2024. november 6., 16:15

Hogyan lesz kapufa a települések támogatásából?

Kevesen tudják, hogy hova kerül az emberek véres verejtékkel megkeresett bérének az adója. Na jó, talán a véres jelző a haladásnak köszönhetően már nem időszerű, de tény, a fizetésből adót kell fizetni. A személyi jövedelemadó további sorsáról már alig tudnak valamit az emberek, sokan például azt gondolják, a pénz az államé lesz, amiből aztán autópályát vagy vízerőművet építenek. Ez azonban nem így van. A személyi jövedelemadó teljes mértékben az önkormányzatokat illeti meg.

Szövetség
Fotó: Bodó Károly

Szlovákiában megközelítőleg 2,5 millió ember van munkaviszonyban és megközelítőleg félmillió egyéni vállalkozó van, legtöbbjük iparengedély (živnostenský list) alapján működik. Ők, azaz pontosabban mi, közösen néhány milliárd euróban mérhető összeget fizetünk be évente, amelynek a 70 százalékát a települések, azaz a falvak és a városok, 30 százalékát pedig a megyék kapják. Ebből finanszírozzák a lakossági szolgáltatásaikat a közvilágítástól a hulladék-gazdálkodásig, a hatáskörükbe tartozó intézmények, kultúrházak, múzeumok működését. S igen, ebből finanszírozhatják egy-egy település sportpályájának az új kapufáját is, vagy leginkább a régi újrafestését. Természetesen a sport támogatása csak egy a sok feladat közül, a lényeg, hogy az olvasó önkormányzatának az a jó, ha az emberek minél több adót fizetnek, mert így a települések és a megyék is több pénzből tudnak gazdálkodni.

A mintegy hárommilliárd eurónyi személyi jövedelemadó soknak tűnik, de ez az érzés csak addig tart, amíg meg nem tudjuk, hogy Szlovákiában pár tucat híján háromezer település van, egészen pontosan 2927 falu és város. Tehát a sok pénz olyan sok helyre kell, hogy amikorra az havi bontásban megérkezik az önkormányzat számlájára, már nem is tűnik olyan soknak. Ráadásul a helyi önkormányzatok sem részesülnek egyenlő arányban ebből az összegből, mivel a magasabban fekvő települések, illetve az ötvenezer lakosnál nagyobb városok nagyobb arányban jutnak ehhez a forráshoz. Vagyis a kicsi és az alacsonyabban fekvő települések támogatják a nagyobb, magasabban fekvő településeket.
Az adókedvezmény a település ellensége

A települések addig nyújtózkodhatnak, ameddig a jövedelemadóból származó pénzük engedi, mivel ez minden önkormányzat fő bevételi forrása. A fő, de nem az egyetlen, mivel kisebb arányban ugyan, de helyi adók, illetékek formájában újabb összegekhez juthatnak a települések.

Az önkormányzatok bevételei és költségei közötti törékeny egyensúly általában akkor szokott megbomlani, amikor például kormányváltásra kerül sor, és az új garnitúra adókedvezményekkel hálálja meg a szavazatokat, másfelől viszont az államkassza hiányát próbálja csökkenteni egyéb adók növelésével, illetve erőltetett költségcsökkentéssel. Ezt már Őry Péter, a Pro Civis társadalomkutató műhely vezetője mondta, aki ezekkel a húsbavágó kérdésekkel többszörösen újraválasztott polgármesterként is közvetlenül szembesül. Harmadik, a témához illeszkedő friss pozíciója, a Magyar Szövetség alelnöki posztja pedig remélhetőleg lehetőséget ad arra, hogy a tapasztalatai alapján kollégáival kidolgozott javaslatai a szakmai közvélemény és az ország döntéshozói előtt is ismertté váljanak, s elégséges politikai támogatás esetén az ország jogrendjébe is beépülhessenek!
Az óvódák megváltozott finanszírozása

Őry Péter és munkatársa, Mészáros András foglalják össze olvasóink számára, hogy az éppen aktuális új kormány milyen pénzügyi háttérrel képzeli el az önkormányzatok működését. A volumenében legmasszívabb változás, hogy a bevezetőnkben ismertetett elosztási arányok megváltoznak, vagyis 2025-ben a települések a korábbi 70 helyett már csak a természetes személyek jövedelemadójának megközelítőleg az 54 százalékát kapnák, az állam megtartaná magának a személyi jövedelemadó 17 százalékát és a maradék 29 százalékot kapnák a megyék. Igaz, az állam olyan összeget tartana magánál, amelyet fejpénz formájában visszajuttatna a települési óvódák működtetésére, ám két ügyes költségvetési csavarral ez a visszajuttatott fejpénz mintegy 130-140 millióval lesz kevesebb, mint az eddigi adórészesedés. A kormány ugyanis a 2023-as óvodai kiadásokkal és a jelenlegi adóbevételekkel számol. Nem veszi figyelembe, hogy a következő évek demográfiai görbéje csökkenést prognosztizál, ám ha kevesebb lesz az óvodáskorú gyermek, akkor is megtartja a mostani adómennyiségből kiszámított százalékos részesedését, de fejpénz formájában már csak a kevesebb gyerekre járó összeget kézbesíti a településeknek.

