Szabó Ottó: A Beneš-dekrétumok elővétele politikai pókerjátéknak tűnik
A szlovák parlament decemberben elfogadta a lex Benešt, amely kriminalizálja a felvidéki magyarságot kollektív bűnösséggel sújtó elnöki dekrétumokkal szembeni kritikus megnyilvánulásokat. Hogyan látja a kialakult helyzetet? Milyen választ adhat a magyar közösség? Szabó Ottó festőművészt, a kassai MAJEL Rovás vezetőjét kérdeztük.
“A Beneš-dekrétumok témájának elővétele most, éppen ebben a kényes szlovák-magyar politikai helyzetben, számomra politikai pókerjátéknak tűnik. A közbeszédben újra és újra előkerül a történelmi sérelmek, a kollektív bűnösség hihetetlen és számomra felfoghatatlan elve, és a jelen jogi valóság kérdése, ami természetesen érzékenyen érint különösen bennünket, szlovákiai magyarokat.
- hangsúlyozza a Rovás vezetője.
Ma kisajátítani földterületeket, amelyeket akkor elmulasztottak - nem jelenti a dekrétumok újbóli megnyitását, véletlenül?! Az államnak fel kellene derítenie, hogy kik és milyen megbízásból, milyen meggondolásból cselekedtek, mivel szándékos visszaélésről van szó.
A külföldi és belföldi reakciók - tüntetések, petíciók és politikai nyilatkozatok is azt mutatják, hogy sokak számára nem zárult le a történelmi sérelmek feldolgozása, különösen, ha az egyéni jogok és a szólásszabadság kérdései is érintettek.
Szabó Ottó úgy látja, egy érzékeny történelmi kérdésről van szó, amelyet nem szabad politikai fegyverként használni. Történelmileg a dekrétumok a második világháború utáni rendezés igazságtalan és felháborító beneši megoldását képezték, amiért őt magát is el kellene ítélni, ma ugyanis ez jelentené a rendezést. Ma az a legfontosabb, hogy a szlovákok és a magyarok közötti bizalom és együttélés épüljön, és ne legyenek újra felszakítva a sebek.
- zárta gondolatait Szabó Ottóelőr.
