Kisújfalu

Nová Vieska
község
magyar lakosság 1910
100%
880
magyar lakosság 2011
88%
645
Népesség: 710
Terület: 17,61 km²
Tszf. magasság: 133 m
Körzethívószám: +421 (0) 36
Irányítószám: 94341
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Garammenti-hátság 1918 előtti vármegye, járás, rang: Esztergom vármegye Párkányi járás nagyközség

A község a Kisalföld peremén, a Garammenti-hátság dombvidékének déli részén, a Párizs-patak mentén, a Pozsony-Budapest vasúti fővonal (megállóhely) és az 509-es főút (Bajcs-Párkány) mentén fekszik, Párkánytól 21 km-re északnyugatra, Érsekújvártól 29 km-re délkeletre, Komáromtól 35 km-re északkeletre. Mellékút köti össze a szomszédos Bátorkeszivel (8 km). Nyugatról Kürt, északról Szőgyén, keletről Köbölkút, délnyugatról pedig Bátorkeszi községekkel határos. Nyugati határa Esztergom és Komárom megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott (1909-ig járásszékhelyként), Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz, annak megszüntetése után pedig az Érsekújvári járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Esztergom vármegye, Párkányi járás). 1905-ben hozzácsatolták a korábban Magyarszőgyénhez tartozó Aradpusztát (337 hektár, területe így 14,11 km²-ről 17,48 km²-re nőtt), majd 2005-ben Révapusztát is (13 ha), így alakult ki mai 17,61 km²-es területe.

Népesség

1910-ben 881, 1921-ben 880, 1939-ben pedig 980, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és református vallású lakosa volt. 1926-ban a határában lévő Aradpusztán 27 szlovák, cseh és morva kolonista családot telepítettek le, majd 1947-ben a csehszlovák hatóságok 60 magyar családot telepítettek ki Magyarországra. A lakosság túlnyomó többsége (87,5 %) magyar nemzetiségű, a szlovákok aránya 1991-ben 9, 2001-ben és 2011-ben egyaránt 11,4 % volt. 1991-2011 között népessége 16,9 %-al csökkent (887 főről 737-re). A lakosság 70,1 %-a református, 19,2 %-a római katolikus vallású. 2011-ben a lakosság 88,9 %-a (655 fő) élt a községközpontban, 11,1 %-a pedig a két lakott külterületen (82 fő, 61-en Aradpusztán, 21-en Réván).

Történelem

1233-ban egy adásvételi szerződésben "Ösztövér" néven szerepel először. 1263-ban a Hontpázmány nembéli András birtokolja. 1394-ben annak kapcsán említik, hogy Köbölkúti György lerombolja Forgács János ösztövéri birtokát. 1437-ben már "Újfalu" néven szerepel Zsigmond király várlistáján. 1531-ben a Báthoryak birtoka négy portával. 1570-ben az esztergomi török szandzsák összeírásában lakatlanként tüntetik fel. 1601-ben szerepel először „Kisújfalu” néven, ekkor már valószínűleg a mai helyén állt, 1½ portával adózott. 1647-ben a Keglevich család birtoka 3½ portával. 1650 körül lakói reformátusok lettek. 1664-ben a török adóösszeírásban 39 háztartást és 60 adófizetőt említenek. 1683-ban a Bécs alól visszatérő lengyel seregek feldúlják a települést. 1696-ban már a Pállfyak birtoka, ekkor 93 lakosa volt. 1710-ben pestisjárvány pusztítja a község lakosait. 1715-ben 16 adózó háztartása volt. Bél Mátyás „Notitia Comitatis Strigoniensis” című művében érdekességként megemlíti a község határában lévő "úszó szigeteket", a mai párizsi mocsarak vidékét. 1766-ban 90 adófizető háztartása volt 222 családtaggal. 1787-ben újra megnyílt református iskolája és a templomot is újraépítették. Ekkor 70 háztartása volt 476 lakossal. Az 1820-as években csatorna kiásásával lecsapolták a határában levő mocsarat, melynek területe ekkor lényegesen csökkent.1828-ban 80 háztartásában 605 lakos élt. Már 1850-ben elérte a vasútvonal a települést. Az 1869-es népszámlálás szerint 739 lakosa volt. 1874-ben tűzvész pusztított, melyben 10 ház kivételével az egész falu leégett. 1880-ban megalakult az önkéntes tűzoltóegylet. A falu kataszteri térképe 1888-ból ismert. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. Az első világháborúban 26 kisújfalusi esett el. 1926-ban Aradpusztára szlovák, morva és cseh kolonistákat telepítettek. Az első bécsi döntés alapján 1938-ban visszacsatolták Magyarországhoz. A második világháború harcaiban a község 31 lakosa veszítette életét és 4 ház dőlt romba. A háború idején a falu határában zuhant le egy német Messerschmitt típusú vadászrepülőgép. A világháború után ismét Csehszlovákiához csatolták. 1947-ben a csehszlovák hatóságok 60 magyar családot telepítettek ki Magyarországra. Termelőszövetkezete 1949-ben alakult meg. 1993-ban Csehszlovákia kettéválása után Szlovákia része lett. 1974-ben magyar kisiskoláját megszüntették, 1991-ben azonban újra megnyitották.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben, mely elsősorban szőlőtermesztéséről híres, magyar tanítási nyelvű alapiskola és óvoda, valamint tájház működik. Református temploma 1787-ben épült. Határában 3 természetvédelmi terület is található (Párizsi mocsarak, Párizs patak völgye, Somlyó).