Az önkormányzatok szempontjából vitatható a 2 százalékos adófelajánlás és a szülői bónusz is. Mindenki eldöntheti, adója 2 százalékával nyugdíjas szüleit támogatja, illetve egy civil szervezetet. Ez így igaz, mondta Mészáros András, sőt, ha valaki olyan társadalmi szervezetet akar támogatni, ahol saját maga is dolgozik, 3 százalékra emelkedik a felajánlás összege. Az önkormányzatok szempontjából viszont minden adófelajánlás a szétosztásra kerülő adómennyiséget csökkenti, azaz minél több a felajánlott összeg, annál kevesebb marad a településeknek és a megyéknek. Ez azonban még az előző kormányok által létrehozott konstrukció.

Az viszont már a mostani konszolidációs csomagban szerepel, hogy az eddigi 20 százalékos áfát 23-ra emelik, ami „csupán” három százalékpontnyi emelkedést jelent, ám egy milliós beruházásnál több tízezer euró pluszköltséggel jár. Az önkormányzatok nincsenek felkészülve az ilyen pluszköltségekre, így beszélgetőpartnereink azt tartanák méltányosnak, ha legalább a megkezdett beruházásokra nem vonatkozna az emelt szintű áfa, azaz a „DPH”.

A megnövelt szemétdíj lesz a tejszínhab a tortán

Beszélgetésünkbe bekapcsolódott Királyrév polgármestere, Agócs Gergely is, aki egy újabb plusz, ráadásul közvetlenül a lakosságot érintő kiadásra hívja fel a figyelmet. Ez pedig a hulladékok mechanikai-biológiai válogatásának törvény által előírt kötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy 2025-től már csak olyan hulladéklerakóban lehet szemetet elhelyezni, ahol biztosított a fentebb említett szelektálás lehetősége. Egy bonyolult és költséges gépsort kell beszereznie a hulladékgazdálkodási vállalatnak, amely előbb a kidobott fémtárgyakat, majd a további hasznosítható anyagokat kiválogatja mechanikus vagy biológiai módszerrel a vegyes háztartási szemétből. Ez természetesen nincs ingyen, mondja a polgármester, s hozzáteszi, hogy az árváltozás igazán drasztikus.

Eddig egy tonna háztartási hulladékot 55 euróért tudunk elhelyezni, jövőre ez az összeg a mi községünk esetében 135 euróra emelkedik. Az árváltozást tovább kell számláznunk a lakosságnak, mivel a törvényi előírás szerint a falu nem adhat ehhez hozzájárulást. Így Királyrévben az eddigi lakosonként 30 euró éves díj helyett jövőre már legkevesebb 45 euróval kell az embereknek számolniuk, sőt, környezetvédelmi szempontból egy óriási plusz CO2 lábnyomot hagyunk majd, hiszen csak nagyon kevés lerakó rendelkezik ilyen többmilliós válogatóval, vagyis az egyes szemétlerakókból tovább kell utaztatni a hulladékot, hogy az új gépeken szétválogassák. A legtöbb, amire számíthatunk, hogy kétszeri halasztás után a környezetvédelmi minisztérium talán ad még plusz egy évnyi haladékot a bevezetésre. Egyébként a megnövelt szemétdíj lesz a tejszínhab a párhuzamosan bevezetésre kerülő konszolidációs tortán

– részletezi a terveket Agócs Gergely.

A beharangozott változások kapcsán Őry Péter egyenesen az önkormányzatok kivéreztetéséről beszél. A Magyar Szövetség, illetve a Pro Civis azt javasolja, hogy a személyi jövedelemadó helyett az összes adófajta kerüljön bele a szétosztásra kerülő nagy kalapba, és ennek a 14,5 százalékát kapják meg az önkormányzatok. Ahogy Őry Péter zárógondolatként elmondta, ha bármelyik adónemnél áll be negatív vagy pozitív kilengés, azt a többi adófajta csillapítani vagy stabilizálni tudja. Az egyetlen bevételhez kötődő forrás helyett több, különböző, s így a gazdaság más-más területeinek dinamikáját követő forrással számolhatnának, s hozzátette, meggyőződése, hogy a sok lokális költség mellett nagyobb valószínűséggel jutna a helyi sportpályán új kapufára is.

Megjelent a Magyar7 2024/44. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.