2024. október 2., 20:20

Kiss Rajmund: J. D. Vance-nek a televíziós vita olyan, mint Szoboszlainak a focilabda

Hogyan alakult J. D. Vance és Tim Walz alelnök-jelöltek televíziós vitája? Milyen hatást gyakorolhat az elnökválasztás eredményére a kiéleződött közel-keleti helyzet? Kiss Rajmundot, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetőjét kérdeztük, aki Washingtonból követi az amerikai elnökválasztási kampány eseményeit.

kiss rajmund
Fotó: Kiss Rajmund archívuma

„Az amerikai történelemben az alelnökök tulajdonképpen másodhegedűsnek számítanak, a megállapítás nem túl diplomatikus, de őszinte vagyok” – fogalmazott Kiss Rajmund. A szakértő hozzátette, „sokszor nem is tudjuk, hogy ki kinek volt az alelnöke, nagyon sok amerikai sem tudná felidézni, miközben az elnökökre emlékszik.”

Kiss Rajmund hangsúlyozta, „az 1967-ben életbe lépett alkotmánymódosítás ki is mondja, hogy a legfontosabb feladata az alelnöknek, ha az elnök meghalna, lemondatják vagy lemond, az elnök helyére lépjen. Erre utoljára 1974-ben került sor, amikor Nixon a Watergate-botrány miatt lemondott, és Ford lett az elnök”. A szakértő aláhúzta,

ez a választás azonban mindenben eltér a korábbiaktól, a keddi alelnökjelölti vitának a korábbiaknál nagyobb hatása lehet az elnökválasztás eredményére.”
A republikánus J. D. Vance nyerte a vitát

„A vitát követően publikált közvélemény-kutatások szerint a nézők többsége és a szakértők is a republikánus alelnök-jelöltet, J. D. Vance ohiói szenátort látták erősebbnek” – hangsúlyozta Kiss Rajmund.

A szakértő hozzátette, „Vance-nek az élő televíziós vita olyan, mint Szoboszlainak a focilabda – szereti, és azt is tudja, hogyan kell használni, hiszen korábban évekig politikai kommentátor volt.”  Kiss Rajmund megjegyezte, „a negyvenéves, a Yale-en jogot végzett, világító kék szemű fiatalember ciklámen nyakkendőben, kék öltönyben egyszerűen jobban mutatott a képernyőn, mint demokrata riválisa, Tim Walz, Minnesota kormányzója”.

A szakértő kiemelte, „Vance előzékenynek mutatkozott, nem volt személyeskedő, sokszor hangsúlyozta, hogy egyetért az ellenfelével. Walz egy bakival indított, nem túl szerencsés módon összekeverte Iránt és Izraelt. Más is hibázik, de tőlük eltérően Walz az Egyesült Államok alelnöki székére pályázik – húzta alá Kiss Rajmund. A szakértő hozzátette, a gazdaság, az abortusz, a migráció és a fegyverviselés kérdése voltak a legfontosabb témák.

A demokraták ígérgetnek, de volt négy évük megvalósítani

Kiss Rajmund megjegyezte, „a republikánus alelnök-jelölt a kampányban többször is hivatkozott az Orbán-kormány politikájára, a családpolitika kapcsán most is pozitív példaként hozta fel”. „Vance folyamatosan kérdőre vonta ellenfelét, ha a demokrata elnökjelölt, Kamala Harris a kampányban ígéreteket tesz – gazdasági reformot, lakásprogramot emleget, kilátásba helyezi a határok szigorúbb őrizetét – azokat miért nem valósították meg az előző négy évben” – húzta alá Kiss Rajmund.

A szakértő hozzátette,

az alelnök-jelöltek összecsapása nem volt sem annyira parázs, sem a moderátorok részéről annyira elfogult, mint a Trump-Harris vita, igaz Walzot minnesotai kormányzóként illett volna megkérdezni a Floyd-ügyről, amely lángba borította nemcsak Minnesotát, de a fél Egyesült Államokat”.
Szoros a versenyfutás Trump és Harris között

Kiss Rajmund hangsúlyozta, „rendkívül szoros az elnökjelöltek versenyfutása, a közvélemény-kutatások átlaga szerint 1-2 százalékponttal vezet Harris Trump előtt”. A szakértő hangsúlyozta, 

a választás biztosan a csatatér-államokban fog eldőlni, különösen nagy figyelem szegeződik Pennsylvaniára. A hétvégén Trump visszalátogat a pennsylvaniai Butlerbe, ahol a nyáron merényletet követtek el ellene. Ennek óriási üzenetértéke van”

– húzta alá Kiss Rajmund.

Ezúttal a külpolitikai kérdések is befolyásolhatják a választást

A szakértő hozzátette „az alelnök-jelölti vitáról hamar elterelődött a média figyelme, hiszen Irán néhány órával később rakétatámadást indított Izrael ellen”. Kiss Rajmund hozzátette, „általában a külpolitikai kérdések érdemben nem befolyásolják az elnökválasztás eredményét, a mostani választás azonban annyiban is különleges lehet, hogy a külpolitikai kérdések befolyásolhatják a választók döntését”.

A szakértő emlékeztetett, „az iráni rakétatámadást követően Trump arról beszélt, hogy az ő elnöksége alatt ez nem történhetett volna meg, ahogy elkerülhető lett volna az ukrajnai háború is. Harris válaszul a korrábbiaknál jóval határozottabban foglalt állást Izrael mellett, a kampányban ettől eddig óvakodott, hiszen a csatatér-államnak számító Michigan-ben számít a nagy létszámú muszlim közösség szavazataira”.

Azt gondolom, van annyira felnőtt az amerikai választópolgár, hogy megérti, a külpolitika befolyásolja a megélhetését, kihatása van a benzin árára vagy a lakhatási költségekre is. Hiszen nem mindegy, hogy Amerika éppen fegyvert szállít valakinek, aki közvetve háborúban áll Iránnal, vagy éppen Ukrajnát támogatja 50-60 milliárd dollárral, vagy ezeket a forrásokat az Egyesült Államok polgáraira költi”

– hangsúlyozta Kiss Rajmund.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.