2022. január 30., 20:00

Hogyan változott a magyarok aránya a Dunaszerdahelyi járás településein?

A népszámlálási adatok a Dunaszerdahelyi járásban sem alakultak túl rózsásan, s csupán két településen van 90% felett a magyarság aránya. A 2011-es adatok szerint még tizenegy település büszkélkedhetett 90% fölötti magyar lakossággal.

Téli táj - Dunaszerdahely
Fotó: Czibula Csaba

Járási szinten a magyar lakosság aránya 68,65%-os volt, vagyis a 2011-es népszámláláshoz képest (74,98%) lényegesen csökkent a járásban lakó magyarok száma. A járásban csupán Csallóközkürt és Csiliznyárad települései érték el a 90% feletti magyar lakosságarányt. Csallóközkürtön ráadásul tíz év alatt a magyar lakosok száma is emelkedett.

Csallóközkürt
Fotó:  Csallóközkürt hivatalos oldala
Csallóközkürt temploma

A nyugati régióban lévő magyarlakta városok közül Dunaszerdahely 3%-os veszteséget mérhet, Nagymegyeren azonban kisebb növekedés figyelhető meg a magyarok százalékarányában.

Bős, az egyik legifjabb város, 80% fölött teljesített, de 2011-hez képes komoly veszteséget könyvelhet el. Mégis ha a bősi utcákat rójuk még mindig több magyar ajkú lakossal találkozunk, mint szlovákkal. A vallási hovatartozás szerint a lakosok jelentős része a katolikus egyházhoz tartozik, de egyre több református lélek települ be a városba.

A Pozsony vonzáskörzetéhez tartozó Somorján, ahol 2011-ben még 57%-os volt a magyarság aránya, 2021-ben már nem érte el az 50%-ot sem. Viszont ha az összlakosságot nézzük, 2011 óta 902 lakossal bővült Somorja lélekszáma. Orosz Csabát, Somorja polgármesterét kérdeztük, vajon a növekedéshez hozzásegített-e az R7-es gyorsforgalmi út kiépülése.

somorja_templom_01
Fotó:  Bodó Károly
Somorja város

,,Somorja növekedését úgy vélem, hogy ez a faktor nem befolyásolja, inkább a környező településekben lehet erre következteni, mint Úszor, Gútor és Vörösmajor. Itt a magyarság szinte már elenyésző számban mutatkozik csupán, az agglomeráció nem volt időben a helyén kezelve, és ennek is köszönhető a szlovák családok betelepülése. Alig egy-két magyar család maradt már csak ezekben a falvakban, hiszen a területfejlesztési infrastruktúra teljesen másra irányul, mint például Somorján.

A természetes lakosságnövekedést nyilvánvalóan mi is érezzük, ezt nem is lehet leállítani, maximum lassítani tudjuk. Nem nyitottunk lényegesen több új lakónegyedet, de ez nem mondható el a környező falvakról és városokról, és éppen ezért is árasszák el a szlovák, de más nemzetiségű lakosok a szomszédos településeket“ – állítja Orosz Csaba.

A polgármester egyébként sokkal rosszabb népszámlálási adatokra számított Somorján.

Vörösmajor
Fotó:  Vörösmajor hivatalos oldala
Vörösmajor falutábla

Vörösmajoron a 2011-es adatok szerint a lakosság száma 612 volt, ami 2021-re 2472-re emelkedett. Ebből a magyar lakosok aránya 2011-ben 18,46% volt, 2021-re ez a szám 7,32%-ra csökkent. A településen jelenleg semmi másra nincsen gondolva, csak a kanalizácós rendszer kiépítésére, valamint a bevásárló negyedek létrehozására. Emellett azonban az egészségügyre és az oktatásra egyáltalán nincsen idő, energia és anyagi tőke fordítva. Ezeken a kistelepüléseken nagyon valószínű, hogy nem lehet változtatni a magyarság arányán, mert nincs is igény rá, s egyre inkább érkeznek a külföldről betelepülő lakosok, akik itt szeretnének letelepedni a jobb megélhetés reményében.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.