Bukovszky László: Abszurd helyzetet teremtettek, aminek a jogi értelmezése sem világos

Mennyire érte váratlanul, hogy tavaly év végén a szlovák belpolitikában ismét hangsúlyos témává váltak a Beneš-dekrétumok?

Öszintén bevallom teljesen meglepett, hogy ekkora hangsúllyal jelent meg a téma a hazai politikában, márcsak azért is, hiszen nem egy új helyzettel állunk szemben. Az elmúlt pár évben éppen az utólagos földelkobzások kérdésében számos jogi elemzés, tanulmány látott napvilágot. Ismertek voltak azok a jogi eljárások is amelyek eljutottak egészen Strassburgba, sőt a Magyar Szövetség múlt évi, november 17-i emlékülésének is ez volt az egyik vezető témája. Valójában a téma időzítése lepett meg, de most utólagosan már látom annak logikáját is.

A parlament elfogadta a törvénymódosítást, a köztársasági elnök aláírta, és az alkotmánybíróság döntése is ismert. Megfelelőnek tartja a szlovákiai magyar közösség reakcióját ebben a helyzetben?

A felháborodás és a „kuruckodás“ teljesen jogos és helyén való, hiszen a Btk ilyen jellegű módosítása teljesen abszurd helyzetet akar érvényre juttatni a 21. században. Olyan törvényt fogadott el a parlament, aminek még az értelmezése sem világos, de  annak esetleges gyakorlati alkalmazása is több problémát fog majd szülni. Az országos petíció elindítása és a nyilvános tiltalkozások szervezése nagyon is helyénvaló volt. A hazai magyar politikai térfélen szinte egytől-egyig mindenki elítélte egy máig élő és létező jogi és társadalmi probléma szőnyegalá söprését és a szlovákiai magyarok újabb vegzálását. Úgy gondolom, hogy a nyilvános kezdeményezések gyérebb támogatottsága ellenére a Beneš-dekrétumok által elszenvedett károk és az abból származó, máig élő traumák képesek politikai értelemben is mobilizálni a felvidéki magyar közösség tagjait.  

Lát esélyt arra, hogy elinduljon egy érdemi, történelmi alapokon nyugvó, de politikailag is vállalható párbeszéd az ilyen érzékeny kérdésekről?

A fajsúlyos politikai témákat általában az aktuálpolitikai helyzet generálja. És valljuk be őszintén, a szlovák térfélen a Beneš dekrétumok kérdése nem „téma“, hiszen a körülöttünk lévő világpolitikai események, vagy a belpolitikában napirenden lévő aktuális kihívások a fő mozgatói a szlovák belpolitikának. És nem arról van szó, hogy a hazai, szlovák politikusok tudatlanok lennének ill. nem ismernék a szlovákiai magyarok problémáját, amik az egyes Beneš-dekrétumokból származnak. Kezdeményezésekből, politikusi felvetésekből, meghallgatásokból már tele a padlás! Szinte hihetetlen, de Štefan Šutaj neves, elismert szlovák történész több, mint két évtizede jelentette meg monográfiáját, korabeli forrásokkal kibővítve a Beneš-dekrétumokról, sőt azzal egyidőben jelent meg szlovák nyelven Vadkerti Katalin trilógiája a szlovákiai magyarok üldözéséről. Itt arról van szó, hogy a nemzetállami koncepcióba egyszerűen ez nem fér bele. A nagy kérdés csak az: lesz-e valamikor Szlovákiának olyan felelős kormánya, amely a magyar kisebbség második világháborút követő időszakával szembe mer-e nézni és olyan méltányos döntéseket, gesztusokat elfogadni, amelyekkel  ezeket a traumákat és negatív jogi köetkezményeket lezárnák.  

Az idei önkormányzati, valamint a várható parlamenti választások fényében számít arra, hogy a „magyar-kártya” ismét kampánytémává válhat?

Szlovákia történetében a „magyar-kártya“ csaknem kizárólagosan a parlamenti választások során bukott elő az elmúlt bő három évtized során. Így nem gondolom, hogy kampány-téma leszünk. Más kérdés viszont a 2027. évi parlamenti választások. Mivel még hosszú út áll előttünk, érdemszerűen nagyon nehéz megjósolni, hogy hogyan alakul a körülöttünk lévő világ és milyen témákat fognak preferálni az egyes politikai pártok. Egy azonban biztos, hogy a nemzeti szavazók, „patrióták“ megnyeréséért nagy lesz a harc, és ha a szlovák pártok érdeke éppen úgy fogja kívánni, biztosan kampány-témává teszi a szlovákiai magyarokat, vagy akár a Beneš-dekrétumokat.