármestert. Itt döntő tényező lehet az elnökjelöltek viszonyulása az izraeli-palesztin konfliktushoz. Pennsylvaniában több mint félmillió ember él az olaj- és gáziparból, amelyet a Biden-Harris adminisztráció igyekezett leépíteni az elmúlt években. Egy újabb eseménye a kampánynak, hogy az egyik leghíresebb demokrata család sarjaként ifjabb Robert Kennedy ezekben a csatatér államokban a republikánus Trumpot támogatja. Kennedy csalódott a demokratákban, mert a párt megítélése szerint korrupt, nem foglalkozik az emberekkel”.
– húzta alá Kiss Rajmund.
„Az esélyek szempontjából döntő fontosságú, hogyan alakul a keddi vita. Trump szinte minden nap interjút ad vagy előadást tart, csütörtökön például New Yorkban egy gazdasági fórumon másfél órán keresztül beszélt a hallgatóságához. Ezzel szemben Kamala Harris elnökjelöltként egyetlen interjút adott” – hangsúlyozta Kiss.
A szakértő emlékeztetett, „Trump az említett fórumon felvetette, megválasztása esetén Elon Muskot nevezi ki a felállításra kerülő kormányzati hatékonysági bizottság élére. Ami azért fontos a kampány szempontjából, mert ez is mutatja, hogy a republikánusok fő narratívájává a gazdasági kérdések váltak. Az amerikai lakosság 54 százaléka másnapra nem tudna ezer dollárt gond nélkül előteremteni. Van olyan termék, amely 40-50 százalékkal drágább, mint Trump elnöksége idején. A családok a bevételeik 20-30 százalékát fordítják a gyermekek nevelésére – és ezek alapvető kiadások, ne a magániskolákra gondoljunk.
Kiss Rajmund hangsúlyozta, „az illegális migráció ugyanilyen fontos téma, hiszen az is összefügg a gazdaság helyzetével. Több millió ember sétált be az Egyesült Államokba. Nekem nehezebb volt az öt évre szóló médiavízummal Washingtonba bejönnöm, mint ha átsétáltam volna Mexikóból. Kaliforniában az illegális migránsok hotelekben laknak, egészségügyi szolgáltatásban részesülnek. Az illegális migráció nem pusztán nemzetbiztonsági probléma, hiszen válogatás nélkül jöhet be bárki, hanem gazdasági kérdés is”.
A szakértő kiemelte, „Elon Musk egy augusztusi interjúban úgy fogalmazott, »alig várom, hogy Amerikát szolgáljam, nem címre, elismerésre vágyom, hiszen a civilizációnk sorsa a tét». Ezt látjuk mi is.
Kiss Rajmund hozzátette, „ami szintén jó hír a világnak, és legyünk önzők, a magyaroknak, hogy nincs olyan politikai beszéde Trumpnak, ahol ne beszélne a külpolitikáról. Arról nem is beszélek, hogy hetente említi Orbán Viktort. Amire még Obama sem volt képes, Donald Trump elnöksége idején kétszer tárgyalt Kim Dzsongunnal is.
Kiss hangsúlyozta, „rendkívül fontos lenne külpolitikai szempontból is, hogy béke legyen a világban. Trump többször hangsúlyozta, ha ő lett volna az elnök, nem tört volna ki az orosz-ukrán háború, de az izraeli-palesztin konfliktus kiéleződése is elkerülhető lett volna. Emlékezhetünk, Trump elnöksége alatt születtek meg az Ábrahám-egyezmények, amelyekben Izrael gazdasági alapon kiegyezett a régió több államával. Szerintem épp ezért támadta meg Izraelt a Hamasz, mert a megállapodások után senki nem beszélt a szervezetről. Gondoljunk bele, valóban béke lehetett volna a Közel-Keleten, hiszen még Szaúd-Arábia is azt tervezte, hogy aláírja az Ábrahám-egyezményeket. Ezt a folyamatot Trump indította el”.
A szakértő hozzátette, „közhelyként emlegették Amerikában, hogy a külpolitika soha senkit nem érdekel. Az elmúlt évek nemzetközi biztonságpolitikai feszültségei, kockázatai miatt szerte a világban egyre többen érzékelik, hogy a külpolitika kihat a mindennapi életükre. Ezt láttuk a magyarországi választásokon, így nyert Fico Szlovákiában, ez határozta meg a múlt heti németországi tartományi választások alakulását.
„Trump ígéretet tett arra, hogy még a beiktatása előtt leül Zelenszkijjel és Putyinnal, és béketárgyalásokat fog kezdeményezni. Természetesen előbb tűzszünet kell, utána kerülhet sor a béketárgyalásokra. Ez ugyanúgy vonatkozik a világra, a kínai kapcsolatokra. Tárgyalni kell, a diplomáciai tárgyalás elkerülhetetlen kapu a békéhez vezető úton. A háborúban nem fejlődhet a gazdaság. Keveseknek igen, de több milliárd embernek nem” – húzta alá Kiss Rajmund.
