Hogyan lesz kapufa a települések támogatásából?
Kevesen tudják, hogy hova kerül az emberek véres verejtékkel megkeresett bérének az adója. Na jó, talán a véres jelző a haladásnak köszönhetően már nem időszerű, de tény, a fizetésből adót kell fizetni. A személyi jövedelemadó további sorsáról már alig tudnak valamit az emberek, sokan például azt gondolják, a pénz az államé lesz, amiből aztán autópályát vagy vízerőművet építenek. Ez azonban nem így van. A személyi jövedelemadó teljes mértékben az önkormányzatokat illeti meg.

Szlovákiában megközelítőleg 2,5 millió ember van munkaviszonyban és megközelítőleg félmillió egyéni vállalkozó van, legtöbbjük iparengedély (živnostenský list) alapján működik. Ők, azaz pontosabban mi, közösen néhány milliárd euróban mérhető összeget fizetünk be évente, amelynek a 70 százalékát a települések, azaz a falvak és a városok, 30 százalékát pedig a megyék kapják. Ebből finanszírozzák a lakossági szolgáltatásaikat a közvilágítástól a hulladék-gazdálkodásig, a hatáskörükbe tartozó intézmények, kultúrházak, múzeumok működését. S igen, ebből finanszírozhatják egy-egy település sportpályájának az új kapufáját is, vagy leginkább a régi újrafestését. Természetesen a sport támogatása csak egy a sok feladat közül, a lényeg, hogy az olvasó önkormányzatának az a jó, ha az emberek minél több adót fizetnek, mert így a települések és a megyék is több pénzből tudnak gazdálkodni.
A települések addig nyújtózkodhatnak, ameddig a jövedelemadóból származó pénzük engedi, mivel ez minden önkormányzat fő bevételi forrása. A fő, de nem az egyetlen, mivel kisebb arányban ugyan, de helyi adók, illetékek formájában újabb összegekhez juthatnak a települések.
Őry Péter és munkatársa, Mészáros András foglalják össze olvasóink számára, hogy az éppen aktuális új kormány milyen pénzügyi háttérrel képzeli el az önkormányzatok működését. A volumenében legmasszívabb változás, hogy a bevezetőnkben ismertetett elosztási arányok megváltoznak, vagyis 2025-ben a települések a korábbi 70 helyett már csak a természetes személyek jövedelemadójának megközelítőleg az 54 százalékát kapnák, az állam megtartaná magának a személyi jövedelemadó 17 százalékát és a maradék 29 százalékot kapnák a megyék. Igaz, az állam olyan összeget tartana magánál, amelyet fejpénz formájában visszajuttatna a települési óvódák működtetésére, ám két ügyes költségvetési csavarral ez a visszajuttatott fejpénz mintegy 130-140 millióval lesz kevesebb, mint az eddigi adórészesedés. A kormány ugyanis a 2023-as óvodai kiadásokkal és a jelenlegi adóbevételekkel számol. Nem veszi figyelembe, hogy a következő évek demográfiai görbéje csökkenést prognosztizál, ám ha kevesebb lesz az óvodáskorú gyermek, akkor is megtartja a mostani adómennyiségből kiszámított százalékos részesedését, de fejpénz formájában már csak a kevesebb gyerekre járó összeget kézbesíti a településeknek.
Az viszont már a mostani konszolidációs csomagban szerepel, hogy az eddigi 20 százalékos áfát 23-ra emelik, ami „csupán” három százalékpontnyi emelkedést jelent, ám egy milliós beruházásnál több tízezer euró pluszköltséggel jár. Az önkormányzatok nincsenek felkészülve az ilyen pluszköltségekre, így beszélgetőpartnereink azt tartanák méltányosnak, ha legalább a megkezdett beruházásokra nem vonatkozna az emelt szintű áfa, azaz a „DPH”.
Beszélgetésünkbe bekapcsolódott Királyrév polgármestere, Agócs Gergely is, aki egy újabb plusz, ráadásul közvetlenül a lakosságot érintő kiadásra hívja fel a figyelmet. Ez pedig a hulladékok mechanikai-biológiai válogatásának törvény által előírt kötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy 2025-től már csak olyan hulladéklerakóban lehet szemetet elhelyezni, ahol biztosított a fentebb említett szelektálás lehetősége. Egy bonyolult és költséges gépsort kell beszereznie a hulladékgazdálkodási vállalatnak, amely előbb a kidobott fémtárgyakat, majd a további hasznosítható anyagokat kiválogatja mechanikus vagy biológiai módszerrel a vegyes háztartási szemétből. Ez természetesen nincs ingyen, mondja a polgármester, s hozzáteszi, hogy az árváltozás igazán drasztikus.
– részletezi a terveket Agócs Gergely.
A beharangozott változások kapcsán Őry Péter egyenesen az önkormányzatok kivéreztetéséről beszél. A Magyar Szövetség, illetve a Pro Civis azt javasolja, hogy a személyi jövedelemadó helyett az összes adófajta kerüljön bele a szétosztásra kerülő nagy kalapba, és ennek a 14,5 százalékát kapják meg az önkormányzatok. Ahogy Őry Péter zárógondolatként elmondta, ha bármelyik adónemnél áll be negatív vagy pozitív kilengés, azt a többi adófajta csillapítani vagy stabilizálni tudja. Az egyetlen bevételhez kötődő forrás helyett több, különböző, s így a gazdaság más-más területeinek dinamikáját követő forrással számolhatnának, s hozzátette, meggyőződése, hogy a sok lokális költség mellett nagyobb valószínűséggel jutna a helyi sportpályán új kapufára is.
Megjelent a Magyar7 2024/44. számában.