Hogyan próbálnak túlélni a magukra hagyott, kiéheztetett önkormányzatok?
Nehéz idők járnak falvainkra, városainkra. Forrásaik egyre inkább szűkülnek, megoldandó feladat pedig mind több akad. Magukra maradtak, az államtól nagyobb pénzinjekcióra a közeljövőben nem számíthatnak, úgy próbálnak boldogulni, ahogy tudnak. Bevételhez elsősorban a helyi adók emelésével juthatnak, ami bizony népszerűtlen lépés. A valódi megoldás az lenne az önkormányzatok számára, ha megváltozna a finanszírozási rendszerük. Utánajártunk, hogy milyen anyagi helyzetben vannak és milyen túlélési taktikát választottak.
„Közismert tény, hogy egy település bevételei nem elegendőek az önkormányzati apparátus fenntartására, többek között ezért is kapják meg a falvak és a városok a bérből és fizetésből élők adójának 70%-át egy bonyolult képlet alapján kiszámítva. Ebbe például a lakosság életkora és a település tengerszint feletti magassága is beszámítódik. Jelentős a kiesésünk, mert ez a természetes személyek által befizetett adó komoly visszaesést „produkált”, tehát az idei évben kevesebb jött be ebből, mint tavaly. Visszatérve a tengerszint feletti magassághoz…
– sorolja a problémákat Polák László, Ekecs polgármestere.
Rögtön hozzá is teszi, nekik az elmúlt években az infláció arányában a pedagógusok és közalkalmazottak bérét is emelniük kellett, és ez komoly kiesést okozott, mert a valorizációt az önkormányzat végezte el, holott ez az állam feladata lenne, hiszen közalkalmazottakról van szó. Tehát erre nem kaptak pluszpénzt. Mivel a szakszervezetek és a kormány között megállapodás született, így májusig fejenként 800 eurót megint ki kell fizetniük, amit szintén be kell építeniük a költségvetésbe.
„Már most körvonalazódik, hogy a jövő évi költségvetésnél óriási hiányok lesznek. Sajnos úgy néz ki, hogy már világítani is csak akkor fogunk, ha lesz pénzünk. Mivel a hulladékgazdálkodás költségei is egyre emelkednek, így arra is figyelnünk kell, még akkor is, ha a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével spórolni tudunk.
A kormánynak jó lenne tisztán látnia abban a vonatkozásban, hogy mik az önkormányzatok elengedhetetlen kiadásai. Úgy gondolom, az országnak is elemi érdeke, hogy a települések ki tudják gazdálkodni a működésükhöz, a létfenntartáshoz szükséges anyagiakat” – fejti ki.
„Gondoltuk, hogy nehéz év lesz előttünk, tehát próbáltuk tudatosan ehhez igazítani a gazdálkodásunkat. A költségvetésben, az adókból visszafordított előirányzott összeghez képest a mai napig nagyjából 130-150 ezer euró hiányzik, amit ugye beépítettünk a költségvetésbe, hiszen egy éve ilyenkor az volt beharangozva, hogy ennyit fogunk kapni.
– tudjuk meg Soóky Mariántól, Nagymegyer polgármestere.
Szinte mindenhol meghúzzák a nadrágszíjat, és még keményebb, kihívásokkal teli időszak áll előttük. Rengeteg a kérdőjel és útmutatás sincs arra, hogy januártól, mit, hogyan, miképpen kellene csinálniuk.
„Mindenképp támogatom, hogy szorosabb együttműködés legyen az önkormányzatok és a polgármesterek között. Ott voltam azon a megbeszélésen, ahová meghívták a régió polgármestereit és egyöntetűen támogattuk a kezdeményezést, amit a Magyar Szövetség felvállalt. Fogjunk össze, mert a mi sorsunkat valóban csak mi tudjuk irányítani, befolyásolni. A Magyar Szövetség és a pártelnök is komolyabb befolyással bírhat, ha nemcsak két-három támogató áll ki mellette, hanem egy komoly erő áll mögötte.
– zárja mondandóját. (lacza)
Szabó Eugen polgármester kifejti, nagyon sok változás jön a 2025-ös évtől. Ezek egyike, hogy az óvodák finanszírozását magára vállalta az állam, viszont nem teljesen. Vannak feladatok, amik az önkormányzatok vállán maradnak, többek közt az étkezdék finanszírozása. A másik nagy változás, hogy az óvodai támogatásokat a részesedési adókból levonták. Méghozzá azt a részt is, amit mi saját forrásból szoktak költeni óvodáikra. A város közel 20 százalékkal kevesebb adót kap vissza a jövő évben.
– részletezi a polgármester.
A polgármester még kitér arra, a legnagyobb baj a jövő szempontjából a bizonytalanság. Nincsenek egyértelmű előírások és a meglévők gyakran változnak. Nem tudnak felkészülni.
A lakosok nyögnek a terhek alatt, de az intézmények se kivételek. Például bevezetésre kerül az átutalási adó.
– jegyzi meg.
„Aki ebben az országban önkormányzatban dolgozik, az önmaga ellensége” – kesereg Geri Valéria Kisújfalu polgármestere, mert mint a kis községek többsége, Kisújfalu is nagyon rossz anyagi helyzetben van.
– tájékoztat a polgármester.
