Kiss Rajmund: J. D. Vance-nek a televíziós vita olyan, mint Szoboszlainak a focilabda
Hogyan alakult J. D. Vance és Tim Walz alelnök-jelöltek televíziós vitája? Milyen hatást gyakorolhat az elnökválasztás eredményére a kiéleződött közel-keleti helyzet? Kiss Rajmundot, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetőjét kérdeztük, aki Washingtonból követi az amerikai elnökválasztási kampány eseményeit.

„Az amerikai történelemben az alelnökök tulajdonképpen másodhegedűsnek számítanak, a megállapítás nem túl diplomatikus, de őszinte vagyok” – fogalmazott Kiss Rajmund. A szakértő hozzátette, „sokszor nem is tudjuk, hogy ki kinek volt az alelnöke, nagyon sok amerikai sem tudná felidézni, miközben az elnökökre emlékszik.”
Kiss Rajmund hangsúlyozta, „az 1967-ben életbe lépett alkotmánymódosítás ki is mondja, hogy a legfontosabb feladata az alelnöknek, ha az elnök meghalna, lemondatják vagy lemond, az elnök helyére lépjen. Erre utoljára 1974-ben került sor, amikor Nixon a Watergate-botrány miatt lemondott, és Ford lett az elnök”. A szakértő aláhúzta,
„A vitát követően publikált közvélemény-kutatások szerint a nézők többsége és a szakértők is a republikánus alelnök-jelöltet, J. D. Vance ohiói szenátort látták erősebbnek” – hangsúlyozta Kiss Rajmund.
A szakértő kiemelte, „Vance előzékenynek mutatkozott, nem volt személyeskedő, sokszor hangsúlyozta, hogy egyetért az ellenfelével. Walz egy bakival indított, nem túl szerencsés módon összekeverte Iránt és Izraelt. Más is hibázik, de tőlük eltérően Walz az Egyesült Államok alelnöki székére pályázik – húzta alá Kiss Rajmund. A szakértő hozzátette, a gazdaság, az abortusz, a migráció és a fegyverviselés kérdése voltak a legfontosabb témák.
Kiss Rajmund megjegyezte, „a republikánus alelnök-jelölt a kampányban többször is hivatkozott az Orbán-kormány politikájára, a családpolitika kapcsán most is pozitív példaként hozta fel”. „Vance folyamatosan kérdőre vonta ellenfelét, ha a demokrata elnökjelölt, Kamala Harris a kampányban ígéreteket tesz – gazdasági reformot, lakásprogramot emleget, kilátásba helyezi a határok szigorúbb őrizetét – azokat miért nem valósították meg az előző négy évben” – húzta alá Kiss Rajmund.
A szakértő hozzátette,
Kiss Rajmund hangsúlyozta, „rendkívül szoros az elnökjelöltek versenyfutása, a közvélemény-kutatások átlaga szerint 1-2 százalékponttal vezet Harris Trump előtt”. A szakértő hangsúlyozta,
– húzta alá Kiss Rajmund.
A szakértő hozzátette „az alelnök-jelölti vitáról hamar elterelődött a média figyelme, hiszen Irán néhány órával később rakétatámadást indított Izrael ellen”. Kiss Rajmund hozzátette, „általában a külpolitikai kérdések érdemben nem befolyásolják az elnökválasztás eredményét, a mostani választás azonban annyiban is különleges lehet, hogy a külpolitikai kérdések befolyásolhatják a választók döntését”.
A szakértő emlékeztetett, „az iráni rakétatámadást követően Trump arról beszélt, hogy az ő elnöksége alatt ez nem történhetett volna meg, ahogy elkerülhető lett volna az ukrajnai háború is. Harris válaszul a korrábbiaknál jóval határozottabban foglalt állást Izrael mellett, a kampányban ettől eddig óvakodott, hiszen a csatatér-államnak számító Michigan-ben számít a nagy létszámú muszlim közösség szavazataira”.
– hangsúlyozta Kiss Rajmund.