Nehéz háborúban állunk egy erős ellenséggel!
A címmé emelt mondatot inkább egy ukrán szájból tudnánk elképzelni, de aki mondta, orosz. A Kremlhez közeli orosz zsoldoshadsereg, a Wagner-csoport, amely oroszlánrészt vállal a "különleges katonai műveletben", már többször fogalmazott meg a hivatalos doktrínától és propagandától eltérő, nagyon is józan, realista különvéleményt. A harkivi régióban zajló események kapcsán is így tett.
A Wagner-csoport hivatalosan nem létezik, ám a valóságban nagyon is úgy tűnik, hogy igen. Zsoldosaik most nem Izjum környékén vannak, de Telegram-csatornájukon kommentálták az eseményeket.
Korábban az orosz Állami Duma elnökének is beszóltak, mondván, ha nem lesz mozgósítás, akkor kevesen lesznek ehhez a háborúhoz. Wagnerék úgy taksálták áprilisban, 600-800 ezer katonára lenne szükség. A harkivi fronton történtek fényében talán érthető, miért.
Ugyancsak bírálták a háború kezdete óta többször gazdát cserélt Kígyó-sziget kiürítését is, az ukrán támadásokat követően.
Úgy tűnik, az orosz katonai döntéshozóknak többet kellene olvasni Wagnerék Telegram-csatornáját. Augusztus végén, mikor mindenki a herszoni ellentámadás részleteivel volt elfoglalva – mi is szenteltünk neki néhány cikket –, ők már, a helyi lakosságtól kapott értesülésekre hivatkozva, egy augusztus 30-ai bejegyzésükben figyelmeztettek arra, hogy a harkivi régióban, Balaklija irányában nagy ukrán haderő-összevonás van készülőben.
A történtek fényében ugye, mennyire észszerűnek tűnik mindez? Nehezen hihetőnek tartom, hogy ha e sorok írója ezt a dunaszerdahelyi szerkesztőségben el tudja olvasni, akkor felelős pozícióban levő emberek a moszkvai Szófiai rakpart 34. szám alatt nem. De, hogy egy orosz közmondást idézzünk, amíg a villám nem csap le, a paraszt nem vet keresztet. Most elég rendesen lecsapott.
Pénteken írtunk róla, Harkivnál előretörtek, és taktikai sikereket értek el az ukránok.
Úgy tűnik azonban, ez a hétvége nem az oroszoké volt. Vasárnapig hadműveleti mélységben sikerült előretörniük az ukránoknak. Elfoglalták Balakliját.
Az oroszok a súlyos harcok árán, még hídfőként birtokba vett Izjumból is kivonták csapataikat.
Az hétvégi hadi eseményekről tegnap este közöltünk egy, az ukrán és az orosz álláspontot egyaránt bemutató, terjedelmes összefoglalót.
A vasárnapi hadijelentés olyan volt, mint a korábbi napokon elhangzó. Igor Konasenkov vezérőrnagy, védelmi minisztériumi szóvivő egy büdös szót nem szólt arról, hogy az ukránok hadműveleti mélységben törtek be az orosz vonalak mögé északkeleten.
Pénteken az oroszokhoz közeli Telegram-csatornák még nagyarányú orosz haderő-átcsoportosításokról közöltek képeket és videókat. Úgy tűnik, az ukránok a térségben túlerőt tudtak felhalmozni, mert az átcsoportosított erők nem kerültek bevetésre, hanem az oroszok szerint "szervezett visszavonulás" történt.
Meg is érkezett a hivatalos orosz magyarázat. Eszerint a kivonulás egy ravasz terv része, az erőket átcsoportosították, hogy fokozzák a tevékenységeket a donyecki irányban. A magyarázat nehezen hihető, főként az Izjumnál hátrahagyott, nagy mennyiségű felszerelést és lőszert látva, amely most ukrán kézre került. Az élőerőt ugyan kis veszteségek mellett sikerült kivonni, megelőzve a bekerítést, de abból, hogy a hátrahagyott felszerelést nem semmisítették meg, arra gondolhatunk, hogy siettek...
Oroszország vasárnap estére tüzes választ adott a területi veszteségekre. Este hét felé – közép-európai idő szerint – keleti szomszédunk csaknem teljes területén megszólaltak a légiriadót jelző szirénák. A Kaszpi- és a Fekete-tenger térségéből cirkálórakétákat lőttek ki, az ukrán energetikai infrastruktúra több fontos elemére. Találat érte a harkivi hőerőművet, amely az egész régió áramellátása szempontjából kritikusan fontos. A metró az alagútban ragadt, az emberek gyalog próbáltak menekülni.
Áramkimaradások voltak a szumi régióban, Poltvában, Dnyiproban, és Odeszában is. Két, ukrán kézen levő atomerőművet is lekapcsoltak a hálózatról. Az áramhiány miatt a vasúti közlekedés is leállt a villamosított vonalakon. Az energetikai létesítmények elleni rakétacsapásoknak a szomszédos országokban is van következménye. A villamos energiájának mintegy harmadát az ukránoktól vásároló Moldovában is áramkimaradások voltak. Az áramkimaradás "járulékos vesztesége", hogy sok helyen a vízszolgáltatás is szünetel.
Az áramszünetről természetesen mém is készült, újabb adalék a háborús fekete humorhoz.
Az ukrán hadsereg hétfőn reggel azt jelentette be, hogy az elmúlt 24 óra során újabb 20 ukrán várost és falut foglalt vissza az oroszoktól. Az állítást nem lehet független forrásból ellenőrizni. Szintén az ukrán hadsereg közölte, hogy az előző napon az oroszok összesen 57 légicsapást mértek a ország különböző pontjaira.
Azt az oroszok is elismerték, hogy Izjumot hátrahagyva, 10 kilométert vonultak vissza az Oskil folyó keleti partjára.
A New York Times azt írja, az Egyesült Államok számára az előrenyomulás lelkesítő fejlemény, azonban a Pentagon és a Fehér Ház magas rangú tisztségviselői óvatosságra intenek azzal kapcsolatban, hogy az ukrán erők képesek-e visszaszorítani az oroszokat az invázió előtti napon levő pozíciójukba.
Szerhij Grabszkij, az ukrán hadsereg ezredese a lapnak azt nyilatkozta, ha túlságosan elnyúlik az arcvonal, az ukrán hadsereg sebezhetővé válik.
– nyilatkozta a New York Timesnak.
A Wagner-csoport Telegram-csatornáján egyenesen azt javasolja, hogy a harkivi – náluk harkovi – kudarcért a felelősöket le kellene lőni, akkor valószínűleg kevesebb alkalmatlan személy törne vezetői pozíciókra.
Lehet, hogy ez is eljön, Vlagyimir Putyin egyelőre beérte egy leváltással. Az augusztus 26-án a Nyugati Katonai Körzet parancsnokává kinevezett Roman Berdnyikov altábornagyot leváltotta. Helyére Alexandr Lapint nevezte ki. Berdnyikovval egyidejűleg több más főtisztet is leváltottak a körzet vezetésében.