„Most vették vissza a nappali foglalkoztatónk támogatását, ami rendkívül jól működött. A környékről csodájára jártak. E szociális intézményben a rászorultak tudtak napi szinten találkozni, folytak a foglalkozások, pályázatból rehabilitációs helyiséget is kialakítottunk, a szövőszékek működtek. Egy nyári ellenőrzés alapján – amikor falun értelemszerűen kevesebben járnak foglalkoztatóba – leállították és egy olyan rosszindulatú végzést kaptunk, hogy fizessük vissza a 2024-re kapott támogatást, amit már el is költöttünk.
– fűzi hozzá a polgármester elkeseredve. (bokor)
Az új évtől megnövekedő költségek országszerte minden önkormányzat dolgát megnehezítik, különösen igaz ez Nógrádban és Gömörben, amely térség mindig egy lépés hátrányban van az ország nyugati feléhez képest.
A Rimaszombati járásban található Feleden is kénytelenek lesznek a szemétszállítás díját emelni. Mihályi Gábor polgármester portálunknak elmondta, hogy a szemétszállítás összegét már nem tudják tartani, így muszáj lesz emelni. A javaslat nagyjából 20-25%-os emeléssel számol, de erről még a költségvetés-tervezet jóváhagyása során döntenie kell a képviselő-testületnek.
Az szinte mindegy, hogy milyen illetékről beszélünk, legyen az a csatornadíj, vagy a szemétszállítás. Ezekkel mindig gond lesz, s ez nemcsak a mi községünkben okoz problémát, hanem máshol is – mutat rá a polgármester.
Szerinte a rossz gazdálkodás, a kevés pénzügyi forrás és az áremelések együttesen mind befolyásolják a települések anyagi helyzetét és mozgásterét. Az egyes pályázatoknál az önerő 8 százalékra történő emelésével még nehezebb helyzetbe kerülhetnek az önkormányzatok és várhatóan a 23%-os forgalmi adó is további drágulást fog eredményezni.
Rimaszombat város vezetése is érzékeli a felmerülő problémákat és a financiális veszélyeket. A városi képviselők éppen a legutóbbi ülésen hagytak jóvá egy szimbolikus felhívást a szlovák kormányhoz, amelyben felhívják a figyelmet a konszolidációs csomag miatt nehéz helyzetbe kerülő önkormányzatok problémáira, továbbá a városok és községek megsegítésére szólították fel a kormányt.
Szántó István hivatalvezető az önkormányzati kiadású Gömöri Hírlapban kifejtette, hogy már több mint egy hónapja nap, mint nap vitákkal kezdik a munkát a városi hivatalban, hogy hol lehet spórolni, hogyan állítsák be a jövő évi városi költségvetés mutatóit.
Amikor erről a témáról beszélgetünk polgármesterünkkel, az ő válasza is egyértelmű, ha már szükséges az emelés, akkor terheljük minél kevésbé polgárainkat, vállalkozóinkat, és mindenképpen menjünk a többi város adóhatára alá – részletezi Szántó István.
Azt, hogy lesz-e adóemelés és milyen mértékben a városi képviselők döntik majd el a következő testületi ülésen, amelyre várhatóan december első felében kerül sor. (virsinszky)
Kassa önkormányzata több adófajta és illeték emelését tervezte, de a városi képviselő-testület elutasította az indítványt.
Az éves szemétszállítási díj fejenként a jelenlegi 57-ről 65 euróra, azaz 13,8 százalékkal emelkedett volna. A családi házak esetében, a 120 literes hulladékgyűjtő edények heti egyszeri elszállítással számolva, évi 270-ről 307 euróra növekedett volna a hulladékdíj. Az 1100 literes konténerek esetében pedig 2814 euró lett volna az éves illeték.
Ezen felül az az idegenforgalmi adó emelését is tervezték, a jelenlegi 2,50 euróról 3,70 euróra minden egyes vendégéjszakáért. Továbbá magasabb lett volna a közterület-használati díj a júniustól augusztusig tartó időszakban, vagyis a vendéglősöknek drágább lett volna a szezonális teraszok üzemeltetése, a városközpontban a jelenlegi 0,60 euró helyett 0,90 euró lenne naponta négyzetméterenként.
A titkos szavazás során a városi képviselők többsége ugyan az emelés mellett szavazott, viszont nem volt meg az általános érvényű rendelet módosításához szükséges háromötödös többség.
A képviselő-testület később megszavazta Kassa jövő évi költségvetését. Az adók és illetékek tervezett emelése kapcsán Jaroslav Polaček főpolgármester megjegyezte, a költségvetés-tervezet számolt az emeléssel, de mivel az nem ment át, módosításokra volt szükség.
– mondta.
Gergely Papp Adrianna, Debrőd polgármestere elmondta, a települések, főleg a kisebb községek rá vannak kényszerítve, hogy emeljék a helyi adókat. Megjegyezte, azt nem tehetik meg, hogy megduplázzák az ingatlanadót, egyrészt, mert ismerik lakosaik anyagi helyzetét, másrészt ez nem jelent annyi többletbevételt, ami jelentősen javítaná a község anyagi helyzetét.
– mondta hozzátéve, az emelés mértékéről még tárgyalnak.
Drasztikusan emelkedik majd a szemétszállítási díj. A község lakosai eddig évi 22 eurót fizettek fejenként, ezt az összeget kénytelenek lesznek csaknem megduplázni, 35-40 euróra emelni. Mint a polgármester megjegyezte, az előrejelzések szerint a jövőben további jelentős emelkedésre van kilátás, előfordulhat, hogy a következő években oda jutunk, hogy az évi 100 eurót is elérheti a szemétdíj összege. (fábián)
